Moszkva is hangol az észt EU-elnökségre

Tallinn, 2017. július 1.
Nagyszabású hadgyakorlattal „köszönti” szeptemberben az észt EU-elnökséget Oroszország, amely a balti állam információi szerint 100 ezer katonát von majd össze ebből az alkalomból a nyugati határain. Bár Tallinnban a hat hónapos soros elnökség alatt más típusú provokációkkal is számolnak, az észtek azt tartják magukról, hogy „be vannak oltva” az orosz nyomásgyakorlással szemben.
Ha a következő fél évben teljes idegszálukkal az Európai Unióra is összpontosítanak majd az észt kormány tagjai, Tallinnban rég megtanulták, hogy fél szemüket nem árt mindig a nagy szomszédon tartani. Tallinnban nem tartják véletlennek azt, hogy Oroszország éppen akkorra időzítette az utóbbi idők egyik legnagyobb hadgyakorlatát a balti államok és Lengyelország tőszomszédságában, amikor az észtek hat hónapra átveszik az EU rotációs elnökségének irányítását.
 
A Západ (Nyugat) névre keresztelt hadgyakorlatot, katonai források szerint körülbelül 100 ezer katona részvételével szeptemberben tartják majd Oroszország nyugati határain, de az első manőverek már meg is kezdődtek. Moszkva nem is annyira az EU-nak, mint inkább a nagy riválisnak és bizonyos ételemben örök ellenségnek tekintett NATO-nak kíván üzenni a nagyszabású hadgyakorlattal.
 
A balti térségben nem ritka a katonai erőfitogtatás: az orosz vadászgépek gyakran közelítik meg az egykori szovjet köztársaságok légterét, vagy repülnek rá hadihajókra, igaz fordított előjellel a NATO-tagállamok gépei is részt vesznek ebben a „játékban”.
 
„Miért kellene az orosz fenyegetéstől félnünk? A NATO rendelkezik a megfelelő elrettentő képességgel és erővel. Mi nem félünk” - szögezte le magabiztosan Kersti Kaljulaid, Észtország nemrég megválasztott fiatal államfője, aki elnöki hivatalának kertjében fogadta a Tallinnba látogató brüsszeli újságírókat.
 
A katonai erőfitogtatás, bár kétségkívül látványos, helyi elemzők szerint mégis elenyésző a hibrid „hadviselési” eszközök használata mellett (4:1 arány), amelyek közös jellemzője, az alacsony költségvonzat, a gyorsaság, a pontosság és a kétértelműség.
 
Észtország hat hónapos elnöksége alatt más jellegű biztonsági kihívásokra is számít. Ezek közé tartoznak az EU vagy a NATO által képviselt „militarizmust” elítélő, orosz párti aktivisták által tervezett célzott demonstrációk és akciók; az ősszel esedékes helyhatósági választások befolyásolása, vagy a hamis hírek még nagyobb volumenben történő gyártása. Nemrég például megjelent egy első látásra hitelesnek tűnő hír arról, hogy egy amerikai B-52-es bombázó egy litván lakóépület felett oldotta ki a bombáját, ami azonban nem robbant fel. Mint kiderült, a hírnek semmi valóságtartalma nem volt.
 
A balti államokban kifejtett orosz destabilizációs kísérletek visszatérő elemének tartják errefelé a náci veszély hangoztatását, ami különösen az itt élő orosz ajkúak körében lehet alkalmas a félelemkeltésre.
 
Ha a szovjet propaganda elsődleges célja annak idején a meggyőzés volt, akkor a mai Oroszország hibrid arzenáljában a zavarkeltésre, a megcélzott társadalmi közegek elbizonytalanodására tevődött át a hangsúly.
 
Az észtek – akiknek a kormányzati rendszerét 2007-ben egy időre megbénította egy Oroszországnak tulajdonított átfogó kibertámadás – azt állítják magukról, hogy megtanultak együttélni a kihívással. Az „orosz fenyegetés” az 1,3 milliós ország 1991-es függetlenné válása óta mindig is szerves része volt a biztonsági környezetnek.
 
Észtországban azóta óriási erőfeszítéseket tettek a lakosság tudatosságának növelésére és ellenállóképességének javítására. Az iskolákban bevezették a kiberoktatást, és megismertették a kiberhigiénia fogalmát, ami az online-szolgáltatások használatával összefüggő alapvető kockázatok megismerését és életvitelszerű alkalmazását jelenti. „Az észtek be vannak oltva a veszélyek ellen” - vélekedett egy helyi illetékes.
 
A 2007-es összeomlásra nem azzal reagált a balti állam, hogy visszatért a papír alapú gazdaságra, hanem éppen ellenkezőleg. Mindez arra sarkalta az észteket, hogy miközben az EU legdigitálisabb gazdaságát és társadalmát hozták létre, mindezt átlátható, egyszerű és rendkívül biztonságos megoldások mellett.
 
Ma egy átlagos észt állampolgárnak egyetlen elektronikus kártyával lényegében minden közszolgáltatáshoz hozzáférése van, ami rengeteg időt, pénzt és energiát spórol meg az államnak és a lakosságnak egyaránt. Három dolgot nem lehet csupán digitálisan intézni: a házasságkötést, a válást és a házeladást (Észtország digitális átalakulásáról lásd majd külön írásunkat).

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook