Mézesmadzaggal gyorsítaná Juncker az eurócsatlakozást

Brüsszel, 2017. szeptember 13. | Gyévai Zoltán
Mindenkinek tiszteletben kell tartania az Európai Bíróság ítéleteit – figyelmeztetett az EU helyzetének szentelt, nagyjából egy órán tartó beszédében az Európai Parlament előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki azt is világossá tette, hogy mag Európa vagy többsebesség helyett az egységes EU-t részesíti előnyben, és technikai és pénzügyi támogatást is kész nyújtani a kívül állók mielőbbi eurózónához történő csatlakozása érdekében.
Egységesebb, erősebb és a jelenleginél demokratikusabb Európai Unió mellett szállt síkra éves programbeszédében szerdán az Európai Parlamentben az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker, aki 2014 óta tartó mandátuma legátfogóbb és legfontosabb beszédét mondta el közel egy órában a képviselők előtt, ismertette a Bizottság hivatali idejéből hátralevő 16 hónap fő prioritásait, bejelentett több kezdeményezést és azt is felvázolta, hogy ő személyesen hogyan képzeli el az Európai Unió jövőjét.
 
Juncker a mostanában gyakran hallott kemény mag Európa, vagy többsebességes EU helyett egy olyan unió mellett tette le a voksot, amely egységes és együtt halad, amelyben nincsenek első és másodosztályú polgárok és tagállamok, és ahol mindenki tiszteletben tartja a jogállam elveit.
 
A Bizottság elnöke egyes várakozásokkal ellentétben nem vonta kérdőre a közép-európai országokat a menekültek kötelező befogadásának megtagadása miatt, de – anélkül, hogy országokat külön megnevezett volna – világossá tette azt, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét és az Európai Bíróság ítéleteit tiszteletben kell tartani.
 
Erre a kérdésre az Unió jövőjéről szóló részben tért ki külön, aláhúzva, hogy személyes véleménye szerint a jövő EU-jának három alapelven kell nyugodnia. Ezek: a szabadság, az egyenlőség és az értékek, a jogállamot is beleértve.
 
„A jogállam azt jelenti, hogy a törvényeket és az igazságosságot független igazságszolgáltatás szavatolja. A végleges ítélet elfogadása és tiszteletben tartása a sava-borsa annak, amit jelent a jogállamon alapuló Unió részének lenni. A tagállamok az Európai Bíróságra ruházták rá a végső döntőbíró szerepét. A bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az (ítéletek) aláásása, vagy a tagállami bíróságok függetlenségének erodálása a polgárok alapvető jogainak csorbításával ér fel. A jogállam az Európai Unióban nem választható, hanem kötelező. Uniónk nem egy állam, de egy jogközösség” - szögezte le beszédének ebben a képviselők által többször is tapssal megszakított részében a Bizottság elnöke.
 
Jean-Claude Juncker másfelől egyértelműen letette a voksot az EU27-ek egységének fenntartása mellett, meg sem említve mostanában olyan divatos szlogeneket mint a többsebességes Európa vagy a mag Európa. Ennek szellemében kifejezetten szorgalmazta az euróövezet mielőbbi kiegészülését azokkal a tagállamokkal, amelyeket ugyan az EU-val aláírt csatlakozási szerződés az egységes valuta bevezetésére kötelez, de ennek időpontja számos okból halasztódik.
 
„Ha azt akarjuk, hogy az euró inkább egyesítse mint megossza a kontinensünket, akkor többnek kell lennie egy kiválasztott országcsoport valutájánál. Az eurót az egész Európai Unió valutájának szánták. Kettő kivételével valamennyi tagállamnak kötelessége és joga csatlakozni az egységes valutához, ha egyszer teljesítettek minden feltételt” - közölte. Juncker valószínűleg Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos korábbi homályos ígéretét konkrét formába öntve jelezte, hogy egy „euró csatlakozási eszköz” létrehozására tesz javaslatot, technikai és pénzügyi támogatást is kilátásba helyezve az eurózónához eddig még nem csatlakozott országok számára.

A Bizottság elnöke más jelét is adta integrált megközelítésének. Miközben határozottan kiállt egy európai valutaalap és a gazdasági biztosi és eurócsoport elnöki poszt fúziója révén egy „európai pénzügyminiszteri tisztség” létrehozása mellett, azt is leszögezte, hogy nem tart szükségesnek külön költségvetést és saját parlamentet az euróövezet számára. Ehelyett a csak euróövezet számára használatos „számottevő” forrásokat (amelyek felett tehát a majdani közös pénzügyminiszter diszponálva parlamenti felügyelet mellett) külön fejezetként berakná az EU27-ek költségvetésébe. „Az euróövezet parlamentje az Európai Parlament” - szögezte le.
 
Juncker azét is síkra szállt, hogy az egység és az erősebb EU jegyében haladéktalanul vegyék fel Bulgáriát és Romániát a schengeni övezetbe. A nyugat-balkáni bővítés folytatását is szorgalmazta, Törökországról azonban azt mondta, hogy antidemokratikus gyakorlata miatt saját magát zárja ki a csatlakozásból. A felvételi tárgyalások felfüggesztését vagy végleges leállítását ugyanakkor nem javasolta.
 
Juncker nagy hangsúlyt helyezett az EU-n belül, különösen a közösség nyugati és keleti fele között meglévő árkok betemetésére. Lándzsát tört az egyenlőség uniója mellett, amit ugyanakkor átfogóan értelmezne olyan területeken is (például a szociális politika és bérek), amelyeken a közép- és kelet-európai kormányok hallani sem akarnak erről.
 
A Nyugat és a Kelet között egyenlőségjelet húzva hangsúlyozta, hogy Európának mindkét tüdejével lélegeznie kell, különben a kontinens fog kapkodni a levegő után. Ugyancsak elsősorban a 2004-ben és utána csatlakozott országok megnyugtatására közölte: az EU-ban nem lehetnek másodosztályú polgárok.
 
Ezt kiterjesztette a fogyasztókra is, megbotránkozásának hangot adva a kettős élelmiszerminőség minősített esetei miatt. De, aminek a keleti partnerek közül egyesek feltehetően kevésbé örülnek, Juncker megismételte, hogy munkavállalóknak ugyanazért a munkáért, ugyanazon a helyen ugyanazt a bérezést kell kapniuk. Hozzátette, hogy ezért tett javaslatot a Bizottság új szabályokra a kiküldött munkavállalókat illetően. Nagy tetszést aratva egyúttal bejelentette egy új európai munkaügyi hatóság létrehozását, aminek azt kell majd szavatolnia, hogy a munkavállalók mobilitására vonatkozó uniós szabályokat tisztességesen, sallangmentesen és hatékonyan hajtsák végre.

Juncker beszédében több más kezdeményezést is bejelentett. Jelezte, hogy javasolni fogja egy kíberbiztonsági ügynökség felállítását és az Európai Ügyészi Hivatal hatásköreinek kiterjesztését a határokon átnyúló terrorizmus elleni harcra is. A Bizottság szerdán egy másik javaslatot is előterjesztett, amely lehetővé, sőt kötelezővé tenné az olyan külföldi befektetések előzetes megszűrését, amelyek európai kikötőkbe, energetikai infrastruktúrákba és más stratégiai ágazatokba való bevásárlást célozzák.

A Bizottság elnöke egy sor új területen – így adózási kérdésekben és a külpolitika összehangolásában is – a minősített többségi szavazásra való áttérést sürgette a Tanácsban.

Az intézményi döntéshozatal demokratikusabbá és hatékonyabbá tétele érdekében és annak jegyében megfontolásra ajánlotta (nem rövid távon) a bizottsági elnöki és az európai tanácsi elnöki poszt fúzióját, mert így szavai szerint érthetőbbé és átláthatóbbá válna a struktúra az emberek és a külvilág előtt.

A következő EP-választásokra a kampányt szerinte a szokásosnál korábban meg kellene kezdeni és rokonszenvéről biztosította a transznacionális (európai) listák állítását is. Úgy vélte, hogy abból a modellből sem szabadna visszalépni, amelynek jegyében az egyes pártok saját jelöltjei kampányolnak az EP-választások előtt és közülük a befutó legyen a Bizottság következő elnöke.
 
A Bizottság egyébként szerdán új pártfinanszírozási szabályokra is javaslatot terjesztett elő, ezek elsősorban a szélsőséges pártok uniós pénzforrásokhoz való hozzáférését hivatottak megnehezíteni.
 
Juncker hangsúlyozta, hogy éles kontrasztban az egy évvel ezelőtti helyzethez képest jelenleg dagadó szélben vitorlázik az EU. Ez azonban szavai szerint nem szabad, hogy bárkit is megtévesszen. „Most egy ablak nyílik előttünk, de ez nem marad örökké nyitva” - figyelmeztetett.
 
Arra is kitért, hogy 2019. március 30-án, a Brexit után az EU polgárai egy új Unióra ébrednek majd. Javasolta, hogy a román elnökség alatt ebből az alkalomból Nagyszebenben tartsanak uniós csúcstalálkozót, szentesítve egyúttal az új alkut az EU jövőjéről.
 
Végezetül Juncker egy olyan testület felállítását is bejelentette a Bizottságon belül, aminek a feladata a szubszidiaritás megvizsgálása lesz, magyarán azoknak a területeknek a számba vétele, ahol vissza lehetne adni nemzeti hatásköröket.
Ezáltal is szemléltette azt, hogy az ő víziója egyfajta keveréke a Bizottság által korábban javasolt öt lehetséges iránynak Európa jövőjéről. Bár az elnök személyes vízióról beszélt, azt, hogy erről többről van szó, az is mutatja, hogy külön megküldte a többi uniós intézmény vezetőjének azt az útitervet, ami alapján az elképzeléseit megvalósítani véli.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • 2020 után sem engedi el a magyarok kezét a kohéziós politika
  • Lengyelországot is a 7-cikk felé tereli az Európai Parlament
  • Az első jelentős lépés az európai védelmi unió felé
  • Közel 4 ezer menedékkérőt kell még szétosztani a tagállamok között
  • Brüsszel terve az európai oktatási térség létrehozására
  • Az EP határozott tanácsi intézkedéseket vár az adómegkerülés kivédésére
Twitter
Facebook