A német pénzügyminisztert sem kímélte a korábbi magyar biztos

Brüsszel, 2017. szeptember 12.
Nagyobb német felelősségvállalást sürgetett a gazdasági és monetáris uniót jellemző egyensúlyhiányok kiküszöbölésében egy brüsszeli beszédében Andor László, korábbi magyar bizottsági tag, aki szerint „a gazdaságot jobban értő” és az euróövezet fenntarthatósága mellett elkötelezettebb pénzügyminiszterre van szüksége Németországnak.
Az eddiginél több empátiát és aktívabb hozzáállást tart szükségesnek Németország részéről a gazdasági és monetáris unió megreformálásához a második Barroso-bizottság magyar tagja, aki az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) keddi brüsszeli rendezvényén fejtette ki nézeteit a szociális politika jövőjéről és helyéről az európai integrációban.
 
Andor László, aki 2010 és 2014 között képviselte az Európai Bizottságban Magyarországot, a tőle talán szokatlan szókimondással Wolfgang Schauble német pénzügyminiszternek is odaszúrt egyet, amikor azt mondta, hogy az euróövezetnek szüksége van egy saját pénzügyminiszterre, Németországnak pedig egy olyan pénzügyminiszterre, aki „jobban ért a gazdasághoz”.
 
A második Barroso-bizottság foglalkoztatási és szociális politikáért, és esélyegyenlőségért felelős tagja úgy vélte, hogy a német társadalomnak nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie annak érdekében, hogy jobban megértse az egységes valutaövezet perifériáján elhelyezkedő országok gondjait, így többek között azt is, hogy melyek a kialakult kiegyensúlyozatlanságok gyökerei. A politikusi pályát az egyetemi oktatói állásra cserélő korábbi biztos sajnálatosnak nevezte azt, hogy a németek többségének sem az EP-választások, sem pedig a mostani választási kampány alatt nem állt módjukban megvitatni ezt a témát.
 
Andor nem hagyott kétséget azon meggyőződése felől, hogy egy monetáris unióban elkerülhetetlen a pénzügyi transzferek valamilyen formája. Úgy vélekedett, hogy a válság közben, a gazdasági és monetáris unió (EMU) reformjában (ennek lett első látványos eredménye a bankunió) is olyan sorrendiséget kellett volna felállítani, amiben a transzferek egyik szociális formája, a munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer az első és nem pedig az egyik utolsó építőkocka kellett volna, hogy legyen. „Meg kellett volna óvni a legsérülékenyebb munkavállalókat a gazdasági és pénzügyi válság szándékolatlan következményeitől” - mondta.
 
Andor azokra a vitaanyagokra is kitért, amelyeket az EU jövőjéről szóló vita keretében az Európai Bizottság terjesztett elő az elmúlt fél évben, és amelyek többsége a szociális politika helyével is behatóan foglalkozik. A volt biztos személyes véleménye szerint csak, a jelenleginél erősebb szociális dimenzió mellett válhat az EU erősebbé. Ehhez képest – mutatott rá – igaz, csak egyik opcióként, de először játszott el egy bizottsági dokumentum az európai szociálpolitika részleges leépítésének gondolatával. Egyfelől földrajzi értelemben, amennyiben a szociális politikai pillér euróövezetre való leszűkítésének lehetőségéről beszél. Másfelől a hatókörét illetően is, amennyiben elméletben felvetette a munkavállalói jogoknak a szabad munkavállalásra való korlátozásának a lehetőségét. Ezt a fajta kérdésfeltevést álkérdésnek nevezte.
 
Andor László síkra szállt azért, hogy az EU kohéziós politikájában továbbra is központi szerep jusson a szociális felzárkóztatásnak. Rámutatott, hogy ha a kohézió nem jól működik a perifériákon, akkor az növekvő mértékű szociális dömpinghez vezethet. Hazánk korábbi EU biztosa annak sem híve, hogy túlzottan sok feltételhez kössék a felzárkóztatási források felhasználását. Ehelyett szerinte az alapok irányításának és felhasználásának javítására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.
 
Andor a Brexit két potenciálisan negatív hatására is felhívta a figyelmet. Az egyiket abban látja, hogy Nagy-Britannia a válást követően csábítást érezhet a szociális jogok deregulációjára, tisztességtelen versenyelőnyhöz jutva ezzel a kontinenssel szemben. A másik potenciális veszélyforrást pedig az EU-n belül látja, ha a figyelem túlságosan elterelődik a szociális dimenzióról más politikák, így a védelmi politika irányába.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook