Barnier újabb figyelmeztetései Londonnak

Brüsszel, 2017. szeptember 7.
A brit kormány nem használhatja fel a Brexit-tárgyalások során az észak-ír kérdést az EU vámúniós és egységes piaci szabályozásának a megbontására – figyelmeztetett Michel Barnier csütörtöki sajtóértekezletén, és leszögezte: az észak-ír helyzet speciális figyelmet és kezelést igényel, amelyek technikai feltételeit elsősorban a kilépést választó brit kormánynak kell biztosítania.
Egy héten belül másodszor tartott nemzetközi sajtóértekezletet az Európai Unió „Brexit-ügyi” főtárgyalója. Michel Barnier ezúttal a Brexitnek az észak-ír helyzetet érintő vonatozásai kapcsán elfogadott EU-pozíciót ismertette, jelezve egyúttal, hogy bizottsági részről további négy témában (így például a közbeszerzés és a szellemi termékek védelme kapcsán) is véglegesítették a leendő uniós tárgyalási álláspontot.

Az észak-ír kérdés kezdettől fogva kiemelt prioritásnak számít, már a tárgyalások első szakaszában is. Nagy-Britannia kilépése után ez lesz az egyetlen olyan földrajzi terület, ahol szárazföldi határ húzódik majd (az Unióban tag Írország révén) az Európai Unió és Nagy-Britannia között, miközben a sok évtizedes észak-ír válságot lezáró 1998-as „Nagypénteki megállapodás” egy sor vonatkozásban különleges intézkedéseket és kedvezményeket teremtett a térségben, lényegében virtuálissá téve az országhatárt Írország és a brit észak-ír tartomány között.

Mióta csak a brit kilépési szándék hivatalossá és befejezett ténnyé vált, a tárgyalások egyik kiemelt európai uniós prioritásának számít, hogy a majdani kilépési szerződés nem szabad, hogy bármiben is veszélyeztesse a nagypénteki megállapodásból kövektező békefolyamatot, továbbá, hogy a jövőben is fenntartható legyen az egyezmény részeként a térségben biztosított közös utazási övezet, illetve hogy semmiképpen se legyen visszatérés a megállapodás előtti „kemény határhoz” az Ír Köztársaság és az észak-ír tartomány között.

Barnier szerint a most elfogadott EU-pozíció a fentieket célozva arra törekszik, hogy a tárgyalások első szakaszában az érintett kérdéskörök valamennyi vonatkozásában a politikai célok, szándékok, elvek teljes körében közös nevezőre jussanak. A ténlyeges megvalósítást szolgáló majdani konkrét lépések – a „technikai részletek” - már a második szakaszra várnak – mutatott rá az EU főtárgyalója.

Barnier szerint az utóbbi azt jelenti, hogy a brit kilépés után is biztosítani kell mindazon (gazdasági, társadalmi, oktatási, egészségügyi stb) projekteknek, együttműködési formáknak, szabadságjogoknak – mint a szabad határmenti mozgás – a zavartalan fennmaradását, amelyek ma jellemzik a tartomány és az Ír Köztársaság kapcsolatát, miközben „nem sérülhetnek Írországnak az EU egységes piaci tagságához kötődő kötelezettségei sem”.

A francia politikus nem rejtette véka alá, hogy brüsszeil megítélés szerint ezen elvek majdani formális közös rögzítése után a technikai megvalósítás terhei nagyobb részt a brit kormányra jutnak majd, lévén London akar kilépéni az Európai Unióból, nem fordítva, így a leendő intézkedések szükségét is a britek ezen egyoldalú döntése idézte elő.

Barnier attól viszont határozottan óvott – amire szavai szerint „adódnak árulkodó jelek” -, hogy a brit kormány az észak-ír ügyet általában az EU egységes piaci és vámuniós szabályozásának megbontására irányuló kísérletként tekintse. Az uniós főtárgyaló szerint létezik olyan brit törekvés, amelyik azt szeretné, ha Írország esetében az észak-ír tartomány vonatkozásában felfüggesztenék az EU egységes piaci rezsim, a külső vámhatárok, valamint általában az uniós jogalkalmazás hatályát, ami Barnier szerint nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és amire úgymond „semmiképpen nem fog sor kerülni”.

„A kreatív problémakezelésnek nem lehet eszköze az egységes piaci integritás megbontásának a szándéka. Ez méltatlan lenne úgy Észak-Írország, mint az Ír Köztársaság felé” – szögezte le nyilatkozatában Michel Barnier.

Az uniós főtárgyaló cáfolta ugyanakkor, hogy a Brexit kapcsán az észak-ír kérdés „zsákutcába” jutott volna. Szerinte csupán a tempó lassabb talán, mint kéne, de egyelőre nincs holtpontra jutásról szó.

Sokkal inkább aggasztónak minősítette viszont a kilépés költségvonzatairól zajló egyeztetések állását. Mint fogalmazott: „rendkívül kiábrándult” a brit kormány múlt heti bejelentése miatt – amelyben London a legutóbbi brexit-fordulón értésre adta, hogy a tagság megszünte (teoretikusan 2019) után nem tart magára nézve kötelezőnek semmilyen további befizetést -, amivel Barnier szerint Nagy-Britannia úgymond „visszatáncolt” korábbi (júliusi) kötelezettségvállalásától.

Barnier emlékeztetett, hogy 2013-ban huszonnyolc ország írt alá kötelezettséget arra, hogy mimindenre fordítanak hozzájárulásaik alapján pénzt a 2014 utáni években, és ha ebből menet közben valaki kifarol, akkor azzal projektek, üzeletek, egyéni és csoportos érdekek ezreit sodorhatják veszélybe.

Az esetleges brit visszalépést a költségvetési időszak teljes egészére vonatkozó korábbi kötelezettségvállalásai alól egyúttal – Barnier szerint - nemcsak konkrét ügyeket veszélyeztető lépés, hanem bizalmi és hitelességi dificitet is felvető proléma lehet, ami alááshatja a jövőre vonatkozó tárgyalásokhoz elenegedhetetlen kölcsönös bizalat is.

Egyúttal ismét emlékeztetett az idő előrehaladtára, és a maga részről készséget fejezett ki az elvesztegetett idő pótlásához a tárgyalási tempó felgyorsítására.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • 2020 után sem engedi el a magyarok kezét a kohéziós politika
  • Lengyelországot is a 7-cikk felé tereli az Európai Parlament
  • Az első jelentős lépés az európai védelmi unió felé
  • Közel 4 ezer menedékkérőt kell még szétosztani a tagállamok között
  • Brüsszel terve az európai oktatási térség létrehozására
  • Az EP határozott tanácsi intézkedéseket vár az adómegkerülés kivédésére
Twitter
Facebook