Az EP szerint az adóelkerülés akkor is elfogadhatatlan, ha legálisan történik

Brüsszel, 2017. november 14.
Azonnali tagállami (EU-tanácsi) intézkedést, hosszabb távon pedig eddigieknél eredményesebb globális összefogást szorgalmaztak a politikai frakciók az Európai Parlament keddi plenáris ülésén az Adóparadicsom Papírok nyilvánosságra kerülése nyomán tartott rendkívüli vitán.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság pénzügyi, gazdasági és adóügyi kérdésekért felelős tagja nyitó hozzászólásában úgy vélte, hogy az újabb adóelkerülési botrány is csak arra világít rá, hogy amíg nem egységes a tagországokban érvényes szabályozás, akad viszont esetleg megengedőbb gyakorlat egyes tagállam(ok)ban, addig az effajta réseket az ügyeskedők – legyen bár szó magánszemélyekről, vagy óriás cégekről – ki fogják használni.

A mintegy 13 millió dokumentumot felölelő, napokban közzétett offshore botrány kipattanását a képviselők többsége azzal fogadta felszólalásában, hogy mindenekelőtt utaltak az elmúlt két év másik két adómegkerülési ügyére, a Luxembourgi Kiszivárogtatásra, majd a Panama Papírok esetére. Látszólag hiába vannak botrányok és nagy nemzetközi felzúdulás a nyomukban, az adózás elkerülése – legálisan, vagy illegálisan – változatlanul létező gyakorlat – mutattak rá többen is.

„A meglepő igazából az, hogy még van, aki ezen meglepődik” – jegyezte meg ennek kapcsán Gianni Pittella (olasz) , a szocialisták és demokraták frakciójának elnöke (olasz), miközben a néppárti frakció nevében felszólaló Ludek Nedermayer (cseh) arra emlékeztetett, hogy az ilyen esetek ismétlődése káros mindenkire nézve, rontja az EU, és általában az intézmények hitelét az emberek szemében. Amihez Philippe Lambert (belga, zöldek vezérszónoka) azt tette még hozzá, hogy az ilyen gyakorlat szerinte nemcsak a bizalmat ássa alá, hanem a demokráciát is.

Sokan utaltak a mostani eset azon fontos vonására, hogy itt többnyire „legális” manőverekről van szó azok részéről, akik valamilyen offshore-bázist választottak tevékenységükhöz. A törvénnyel van ott baj, ahol az ilyesmi „legális” lehet – mutatott rá ennek kapcsán (többekkel egyező módon) Darius Rostati (lengyel, néppárt), aki abszurdnak tartotta, hogy míg egy kis, vagy közepes vállalkozás rákényszerül adója pontos befizetésére, addig egy Apple „legálisan” kibújhat ez alól.

A jelenséget véleményezve a képviselői hozzászólásokban jellemzően főként három motívum ismétlődött. Az egyik, hogy egyszerűbb, átláthatóbb, egységesebb adószabályokra van szükség, amelyben az egyik központi elem az kell, hogy legyen, hogy mindenki elsősorban ott adózzon, ahol a jövedelme keletkezik.

A másik, sokaknál visszatérő észrevétel szerint „a globális gazdaság egy globális jelenségéről van szó” (Maite Pagazaurtundúa Ruiz, spanyol liberális képviselő szavaival), ami ellen igazán eredményesen csak globálisan lehet fellépni, azaz, úgymond „paradigmaváltásra van szükség”. (A globális megközelítés szükségessége lényegében valamennyi nagyobb frakció véleményében megjelent.)

Ugyancsak egyöntetű volt az üzenet a tagországok pénzügyminiszteri – azaz lényegében az EU pénzügyminiszteri tanács – felé, követelve, hogy a kormányok tegyenek határozottabb lépéseket az adómegkerülés kivédésére, és „ne bújjanak az egyhangú szavazás kifogása mögé”.

Nyitó és záró felszólalásában maga Moscovici ennek kapcsán különösen a bizottsági szándékok szerint jövőre asztalra kerülő egységes társasági adóalap-számítási irányelv-tervezethez fűzött nagy reményeket, támogatást kérve az ügyhöz az Európai Parlament részéről is.

Moscovici amúgy maga is úgy vélte, hogy az adómegkerülés „rendszer szintű globális probléma”, amit, ha a következő másfél évben nem sikerül érezhető módon kezelni, akkor "a 2019 évi választásokon a közvélemény a populista pártok felé fordul majd". Uniós szinten ehhez a megoldás az lehet, ha az Unió nyomást gyakorol minden olyan országra, ahol a létező modell esetleg módot ad megkerülési machinációkra.

Persze – tette hozzá – az ilyet elérni közismert módon igen nehéz, tekintettel az adózást illető egyhangú szavazásra, ám legutóbbi beszédeiben Jean-Claude Juncker bizottsági elnök éppen ezért is vetette fel a többségi szavazáson alapuló döntéshozás kiterjesztését, például fokozatosan az adózásra is.

Moscovici mindenesetre bizakodónak vallotta magát. „Történelmi áttörésnek” minősítette, hogy Európában mostanra „lényegében megszűnt a banktitok”, miközben folyamatban a pénzmosási irányelv egy újabb verziójának a véglegesítése, és hamarosan jönni fog tehát a koordinált adóalap-számítási jogszabály-tervezet is.

A nap során aztán – immár a plenáris vita után - a pénzmosási irányelv kapcsán utóbb kedvezőtlen fejleményként kommentálta az EP állampolgári jogi és bel- és igazságügyi szakbizottsága azt a tényt, hogy az EP, a Bizottság és a EU-tanács közötti keddi egyeztetésen végül nem sikerült politikai megállapodásra jutni a leendő irányelv sarokpontjait illetően, méghozzá – a szakbizottsági vélemény szerint – a „tanács készületlensége” miatt, (a tanácsi delegáció mandátuma úgymond nem tett lehetővé egyezséget).

A délelőtti vitában a Tanácsot képviselő észt európai ügyi miniszter-helyettes, Matti Maasikas mindenesetre arról igyekezte meggyőzni a képviselőket, hogy bár egyesek olvasatában a tagállamokat ez ügyben „győzködni” kell, valójában „az adókiesés a kormányoknak sem érdeke”, és ezért „mi is az önök oldalán állunk” a lényegi törekvéseket tekintve – húzta alá a soros elnökség minisztere-helyettese.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • 2020 után sem engedi el a magyarok kezét a kohéziós politika
  • Lengyelországot is a 7-cikk felé tereli az Európai Parlament
  • Az első jelentős lépés az európai védelmi unió felé
  • Közel 4 ezer menedékkérőt kell még szétosztani a tagállamok között
  • Brüsszel terve az európai oktatási térség létrehozására
  • Az EP határozott tanácsi intézkedéseket vár az adómegkerülés kivédésére
Twitter
Facebook