Arányosabbá tennék a pártok finanszírozását

Az Európai Bizottság pénteken bemutatott jogalkotási javaslatai megkönnyítenék az európai polgári kezdeményezések elindítását és fél szemmel már a 2019-es európai parlamenti választások felé kacsingatva nagyobb átláthatóságot teremtenének az európai pártok és alapítványok finanszírozása körül.
Két nappal Jean-Claude Juncker unió helyzetéről szóló beszéde után az Európai Bizottság úgynevezett demokrácia javaslatcsomagot fogadott el, melynek célja, hogy a lehetőségekhez képest jobban bevonja a polgárokat a döntéshozatalba, továbbá megszüntesse a pártfinanszírozásban visszaélésekre lehetőséget adó joghézagokat.
 
A testület ezt a célt szem előtt tartva két jogalkotási javaslattal rukkolt elő. Az egyik megkönnyítené az európai polgári kezdeményezések elindítását, különös tekintettel arra, hogy ez a lehetőség a merev szabályok miatt eddig csak korlátozottan működött.
 
A Bizottság egy másik javaslatával nagyobb átláthatóságot kíván teremteni az európai pártok és alapítványok finanszírozása körül, a képviseleti elvvel összhangban arányosabbá tenné a rendelkezésre álló pénzügyi források elosztását, és bezárná a csalásokra és visszaélésekre lehetőséget adó kiskapukat.
 
Ami az első javaslatot illeti, Brüsszel 18 évről 16 évre szállítaná le azt a korhatárt, amelytől kezdve részt lehetne venni európai polgári kezdeményezésekben. Mint arra Frans Timmermans, első bizottsági alelnök rámutatott, ezáltal 10 millióval nőne azoknak az európaiaknak a száma, akik ilyen módon beleszólhatnának az uniós folyamatokba.
 
A 2009 decemberében hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió uniós állampolgár felkérje az Európai Bizottságot új uniós jogszabály beterjesztésére. Jóllehet az elmúlt öt évben 47 ilyen kezdeményezést vettek nyilvántartásba, amihez nagyjából 8 millió állampolgár csatlakozott, közülük mindössze 3 érte el az egymillió aláírásnak megfelelő küszöböt. Egy negyedik kezdeményezéshez is összegyűlt a szükséges 1 millió szavazat, az aláírásokat jelenleg ellenőrzik.
 
A három eddigi sikeres polgári kezdeményezésből a Bizottság kettőt hitelesített, a vízhez való jogot (Right2Water) és a „Stop Vivisection” nevű kezdeményezést. Illetékesség hiányában elutasította ugyanakkor a testület a Brexit megállítására felhívó kezdeményezés nyilvántartásba vételét, és ugyanazt tette eredetileg az EU-USA közötti átfogó szabadkereskedelmi és befektetésvédelmi megállapodás megállítására felhívó akcióval, ezt a döntését azonban az Európai Bíróság megsemmisítette.
 
Brüsszel most a korhatár csökkentése mellett szorosabban együtt kíván működni a szervezőkkel, hogy kérelmük biztosan támogatható legyen. Ingyenes online adatgyűjtési szolgáltatást és a kezdeményezés támogatásához az elektronikus személyazonosító használatának lehetőségét is fel fognak kínálni a szervezők számára, valamint a kezdeményezések lefordítását valamennyi uniós nyelvre. A kezdeményezések támogatásának egyszerűsítése érdekében a Bizottság szűkíteni fogja az ehhez kért adatok körét. A szervezőknek csak kétféle támogatási formanyomtatványt kell majd használniuk a jelenlegi tizenhárom modell helyett, amelyek az eltérő nemzeti szabályok miatt léteznek.
 
A sikeres kezdeményezések hatásának erősítése érdekében javítanának a nyomonkövetési folyamaton, hogy az elősegítse a Bizottság válaszát megelőző érdemi vitát. Amennyiben kérik, az uniós állampolgárok tájékoztatást is kapnak majd azoknak a kezdeményezéseknek a sorsáról, melyeket aláírtak.
 
A Bizottság a politikai pártok finanszírozási szabályainak módosítását is kezdeményezte, félig-meddig már a 2019 májusi európai parlamenti választások felé kacsingatva.
 
A változtatásokat indokolttá tevő anomáliák között szólt Timmermans alelnök arról, hogy bizonyos esetekben ugyanazon nemzeti pártok egyes tagjai különféle európai pártok létrehozását támogatják. Egy további észrevétel, hogy az európai politikai pártok számára rendelkezésre álló uniós finanszírozás jelenlegi elosztási módja nem kellően arányos az európai választások során elért képviseleti eredménnyel. Végül a pártok nehezen tudnak eleget tenni az ilyen finanszírozás feltételéül szolgáló társfinanszírozási követelménynek.
 
Ezért a Bizottság javaslata szorosabb kapcsolatot teremt a tényleges képviselet és a finanszírozás között úgy, hogy a ténylegesen kapott szavazatok alapján járó finanszírozás arányát 85 %-ról 95 %-ra emeli. A jelenlegi rendszer szerint a finanszírozás 15 %-a az összes párt között oszlik el, függetlenül attól, hogy ténylegesen hány szavazót képviselnek.
 
A javaslat átláthatóbbá kívánja tenni az uniós állampolgárok számára az európai és a nemzeti pártok közötti kapcsolatot azáltal, hogy a nemzeti pártok számára előírja, hogy a honlapjukon egyértelműen tüntessék fel annak az európai pártnak a logóját és politikai programját, amelynek tagjai. A pártok képviselői közötti nemi arányt is fel kell majd tüntetni.

Végezetül az adófizetők pénze jobb kezelésének biztosítása érdekében a reform bezárná azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik a pártok számára, hogy visszaéljenek a rendszerrel azáltal, hogy több európai szervezetet hoznak létre, amelyek mindegyike jogosult extra finanszírozásra.
 
Frans Timmermans hangsúlyozta, hogy a javaslattal a Bizottság semmi esetre sem kívánja ráerőltetni a pártokra, hogy azok milyen politikai programot kövessenek. „Az Európa-ellenes vagy eurószkeptikus erők és pártok az európai demokrácia szerves részei” - szögezte le a Bizottság első alelnöke.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook