Érik a karambol Brüsszel és Varsó között

Az Európai Bizottság jelenleg tanulmányozza a július végi felszólítására adott lengyel választ, de a megjelent sajtóhírek alapján az a benyomása, hogy Varsó egyetlen konkrét intézkedést sem jelentett be az igazságszolgáltatási reformmal szemben felmerült problémák orvoslására – jelentette ki csütörtökön az EP állampolgári jogi szakbizottsága előtt Frans Timmermans, a testület első elnökhelyettese.
Az Európai Bizottság gondosan tanulmányozza a július végi jogállami megkeresésére augusztus 28-án adott lengyel választ, mielőtt a további lépésekről döntene. Az eddigi látottak és sajtóhírek alapján ugyanakkor a testület első alelnökének az a benyomása, hogy Varsó egyetlen konkrét intézkedést sem jelent be, amivel orvosolhatná a Brüsszel által jelzett problémákat.
 
Mindezt Frans Timmermans közölte csütörtökön az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságának meghallgatásán, amit a jogállami elvek lengyelországi érvényesüléséről tartottak. A LIBE ülésén felszólaló képviselők többsége – az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal – színeiben arra biztatta a Bizottságot, hogy ne hátráljon meg a lengyel kormánnyal folytatott kötélhúzásban, és ha szükséges, kezdeményezze az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás elindítását Varsóval szemben. A konzervatívok padsoraiban helyet foglaló főként lengyel kormánypárti képviselők ezzel szemben a Bizottság illetéktelenségéről, hatáskörének túllépéséről, kettős mérce alkalmazásáról és a lengyel szuverenitásba való beavatkozásról beszéltek.
 
Mintegy nekik válaszolva, Timmermans azt mondta a képviselőknek, ne üljenek fel azoknak a lengyel érveknek, hogy a Bizottság által a lengyel igazságszolgáltatásban kipécézett folyamatok és gyakorlatok más tagországokban is előfordulnak. „Az elemzésünkből majd látni fogják, hogy ez egyáltalán nem igaz. Egyetlen más uniós tagállamban sem mondhatja meg az igazságügy-miniszter, hogy kit vegyenek fel, illetve kit bocsássanak el a bírói karból” - mutatott rá a Bizottság első elnökhelyettese.
 
Brüsszel és Varsó között 2016 januárjában kezdődött és azóta is tart a kötélhúzás, amikor az előbbi, praxisában első ízben segítségül a lengyel alkotmánybíróság függetlenségének csorbítására hivatkozva segítségül hívta a jogállamisági keretet, ami lényegében politikai párbeszéd a Bizottság és egy olyan tagállam között, amely a testület megítélése szerint rendszerszintű kockázatoknak teszi ki a jogállamot. Timmermans csütörtökön immár sokadszorra megismételte, hogy a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozása nem lengyel magánügy, hanem európai horderejű probléma, miután a lengyel bírák európai uniós jogot is érvényesítenek.
 
A sokáig süketek párbeszédére emlékeztető vita idén júliusban vízválasztóhoz érkezett, amikor a lengyel parlament több olyan törvényjavaslatot is megszavazott, ami Brüsszel, a Velencei Bizottság és más jogi szervek megítélése szerint is kvázi kormányellenőrzés alá helyezné a lengyel igazságszolgáltatást, illetve belenyúl annak függetlenségébe. És bár Andrzej Duda államfő két vitatott törvényt is megvétózott, Timmermans szerint továbbra sem tisztázott ezeknek a sorsa.
 
A Bizottság ezért még július végén egyfelől kötelezettségszegési eljárást indított azon törvény ellen, ami különbséget tesz a női és a férfi bírók nyugdíjkorhatára között. Másfelől egy sorrendben harmadik jogállami ajánlással is fordult Varsóhoz, első ízben egy tagállammal szemben kilátásba helyezve az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás kezdeményezését.
 
Frans Timmermans most azt mondta az EP-ben, hogy a Bizottság nem fogja politikai nehézségek miatt feladni az ügyet, mert az megítélése szerint súlyos következményekkel jár nem csak Lengyelországra, de az egész EU-ra nézve. „Minden rendelkezésünkre álló eszközt be fogunk vetni a hatalmi ágak szétválasztásának veszélyeztetése ellen. Hamarosan eljön az a pont, amikor döntenünk kell, hogy milyen úton indulunk tovább. Ez nem az én személyes ügyem, az egész Bizottság egységes frontot képvisel a kérdésben” - szögezte le a testület holland származású első elnökhelyettese.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Csak a komoly érdeklődők előtt lesz nyitva az eurócsatlakozási alap
  • Budapest nem harapott rá Juncker eurócsalijára
  • Az EU-nak is fejfájást okozhat a katalán helyzet elmérgesedése
  • Van Rompuy: az EU-funkciók összevonása zavart kelthet
  • Ellenzéke nem veszi készpénznek Putyin újraválasztását
  • Védelmi vonalat épít ki az EU a kibertámadások ellen
Twitter
Facebook