Mérsékelt sikerrel járt az ukrán lobbizás

Magyarország mindaddig keresztbe fekszik Ukrajna európai integrációs törekvéseinek, ameddig az nem állítja vissza a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség oktatási jogait – közölte a Keleti Partnerségi csúcs közben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Petro Porosenko ukrán elnök eközben kijárta Jean-Claude Junckernél azt, hogy a Bizottság négy megvalósíthatósági tanulmányt készítsen Kijev esetleges digitális és energia uniós, vámuniós és schengeni csatlakozásáról.
Miközben semmilyen közeledési kísérletre nem került sor Magyarország és Ukrajna között a keleti partnerségi csúcs margóján a Budapest által sérelmezett oktatási törvény ügyében, Petro Porosenko ukrán elnök – mérsékelt sikerrel - kéz napon át intenzíven lobbizott annak érdekében, hogy országa a többi keleti partnerhez képest külön elbírálás alá kerüljön.
 
Az ukránok szinte az utolsó percig kötötték az ebet a karóhoz, hogy a pénteki csúcson elfogadott közös nyilatkozat kézzelfogható EU-tagsági perspektívát kínáljon a partnereknek, vagy legalábbis korrigálja azt a holland referendum utózöngéjeként elfogadott nyilatkozatot, amit Kijevben egy jövőbeli tagsági kérelem legfőbb akadályának tekintenek.
 
A BruxInfónak nyilatkozó ukrán források szerint Kijev három helyen szerette volna módosítani az EU28-ak között előzőleg egyeztetett szövegtervezetet. Ezek egyike volt a hollandoknak adott garanciára (illetve az erről szóló tanácsi következtetésre) való utalás, ami lényegében azt mondta ki, hogy az idén szeptember 1-jén hatályba lépett társulási megállapodásból semmi esetre sem következik az ukrán EU-tagság. Diplomaták ugyanakkor úgy vélik, hogy ez önmagában még nem fosztja meg Kijevet attól, hogy valamikor a jövőben felvételét kérhesse az Európai Unióba.
 
Az EU28-ak és a hat keleti partner által elfogadott közös nyilatkozat szerint „a csúcs résztvevői elismerik az érintett partnerek európai aspirációit és európai választását, ahogy azt a társulási megállapodások rögzítik. A megállapodások lehetőséget nyújtanak az EU-val való politikai társulás és gazdasági integráció felgyorsítására” - fogalmaz a nyilatkozat.
 
Kijev másodszor azt szerette volna elérni, ha a közös szöveg orosz agresszióról tesz említést, ám főként a belarusz delegáció ellenállása miatt végül az csak konfliktusokról tesz említést.
 
Végül Porosenkóék annak érdekében is minden követ megmozgattak információink szerint, hogy egyáltalán ne, vagy csak minimális mértékben hivatkozzanak a főként Magyarország által sérelmezett ukrán oktatási törvényre a szövegben.

Ez is csak részben sikerült, mert bár a szöveg konkrétan nem nevezi meg a vitatott jogszabályt, egyértelműen elvárásként támasztja a keleti partnerekkel szemben a nagyobb elkötelezettséget az oktatási, a kutatási és az innovációs rendszerek modernizálása mellett, „miközben biztosítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által már gyakorolt jogok tiszteletben tartását, ahogy azokat az ENSZ és az Európa Tanács konvenciói, és a vonatkozó jegyzőkönyvek rögzítik, továbbá a kisebbségekhez tartozó személyekkel szembeni diszkrimináció mellőzését, és a sokszínűség tiszteletben tartását, és a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik az Európai Tanács testületeinek (például a Velencei Bizottságnak – a szerk.) a szakértelmét, amikor ezeket a rendszereket megreformálják”.
 
„A záródokumentum új fejezetet nyit az oktatási törvényről szóló vitában, mert ez az első alkalom, hogy az EU egységesen áll ki a nemzeti kisebbségek megszerzett jogai mellett” - kommentálta a magyar külügyminiszter a szöveget.
 
Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján közölte, hogy Magyarország a legutolsó időkig teljes mellszélességgel támogatta Ukrajna európai integrációs törekvéseit, de „erre jelenleg nem lát lehetőséget, mert Kijev két lábbal tapossa a kisebbségi jogokat”. A külügyminiszter hozzátette, hogy az ukránok hazánkat hátba szúrták, amikor a társulási megállapodás szeptember 1-i hatályba lépése után négy nappal az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek jogait erősen korlátozó törvényt.
 
Szijjártó közölte, hogy Magyarországra több irányból is fokozódó nyomás hárul annak érdekében, hogy geopolitikai megfontolások miatt engedjen. „Számunkra világos, hogy nem fogjuk feláldozni a világpolitika oltárán a kárpátaljai magyarok érdekeit” - fogalmazott a magyar diplomácia vezetője. Hangsúlyozta, hogy a helyzetet Ukrajna okozta, és ha valóban fontos számára az ország euróatlanti integrációja, akkor vonja vissza a vitatott törvényt, és ebben az esetben számíthat Magyarország jóindulatára.
 
A politikus azt is jelezte, hogy a magyar diplomácia kezdeményezte, hogy az EU-ukrán társulási tanács december 8-i ülésén is napirendre tűzzék az oktatási törvény kérdését. A külügyminiszter kérdésre válaszolva felháborítónak nevezte azt, hogy a kijevi amerikai nagykövet elfogadása után üdvözölte a jogszabályt, ezt a véleményét egyébként később telefonon kifejtette a térséggel foglalkozó amerikai külügyi államtitkár-helyettesnek is.
 
Szijjártó azt is megjegyezte, hogy ukrán politikusok nyilatkozatai eddig egyértelműen azt sugallták, hogy Kijev nem fogja figyelembe venni a Velencei Bizottság oktatási törvényről készülő szakvéleményét (egyes hírek szerint pénteken adták ki az előzetes, még nem végleges jelentést), ha az elmarasztaló lesz.
 
A magyar blokkolásokkal is szembesülve Petro Porosenko ukrán elnök még csütörtökön megszerezte Jean-Claude Juncker ígéretét arra vonatkozóan, hogy a Bizottság megvalósíthatósági tanulmányt készít Ukrajna esetleges csatlakozásáról az energia- és a digitális unióhoz, a vámunióhoz és Schengenhez. Az ötlet eredetileg nem az ukránok, hanem európai parlamenti képviselők fejéből pattant ki. Juncker ugyanakkor információink szerint előre jelezte tárgyalópartnerének, hogy a vámunió és Schengen ügyében ne számítson sokra.
 
Mindez nem zavarta Petro Porosenkót abban, hogy a csúcsot követő sajtótájékoztatón „keleti partnerség plusznak” nevezze a Kijevnek felkínált lehetőségeket.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook