Zsákutcában az EU-brit pénzügyi alkudozás

Brüsszel, 2017. október 12.
Zsákutcába jutottak a pénzügyi elszámolás kérdésében a Brexit-tárgyalások Michel Barnier szerint, az EU főtárgyalója éppen ezért nem látja elérkezettnek az időt a folyamat jövőről szóló, második szakaszba léptetésére és nem is fog ilyen javaslatot tenni a jövő héten Brüsszelben összeülő tagállami vezetőknek.
Nem körvonalazódik még az érdemi kérdésekben a brit kilépésről szóló alku és az eddig elért korlátozott eredmények az EU főtárgyalója szerint nem elégségesek ahhoz, hogy a folyamatban való továbblépést javasolja az EU27-ek jövő héten összeülő állam- és kormányfőinek.
 
Brit tárgyalópartnere, David Davis ezzel szemben a Brexit-tárgyalások csütörtökön véget ért 5-ik fordulóját követően reményének adott hangot, hogy a tagállamok vezetői zöld jelzést adnak majd Michel Barniernek a továbblépésre. Ez azonban értesülésünk szerint nem a jövőbeli viszonyról szóló tárgyalások megkezdésére vonatkozik, hanem inkább arra, a kilépés után nagyjából két évet felölelő átmeneti időszakra, ami alatt Nagy-Britannia már nem EU-tagként kvázi tagország (illetve norvég mintára) továbbra is az egységes belső piac és a vámunió része maradna.
 
Források szerint az állam- és kormányfők, vagy szerencsés esetben néhány nappal előbb a miniszterek arról döntenek majd jövőheti találkozójukon, hogy az átmeneti időszakról is megkezdődhessenek a megbeszélések, és ne csak – ami a jelenlegi helyzet – a rendezett kilépés három kulcskérdéséről: az uniós, illetve a brit polgárok jogairól, a pénzügyi elszámolásról (a számláról) és az ír-északír határon történő személyi és áruforgalom ügyében.
 
Michel Barnier, akárcsak a tagállamok többsége nem ellenzi a tárgyalások kiterjesztését az átmeneti időszakra, amennyiben annak nem lenne köze a jövőbeni kapcsolatokhoz (azaz nem jelentené a második szakaszt a tárgyalásokon). Németország és Franciaország azonban eddig ellenezte, hogy egyáltalán ilyen gesztust is tegyenek a briteknek.
 
Arról – ahogy azt Barnier is nyilvánvalóvá tette – azonban egyelőre szó sincs, hogy továbblépjenek a folyamatban, miután még a válási alapalku sem akar igazán körvonalazódni. Az EU főtárgyalója a David Davis-szel közösen tartott sajtótájékoztatón nem is rejtette véka alá frusztrációját. Egyenesen nyugtalanítónak nevezte azt, hogy – miként fogalmazott – a pénzügyi elszámolásról folyó tárgyalások „zsákutcába jutottak”. Ennek okát abban jelölte meg, hogy a brit delegáció semmilyen konkrétummal nem támasztotta alá egyelőre Theresa May néhány héttel ezelőtti firenzei beszédében elhangzottakat, amelyeket a nyitás jeleként értékeltek az uniós oldalon. May akkor kijelentette, hogy Nagy-Britannia eleget fog tenni uniós tagként vállalt pénzügyi kötelezettségeinek és a Brexit miatt egyetlen tagállam sem kaphat kevesebb pénzt vagy nem kell majd többet befizetnie.
 
A dolog szépséghibája, hogy a britek csak 2020-ig állnák a cechet, de például nem nyúlnának a zsebükbe a formailag nem uniós jogszabályon alapuló EU-török migrációs megállapodás finanszírozása érdekében.
 
Nevük mellőzését kérő források szerint az ír-északír határ átjárhatóságának ügyében is lényegében a sötétben tapogatóznak a felek, aminek a fő oka az, hogy a kemény Brexit (kilépés a belső piacról és a vámunióból egyaránt) úgyszólván megoldhatatlan helyzet elé állít mindenkit. Az EU és az írek a britektől várják a megoldást, ám London egyelőre adós maradt ezzel. Így egyelőre csak a határkérdés alapelveit sikerült közösen rögzíteniük.
 
A Nagy-Britanniában tartózkodó uniós polgárok jogainak kérdésében már ígéretesebben alakulnak a tárgyalások. De, még nem tartanak ott, hogy megállapodásról lehessen beszélni. Michel Barnier fel is sorolt néhány olyan területet, ahol úgy ítéli meg, hogy nincsenek kellően biztosítva az EU-polgárok jogai. Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte azt, hogy a szigetországban letelepedett európaiak 10-15 évvel a Brexit után is magukhoz vehessék szüleiket, vagy azok, akik korábban hosszú éveken át az Egyesült Királyságban éltek és dolgoztak, de közben máshova költöztek, bármikor visszatérhessenek.
 
A Brexit után hatályba lépő brit személyi regisztrációs rendszer mibenlétéről is egyeztetések folynak, bár David Davis áramvonalas, rugalmas, alacsony költségű procedúrát helyezett kilátásba.
 
Barnier némileg optimistább hangot megütve meggyőződésének adott hangot, hogy az év végéig hátralevő két hónapban sikerül majd közös nevezőre jutni és akkor a decemberi EU-csúcs előtt javasolhatná a tárgyalások új szakaszba léptetését.
 
Kérdésre válaszolva a brit államtitkár azt mondta, hogy a londoni kormány, minden eshetőségre, így a tárgyalások kudarcára is felkészül. Barnier erre lakonikusan azzal válaszolt, hogy „no deal would be a very wrong deal”, vagyis ha nincs megállapodás, akkor az nagyon rossz kimenetel lesz.

A tárgyalás utáni sajtótájékoztató üde színfoltja volt egy Superwoman-nek öltözött ifjú angol hölgy, aki jelenlétével kívánt demonstrálni a Brexit ellen, de a szigorú biztonságiak még a két főtárgyaló pulpitusra lépése előtt eltávolították.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook