Lassan csordogálnak a számlák Budapestről

A 2014 és 2020 közötti időszakra eső projektek kiválasztásában magasan az élen jár Magyarország az EU-ban, a pénzek Brüsszelből történő lehívásában azonban jócskán elmarad az uniós átlagtól. Az EU-nál is találgatnak, miért ilyen kevés számlát nyújtottunk be Brüsszelben?
A 2014 és 2020 közötti felzárkóztatási források terhére kiválasztott projektek közel 70 százalékos arányával Magyarország Európa bajnoknak mondhatja magát – derül ki a legfrissebb elérhető adatokból. A projektszelekció terén kiugrónak nevezhető a magyar teljesítmény, miután uniós szinten csak 40 százalék az átlag.
 
Már csak ezért is szemet szúr az, hogy a kiválasztás (ez még nem egyenlő a szerződéskötéssel) és a hazai kifizetések egyharmados, rendkívül magas aránya ellenére hazánkban egyelőre az EU-átlag felét sem éri el a pénzlehívás. Az EU egészét tekintve az Európai Bizottság a 2014 és 2020 közötti időszak derekán a teljes pénzügyi keretnek még mindig csak a 8 százalékát fizette ki, térítette meg a tagállamoknak. Ebben nincs benne az előleg, azt is figyelembe véve 13 százalékos a kifizetési szint. Ez történelmileg is nagyon alacsony érték, amit Brüsszelben elsősorban a folyamatban lévő hétéves keretköltségvetés túl késői elfogadásával, illetve megvalósításának késedelmes megkezdésével magyaráznak.
 
Forrásaink rámutatnak, hogy a rendkívül alacsony felhasználási szint a következő többéves pénzügyi tervről szóló vita elindításához közeledve hathatós érveket adhat azoknak a kezébe, akik 2020 után a kohéziós politika meggyengítésében érdekeltek.
 
Magyarországnak az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint az öt fejlesztési alapra 2014 és 2020 között elérhető 25 milliárd euróból eddig 2,18 milliárd eurót fizetett ki az Európai Bizottság, ami a teljes keret 3,7 százaléka, azaz kevesebb mint a fele a 8 százalékos uniós átlagnak.
 
A kilenc operatív program keretében a nemzeti önrésszel együtt a hétéves időszakban 29,65 milliárd eurónyi fejlesztési pénz elérhető Magyarország számára. A friss adatok szerint ennek eddig 7,2 százalékára, 2,14 milliárd euróra nyújtottak be a magyar hatóságokhoz számlát a projektgazdák. Ez meghaladja az 5%-os uniós átlagot.
 
Információink szerint Brüsszelben sem igazán értik, hogy mi az átlag alatti magyar számlabenyújtási arány oka. Nem tudják, hogy projektszinten (a beruházások kivitelezésében) vagy az államkincstár szintjén van-e csúszás. Az olló szélesre nyílásának egyik lehetséges magyarázata, hogy a kormány akár a teljes összeg 50 százalékáig is megelőlegezi a forrásokat a projektgazdáknak, miközben az EU a szállítói előleg maximum 30 százalékát hajlandó azonnal megtéríteni. A 20 százalékos különbség nem vész el, csak később kerül kifizetésre. Az ún. támogatási előlegek esetében pedig akár a teljes keret 100 százalékát is folyósítja a kedvezményezetteknek az állam. Ezek mögött azonban még nincs tényleges teljesítés, márpedig az EU az előre meghatározott előlegen túl csak erre fizethet.
 
Források szerint ezért elképzelhető, hogy miközben a magyar államkincstár folyósítja az előleget, csak később küldi ki a számlákat Brüsszelnek.
 
A portfolio.hu úgy tudja, hogy a magyar hatóságok július végéig azt jelezték Brüsszelnek: idén összesen 2,4 milliárd eurónyi kifizetési igénnyel fognak fellépni (az öt alap: a két strukturális, a kohéziós, a vidékfejlesztési és a halászati együtt), de év eleje óta csak 170 millió eurónyi időközi kifizetést teljesített a Bizottság a benyújtott igények alapján.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook