Nemzetibb agrárpolitika nemzeti társfinanszírozás nélkül

A belső piac működésére gyakorolt negatív hatásai miatt elutasítja a közvetlen jövedelemtámogatások nemzeti társfinanszírozását, a jelenleginél alacsonyabb felső határt szabna a kifizetéseknek és tovább csökkentené az átlagos támogatási szintet illetően a tagállamok között meglévő különbségeket annak a közleménynek a tervezete, amit november 29-én készül közzétenni a 2020 utáni közös agrárpolitikáról az Európai Bizottság.
A jelenleginél modernebb, egyszerűbben végrehajtható és decentralizáltabb közös agrárpolitika (KAP) mellett tör lándzsát az Európai Bizottság abban a közleményében, amiben fel kívánja vázolni a politika 2020 utáni fő paramétereit. A testület november 29-én fogadja el végleges formájában a közleményt, aminek tervezete a BruxInfo birtokába jutott.
 
A Bizottság agrárpolitikai főigazgatóságának elképzeléseit tartalmazó dokumentum kategorikusan elutasítja a gazdák jövedelmének átlagosan 46%-át kitevő közvetlen kifizetések nemzeti társfinanszírozásának bevezetését, különösképpen ennek választhatóságát, mert ez véleménye szerint veszélybe sodorná a mezőgazdasági és az élelmiszertermékek belső piacának olajozott működését anélkül, hogy biztosítaná a támogatások kiegyensúlyozott elosztását. „Ezen oknál fogva a közvetlen kifizetéseket továbbra is uniós szinten kellene folyósítani” - szögezi le a KAP 2020 utáni irányairól és fő paramétereiről szóló közlemény tervezete.
 
Ismeretes, hogy a következő, 2020 utáni többéves uniós keretköltségvetésről szóló vita felvezetéseként számos szakértő és politikai tényező is a nemzeti társfinanszírozás bevezetését szorgalmazza a közös agrárpolitikában, ami a mai napig tabukérdésnek számított.
 
A dokumentum az eddigi trend folytatásaként kötelező felső határt szabna az egyes gazdaságok számára folyósítható közvetlen kifizetéseknek. Ezt a plafont 60 és 100 ezer euró között húznák meg, a munkahelyek megszűnését megelőzve figyelembe véve egy ilyen lépésnek a munkaerőre gyakorolt hatásait.
 
Jóllehet, a Bizottság szerint a kifizetések zömét már jelenleg is a közepes méretű professzionális családi gazdaságok (és nem a nagybirtokok) kapják, egy, a jelenleginél kiegyensúlyozottabb támogatáselosztásra van szükség.
 
A tervek között szerepel továbbá a kis méretű gazdaságok megemelt támogatása egy újraelosztást célzó kifizetés révén, és fokozott odafigyelés azokra , akik a mezőgazdasági tevékenységből tartják el magukat.
 
Az agrárfőigazgatóság szerint a KAP-nak a tagállamok között az átlagos támogatás szintjében meglévő különbségeket is tovább kellene csökkentenie, hozzájárulva ezzel a támogatásokban jelentkező nyugat-keleti megosztottság minimalizálásához.
 
Figyelemreméltó változás lehet a 2020 utáni közös agrárpolitikában a decentralizálás. A dokumentum szerint az EU-nak csak a politika fő paramétereit (a KAP céljait, a beavatkozás általános típusait és az alapkövetelményeket) kell majd meghatároznia, a közösen rögzített célok elérésének módját már a tagállamok választhatnák meg, és ők tartoznának felelősséggel érte.
 
A regionális politikához hasonlóan egy KAP stratégiai terv készülne minden ország számára, amely az agrárpolitika mindkét pillérében (piacszervezés és vidékfejlesztés) rögzítené a különböző intézkedéseket. A tagállami, illetve regionális stratégiai terveket a Bizottság hagyná jóvá.
 
Érdekesség, hogy a Bizottság anyaga tulajdonképpen pálcát tör a jelenlegi zöldítési szabályok (keresztmegfelelés, közvetlen zöld kifizetések és önkéntes agrárkörnyezetvédelmi intézkedések), illetve zöld architektúra felett, amelyek rengeteg fejfájást okoznak a gazdáknak. Ezeket más intézkedésekkel váltják majd fel és valamennyi intézkedést egy célzottabb, rugalmas és koherens megközelítésbe integrálnak majd.
 
Az új végrehajtási modellben a tagállamok kötelező és önkéntes intézkedések elegyét vezethetik be az első és a második pillérben a majdani stratégiai tervben rögzített környezetvédelmi és éghajlatváltozási célok elérése érdekében.
 
A gazdáknak folyósítandó közvetlen jövedelemtámogatás nyújtását környezetvédelmi és éghajlatváltozási intézkedések vállalásától és végrehajtásától teszik majd függővé. Az újfajta feltételrendszerben ugyanakkor áramvonalasított környezetvédelmi és éghajlatváltozási céloknak kell majd megfelelni.
 
A jelenlegi formájában 21 oldalas közleményben külön fejezet jutott a migrációnak is. A külső aspektusok mellett a dokumentum aláhúzza, hogy a mezőgazdaság lehetőségeket biztosít az idénymunkások számára, akik gyakran (legális) bevándorlók. A Bizottság szerint a KAP a vidékfejlesztési pillérén keresztül szerepet játszhat a legálisan Európában tartózkodó migránsok vidéki közösségekbe való beilleszkedésében és letelepedésében.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • 2020 után sem engedi el a magyarok kezét a kohéziós politika
  • Lengyelországot is a 7-cikk felé tereli az Európai Parlament
  • Az első jelentős lépés az európai védelmi unió felé
  • Közel 4 ezer menedékkérőt kell még szétosztani a tagállamok között
  • Brüsszel terve az európai oktatási térség létrehozására
  • Az EP határozott tanácsi intézkedéseket vár az adómegkerülés kivédésére
Twitter
Facebook