Az energiahatékonyság növelésével, az innovatív finanszírozási modellek fokozottabb használatával, valamint a gáz- és a kőolaj világpiaci árának „felszabadításával” törné le elsősorban az egyre magasabb európai energiaárakat az Európai Unió. Az állam- és kormányfők szerdán Brüsszelben ülnek össze, hogy az európai energiapiac jövőjéről tárgyaljanak.

40 százalékos kibocsátáscsökkentést szeretne elérni az Európai Bizottság 2030-ig annak érdekében, hogy tartani lehessen a károsanyagok emissziójának 2050-ig tervezett 80 százalékos mérséklését – jelentette ki a testület főigazgatója a brüsszeli Európai Üzleti Csúcson. Kérdés ugyanakkor, hogy az emissziókereskedelmi rendszerben (EU ETS) résztvevő iparágak a következő évtized végéig egységes kibocsátási célszámokat kapnak-e, és hogy érkezik-e speciális segítség az acéliparnak, amely egyre tarthatatlanabbnak látja a jelenlegi helyzetet.

Az évtized végéig mintegy 200 milliárd eurót kellene befektetni az energiatermelésbe és a hálózatok fejlesztésébe Európában, ami hatással lesz az árakra. A magas energiaárak és költségek ugyanakkor akadályozzák a versenyképességet. A jövő szerdai uniós csúcson többek között ennek az ellentmondásnak a feloldásáról vitáznak majd a tagállamok vezetői.

Két héttel a soron kívüli uniós csúcstalálkozó előtt az Európai Bizottság elnöke levélben sürgette a tagállamok vezetőit a belső energiapiac kiteljesítésére és a harmadik energiacsomag teljes körű végrehajtására. Barroso a tagállamok közötti automatikus információcsere kiterjesztését sürgeti valamennyi jövedelemtípus megadóztatására.

Tizenhárom százalékra nőtt 2011-ben az EU egészében a megújuló energiaforrások aránya a végfogyasztáson belül. Magyarország 8,1 százalékon állt, 5 százalékos távolságra a 13 százalékos céljától, amit 2020-ra kell elérnie.