Mégsem lenne furkósbot a kohéziós politika

A kohéziós politikai kifizetések szankcióként való alkalmazása ellen emelte fel a szavát hétfőn Corina Cretu, az EU regionális politikai biztosa, aki szerint, ha feltételeket is támasztanának 2020 után a kifizetéseknek, akkor az a költségvetés egészét kell, hogy érintse és nem csak a felzárkóztatást. A regionális fejlettségbeli különbségek ugyan 2015 óta újra csökkenésnek indultak, de a gazdagabb régiók gyorsabban növekedtek, miközben az uniós átlag közeliek stagnálnak – húzza alá hetedik kohéziós jelentésében a Bizottság.
A polgárokat és a felzárkóztatási politika más haszonélvezőit ne büntethetjük a kormányaik magatartása miatt – ezekkel a szavakkal adta értésre hétfőn egy újságírói kérdésre válaszolva az EU regionális politikai biztosa, hogy ellenzi a kohéziós politikai kifizetések szankcióként való alkalmazását azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek a jogállamiság vagy a migráció terén nem felelnek meg a közös elvárásoknak.
 
„Tartanunk kell magunkat az uniós szerződéshez és egy külön mechanizmust kellene erre a célra létrehozni” - jegyezte meg Corina Cretu, aki azt is hozzátette, hogy ha bármilyen árukapcsolás is létrejönne 2020 után egyfelől a jogállami elvek betartása és az európai ügyészségben való részvétel, másfelől a források elosztása között, az nem korlátozódhat szimplán a kohéziós politikára, hanem a büdzsé egészére kell, hogy kiterjedjen.
 
Cretu kijelentése rövid időn belül már a második jelzés a Bizottság magas köreiből arra nézve, hogy a testület a biztos által is jelzett okból pénzügyi szankciók helyett inkább mézesmadzaggal próbálná arra rávenni a klub renitensnek tekintett tagjait az igazodásra. Előtte a hétvégén Vera Jourová, a cseh igazságügyi biztos is hasonló húrokat pengetett, amikor sejtette, azzal serkentenék gyors csatlakozásra az Európai Ügyészségből kimaradó tagállamokat, köztük Magyarországot, hogy a projektben résztvevő országoknak lazítanának a pénzfelhasználás szabályain.
 
A román nemzetiségű regionális politikai biztos abból az alkalomból válaszolt újságírók kérdéseire, hogy a Bizottság hétfőn elfogadta sorrendben a 7-ik jelentését az EU kohéziós politikájának elmúlt 3 éves mérlegéről (a jelentést három évente adják ki) és az előtte álló kihívásokról. A Bizottság mostani jelentése elemzők szerint a kohéziós politika hatásaira helyezi a hangsúlyt és pozitív képet fest annak működéséről, kiemelve, hogy a felzárkóztatás kulcsszerepet játszott az európai régiók növekedési pályára állásában.
 
Cretu szerint a jelentés egyik fő következtetése az, hogy a kohéziós politika a reálkonvergenciát mozdítja elő az EU-ban. „A mostani jelentés szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy egy erősebb kohéziós politika mellett érveljünk a jövőben” - tette hozzá Karl-Heinz Lamberts, a Régiók Bizottságának elnöke.

A dokumentum egyik fő megállapítása, hogy 2015 óta újra csökkenni kezdtek a régiók közötti fejlettségbeli különbségek, méghozzá elsősorban az elmaradott térségekben a termelékenység javulásának köszönhetően. A 2004 és 2007-ben csatlakozott országok (EU12) egy főre eső GDP-je a 2006-os 54 százalékos szintről 67 százalékra nőtt 2015-re. A 2007 és 2013 közötti kohéziós politika által finanszírozott programok közvetlenül 1,2 millió munkahelyet teremtettek a Bizottság szerint ezekben az országokban.
 
A regionális politika bírálói vélhetően erőt merítenek majd abból, hogy a jelentés elismeri, a jóval az uniós fejlettségi átlag feletti régiók gyorsabb növekedést produkáltak az elmúlt években a javuló termelékenységnek és a foglalkoztatás bővülésének köszönhetően. Mint a jelentés rámutat, a magasabb egy főre jutó GDP-jű régiók területén található általában a főváros vagy egy nagyváros, amelyek jobban profitálnak az agglomerációs gazdaságból és a nagyobb és jobban szervezettebb munkaerőpiacból.
 
A jelentés Cretu szerint legriasztóbb megállapítása, hogy az EU-átlagos fejlettségi szintje körüli, úgynevezett átmeneti régiókban megtorpant a GDP növekedése (2000 és 2015 között jócskán elmaradt az EU-átlagtól) és stagnálnak, vélhetően azért, mert ezek a korábbi ipari körzetek vannak leginkább kitéve a globalizáció negatív hatásainak. A gyáripar ezekben a régiókban kisebb és gyengébb is, mint a magasabb és az alacsonyabb GDP-vel rendelkező térségekben.
 
A dokumentum arra is rámutat, hogy a kohéziós politika az első számú beruházási eszköz és politika az EU-ban, az Unióban eszközölt állami tőkeberuházások átlagosan 8,5 százalékával. „Számos tagállam számára a kohéziós politika továbbra is a hosszú távra szóló beruházások egyetlen forrása” - szögezte le a regionális politikáért felelős biztos.
 
2015 és 2017 között 13 uniós tagállamban a kohéziós politika a közpénzből finanszírozott beruházások 41 százalékát biztosította. Hét tagállamban, köztük Magyarországon a felzárkóztatási források 50 százalék felett részesültek a közberuházásokból. (Portugáliában 84%, Horvátországban 80%, Lengyelországban 61%, nálunk 56% körüli szinten volt).
 
A Bizottság becslései szerint a 2007 és 2013 között elérhető kohéziós források 2015-re 3 százalékkal növelték az EU12-ek GDP-jét, és hasonló hatásra lehet számítani a 2014-2020 közötti időszakból 2023-ra.
 
Corina Cretu elmondta, hogy az EU-nak a jelentés alapján át kell gondolnia a források régiók közötti elosztásának elveit. Ennek tárgyát képezi az is, hogy a GDP mellett milyen más mutatókat vegyenek majd figyelembe. A biztos szerint a jövő kohéziós politikájának az innovációra, az ipari átmenetre és az oktatás modernizálására kellene fókuszálnia.
 
A regionális politikai biztos egyes szakértőkkel szemben úgy véli, hogy a kohéziós politikának a jövőben is az EU összes régiójára ki kellene terjednie. A jelentés a negatívumok közt említi meg az adminisztratív kapacitás hiányát elsősorban azokban az európai régiókban, amelyek a leginkább rászorulnak az uniós támogatásokra.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook