Szociális pillért építettek pénteken az EU állam- és kormányfői

A foglalkoztatásnak, a munkanélküliségnek, a szociális jogoknak és szociális ellátásnak szentelt csúcstalálkozót tartottak pénteken göteborgban az állam- és kormányfői, aminek részeként az EU „szociális pillérének” létrehozásáról közös nyilatkozatot is elfogadtak
A nyilatkozatot a tagállamok részéről a soros elnöki tisztséget betöltő Észtország kormányfője, Jüri Ratas írta alá, az Európai Parlament nevében a házelnök Antonio Tajani szignált, míg az Európai Bizottságtól Jean-Claude Juncker elnök látta el kézjegyével a dokumentumot.

„A szociális pillér összefoglalja mindazt, amiben Európa hisz” – mondta Ratas az aláírás kapcsán. „Olyan Európát akarunk, amely felveszi a harcot a munkanélküliség, a szegénység és a diszkrimináció ellen, egy Európát, amely egyenlő lehetőségeket biztosít a fiataloknak és az elesetteknek” – jelentette ki egyebek között.

Megfigyelők megjegyzik, hogy a göteborgi nyilatkozat elfogadása mögött mindenekelőtt az a szándék áll, hogy az EU vezetői demonstrálják: levonták a konzekvenciát a brit kilépést eredményező tavalyi „Brexit-népszavazásból”, vagy éppen abból, hogy az idei választásokon a szélsőséges pártok, ha nem is törtek át, de többnyire mindenütt növelték a befolyásukat.

Ezt egyébként az Európai Tanács állandó elnöke, Donald Tusk is megerősítette, midőn sajtóértekezletén arról beszélt, az elmúlt évek Uniót sújtó kihívásai és bizonytalanságai után a maga részéről úgymond őszintén hiszi, hogy „a bizalom helyreállításának legjobb módja, ha érzékelhető javulást sikerül elérni az emberek életében".

A szociális pillért megcélzó nyilatkozat nem valamiféle új jogszabálytervezet, hanem 20 olyan elv és jog rögzítése, amelyeket elengedhetetlennek minősítettek a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására, és amelyek alapján – a helyi sajátosságokat figyelembe véve – a tagállamoktól várnak ezekre épülő, mintegy ezeket gyakorlatba átültető nemzeti jogalkotást.

Mindez kiterjed a minőségi oktatásra, a nemek közötti egyenlőségre, az egyenlő lehetőségekre és a munkavállalás aktív támogatására, továbbá szerepel az elvárások között a biztonságos és rugalmas munkakörnyezet, a tisztességes bérezés – egészen pontosan: a „tisztességes minimális bér” -, az alkalmazás feltételeinek megismerése és az elbocsátás esetére vonatkozó védelem is. (Szakértők ennek kapcsán emlékeztettek, hogy Ausztriában, Cipruson, Dániában, Finnország, Olaszországban és Svédországban jelenleg nincs törvényben szavatolt minimálbér.)

A „20 pontban” emellett hangsúlyozzák a társadalom védtelen tagjait – így a munkanélkülieket, hajléktalanokat, fogyatékosokat vagy éppen időseket – megillető jogok fontosságát, valamint az egészségügyhöz és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét.

Marianne Thyssen foglalkoztatási és szociálpolitikai EU-biztos szerint a nyilatkozat elfogadásával megkezdődött „a szociális Európa új fejezetének közös írása”. Főnöke, Jean-Claude Juncker ugyanakkor azt is fontosnak érezte hangsúlyozni, hogy a nyilatkozat nem maradhat „jámbor kívánságok” megfoghatatlan halmaza, hanem mielőbb akcióterv formáját kell öltenie.

Úgymond az EU a hitelességével játszik, ha nem tartja magát a pillér szellemiségéhez. (Ennek kapcsán egyúttal intő példaként felemlegette, hogy a brüsszeli testület által 2014 óta beterjesztett 19 szociális javaslatból 12 még mindig az Európai Parlamenttel zajló egyeztetési folyamat fogja, lépni kellene már.)

A házigazda svéd miniszterelnök, Stefan Löfven nem zárta ki – de a maga részéről nem is jelentette be -, hogy a szociális pillérben rögzítettek végrehajtásának menetét a jövőben az éves EU szemeszterek részeként követhetik figyelemmel. Thyssen kevésbe volt visszafogott, és eldöntött szándékként beszélt arról, hogy a szociális pillért az európai szemeszterbe készülnek majd integrálni.

A csúcson egyébként az állam- és kormányfőket különböző témákat megvitató munkacsoportokba ültették, szakszervezeti vezetőkkel, tanulókkal, diákszervezeti tagokkal együtt. Orbán Viktor a munkanélküliséggel foglalkozó csoportba került, és itt fejtette ki, hogy szerinte minden állam értelemszerűen megteremti a maga működési modelljét, így tett Magyarország is, és mert ez a modell számára bevált, ezért nem is akar változtatni rajta. Mint fogalmazott, a magyar rendszer „munkalapú gazdaságra épül”, nem pedig migrációval kívánja megoldani vonatkozó problémáit.

Emmanuel Macron francia elnök, aki szintén a “munkanélküliségi” csoportban kapott helyett, ezúttal is elővette a megválasztása óta általa visszatérően emlegetett témát: hogy ugyanis szerinte a szegényebb, kisebb szociális juttatást biztosító országok rontják a gazdagabb országok szociális ellátási helyzetét (szociális dömping). Igaz, ezúttal mindezt igyekezte harmadik országokra vonatkoztatni, és mint potenciális veszélyként hozta fel.

Cserébe a lengyel kormányfő, Beata Szydlo – általános vélemények szerint a kiküldött munkavállalói irányelv esetére utalva - ezúttal is leszögezte, hogy nézete szerint „a protekcionizmus felkarolásával nem lehet szociális fejlődést elősegíteni”.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook