A kerítéshez nem, máshoz adhat pénzt Brüsszel

Az Európai Bizottság kész gyorsan megvizsgálni a magyar kormány külső határőrizettel összefüggő pénzügyi kérelmét, de a déli határon épült kerítés költségeinek megtérítéséről szó sem lehet – dióhéjban így foglalható össze Brüsszel előző napi budapesti kérelemre adott válasza.
Az Európai Bizottság nagyjából 100 millió euró értékben már eddig is nyújtott pénzügyi támogatást Magyarországnak a külső határok és a migráció kezeléséhez, és a friss magyar kérelemre is kész gyorsan válaszolni, azt azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy a déli határon megépült kerítés költségeit akár egészében, akár részben megtérítse. Dióhéjban így foglalható össze Brüsszel hivatalos és informális reakciója arra a magyar igényre, hogy a testület 400 millió euró erejéig szálljon be a külső határ megerősítésének költségeibe.
 
Orbán Viktor a Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek írt levelében kérte, hogy a Bizottság a külső határok védelmére hazánk által fordított körülbelül 800 millió eurós összeg felét térítse meg az országnak.
 
„Konstatáljuk, hogy Magyarország most elismeri, hogy az Európai Unió fontos elve a szolidaritás, és értékesnek tartja azt a támogatást, amit az Unió a közös érdekek védelméhez tud nyújtani” - reagált pénteken a Bizottság illetékes szóvivője.
 
A szóvivő szerint ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a szolidaritás kétirányú utca, és minden tagállamnak késznek kell állnia a hozzájárulásra. „És ez nem egy étlap, ahonnan választani lehet egy fogást a határőrizetre, és visszautasítani, amikor a közösen elfogadott menekültelosztási döntéseknek való megfelelésről van szó” - húzta alá a Bizottság szóvivője.
 
A testületnél emlékeztetnek rá, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra 93,4 millió euró, a sürgősségi alapból pedig további 6,7 millió euró áll Magyarország rendelkezésére a külső határok védelmére és a migráció szabályozására.
 
Arra is felhívják a figyelmet, hogy az európai határ- és partvédelmi ügynökség 18 tisztet vezényelt a magyar-szerb határ megfigyelésére a magyar hatóságokkal kötött megállapodással összhangban. Hazánk 2015-ben kért és támogatást kapott az EU polgárvédelmi mechanizmusából, hogy könnyebben megbirkózhasson az erős migrációs nyomással.
 
A Bizottság elmondása szerint most is kész gyorsan megvizsgálni egy magyar támogatási kérelmet (pénzügyi támogatást konkrétan nem említenek), és „ha a helyzet ezt szükségessé teszi, megfelelő segítséget nyújtani az EU külső határok őrzésének támogatása végett, az uniós joggal összhangban”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy megkeresésre éppen így jártak el Görögország, Olaszország, Bulgária és Spanyolország esetében.
 
Nevük mellőzését kérő források aláhúzzák, hogy a bizottsági támogatás többek között a határmegfigyelési intézkedésekre és eszközökre terjed ki a külső határokon, de a testület nem finanszíroz kerítésépítést a határon.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • 2020 után sem engedi el a magyarok kezét a kohéziós politika
  • Lengyelországot is a 7-cikk felé tereli az Európai Parlament
  • Az első jelentős lépés az európai védelmi unió felé
  • Közel 4 ezer menedékkérőt kell még szétosztani a tagállamok között
  • Brüsszel terve az európai oktatási térség létrehozására
  • Az EP határozott tanácsi intézkedéseket vár az adómegkerülés kivédésére
Twitter
Facebook