Timmermans: ha hiba van a jogállamban, hiba van a kifizetésekben is

Brüsszel, 2017. november 18. | Gyévai Zoltán
Jogilag nem lehetséges, a gyakorlatban pedig nagyon komplikált lenne a strukturális alapok kifizetését összekapcsolni a tagállamok jogállamiság terén mutatott teljesítményével – ismerte el a BruxInfónak az Európai Bizottság első alelnöke. Frans Timmermans szerint mégis létezik összefüggés, hiszen ahol nem tartják tiszteletben a jogállam elveit, ott nincs garancia arra, hogy nem kerülnek rossz kézbe az uniós kifizetések. A Bizottság második embere hangsúlyozta, hogy végére fognak járni a magyar felsőoktatási törvény és a civil törvény ügyében indult kötelezettségszegési eljárásnak.
Az Európai Bizottság első elnök-helyettese hivatalos személyek közül elsőként ismerte el a BruxInfónak és három másik európai lapnak nyilatkozva, hogy a strukturális alapok kifizetéseit jogilag nem lehet, a gyakorlatban pedig túlságosan komplikált is lenne összekapcsolni a jogállami normák betartatásával. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Brüsszel ejtené a legutóbbi miniszteri ülésen hét tagország (Német-, Franciaország, Belgium, Hollandia, Olaszország, Finnország és Svédország) által is sürgetett árukapcsolást. Ellenkezőleg: Frans Timmermans meggyőződése, hogy horizontális megközelítésre van szükség, és a közös agrárpolitikát és más területeket is beleértve az EU-s kifizetések teljes vertikumában nyomon kellene követni a jogállami kritériumnak való megfelelést.
 
„Az összefüggés igenis létezik. Ha ugyanis a jogállam egy tagországban rendszerszintű fenyegetésnek van kitéve, és nem lehetünk biztosak a bírák függetlenségében, mi a garancia arra, hogy a tagállamban folyósított kifizetések jogszerűen történnek és nem válnak eszközzé a hatalom birtokosainak a kezében? Ez egy nagyon fontos kérdés” - mutatott rá a holland nemzetiségű alelnök, aki a jogállami elvek betartatásáért is felel a Bizottságban.
 
Timmermans éppen ezért az uniós kifizetések egészének kontextusában tekint a politikai feltételesség kérdésére. „Teljes tévhitben vannak azok, akik azt hiszik, hogy tetszésük szerint válogathatnak az uniós jog és a rendeletek között, és nem látnak semmilyen összefüggést a strukturális alapok és a jogállam között. Ha nincs jogállam, hogyan lehetsz biztos abban, hogy a törvény megvédi a pénzeket? Minden egyes kifizetést illetően biztosnak kell lennünk a bírák függetlenségében” - szögezte le az első alelnök, emlékeztetve arra, hogy az Európai Számvevőszék is ezt várja el az Európai Bizottságtól.
 
Hozzátette, hogy a strukturális alapok azért nem felelnek meg a horizontális kritériumnak, mert a tagállamok helyzetüknél fogva ebben a politikában két különböző csoportra oszlanak: a nettó befizetőkre és a nettó kedvezményezettekre. „Ez nem szólhat arról, hogy a jogállami elvek betartatását jobban számonkérjük azokon az országokon, amelyek a strukturális alapok nettó haszonélvezői” - jegyezte meg.
 
A politikus utalt rá, hogy még az Európai Ügyészség (EPPO) felállítása sem oldja majd meg teljességgel a problémát, miután az csak nyomozhat és vádemelést kezdeményezhet majd az uniós pénzek rovására elkövetett csalási ügyekben, az ítéletet viszont a bírói kar hozza meg. Ő úgy tudja, hogy az új holland kormány is a csatlakozás mellett döntött és reményei szerint nemsokára így tesz Málta is. Ha így lenne, akkor a tagállamok közül csak Magyarország, Lengyelország és Svédország nem fog részt venni az európai ügyészi hivatal munkájában.
 
Frans Timmermans úgy látja, hogy a jogállami árukapcsolás kérdésének napirendre tűzése nem független a következő hétéves keretköltségvetésről szóló vitától, ami küszöbön áll. „Egyes tagállamok azt feszegetik, hogy növelni kellene a nemzeti társfinanszírozás mértékét. Én nem vagyok naiv, és remélem, hogy a budapesti és varsói illetékesek sem lesznek naivak, amikor erről folyik majd a vita” - hangsúlyozta.
 
A testület második embere világossá tette, hogy a Bizottság nem fog meghátrálni a lengyel jogállamiságról szóló vitában, miként a különböző magyar vonatkozású ügyekben, így a felsőoktatási törvény és a civil törvény ügyében sem. Az utóbbi esetében a magyar kormány méltatlanul rövidnek tartotta és ezért figyelmen kívül hagyta az egy hónapos határidőt a bizottsági indoklással ellátott vélemény megválaszolására (ez a kötelezettségszegési eljárás második szakasza). Az első alelnök előrevetítette, hogy mindez nem akadályozza majd meg a Bizottságot abban, hogy megtegye a következő lépést az eljárásban (erre legkorábban december 7-én kerülhet sor, akkor lesznek a következő döntések). „Szerettünk volna választ kapni, de ha nem, akkor tovább fogunk lépni” - mondta.
 
Brüsszel szívós kitartásának Timmermans szerint az a magyarázata, hogy ha az EU megengedné a jogállam erodálódását egy tagállamban, akkor annak az EU egésze látná kárát például az igazságszolgáltatás tökéletlen és nem független működése miatt. Hiszen a tagállamok bírái az uniós jog érvényesítéséért is felelnek.
 
A politikus azt az érvet is hamisnak tartja, amely az EU-n belüli megosztottság elmélyülésének veszélyére hívja fel a figyelmet. „Ha szó nélkül mennénk el mellette, azzal növelnénk leginkább a megosztottságot. Ez ugyanis nem csak politikai, hanem jogi és gazdasági problémákat és megosztottságot idézne elő” - vélekedett.
 
A korábbi holland külügyminiszter szerint Európában nem ez az első eset, amikor egyesek illetéktelen külső beavatkozásról beszélnek. A vasfüggöny mögött dolgozó fiatal diplomataként emlékszik még arra, hogy a keleti blokk országai az alkotmányuk és a szuverenitásuk mögé bújva hárították el a demokrácia és a jogállam hiányára vonatkozó nyugati bírálatokat.
 
Timmermans szerint senki sem kényszerítette a tagállamokat arra, hogy belépjenek az EU-ba. Az egyes országok nem csak aláírták és ratifikálták az uniós szerződéseket, de számos esetben még szavaztak is róla. „Ha belépsz egy klubba, akkor el kell fogadnod a szabályait” - szögezte le. Ha egy tagállam a szuverenitására hivatkozva nem veti alá magát ezeknek, akkor szerinte előbb-utóbb a többiek is ezt teszik majd.
 
A Bizottság szerepe ebben szerinte nem az, hogy a népszerűséget hajszolja, hanem az, hogy betartassa az uniós jogot. „Láttak már népszerű bírót a futballpályán? Biztosan nem, legfeljebb kompetenst. Mi nem azért vagyunk, hogy tetsszünk, hanem azért, hogy megvédjük a jogot” - húzta alá az Európai Bizottság első alelnöke.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook