Nem kell többé fizetni a roamingért

Brüsszel, 2017. június 15.
Június 15-től nem kell többé roamingdíjakat fizetni az Európai Unión belül. Az EU-n belül utazók mostantól ugyanolyan díjszabás mellett telefonálhatnak, küldhetnek SMS-t és csatlakozhatnak az internetre mobileszközeikkel, mint belföldön.
A Magyarországon élő mobilhasználók évente 105 eurónak (32 ezer forintnak) megfelelő összeget takaríthatnak meg az uniós roamingdíjak eltörlésének köszönhetően. Június 15-én lép hatályba EU-szerte az a szabályozás, amelynek értelmében a szolgáltatók nem számolhatnak fel többé díjat egy másik EU-tagállamból kezdeményezett mobilhívásra, SMS-küldésre vagy adatlehívásra.
 
Az EU-n belül utazók mostantól ugyanolyan díjszabás mellett telefonálhatnak, küldhetnek SMS-t és csatlakozhatnak az internetre mobileszközeikkel, mint belföldön.
 
A mobilszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy ügyfeleik, akiknek szokásos tartózkodási helye a szolgáltató működési helye szerinti tagállamban van, illetve akiket szoros szálak fűznek a szóban forgó országhoz, a saját hazájukban érvényes díjakon tudják telefonjukat használni, amikor az EU-n belül külföldre utaznak. Szükség esetén a szolgáltatók megkövetelhetik ügyfeleiktől, hogy igazolják lakóhelyüket, illetve bizonyítsák be, hogy szoros szálak fűzik a kérdéses tagországhoz.
 
A roamingszolgáltatók tárgyilagos mutatókon alapuló méltányos, észszerű és arányos eszközökkel ellenőrizhetik, hogy fennáll-e a visszaélésszerű vagy nem rendeltetésszerű – az időszakos utazás keretein túlmutató – belföldi díjas barangolás kockázata.
 
A szabályok lehetővé fogják tenni az utazóknak, hogy SIM-kártyájukat, amelyet a lakóhelyük szerinti országban vagy egy olyan másik uniós országban szereztek be, amelyhez szoros szálak fűzik őket, ugyanolyan feltételekkel használhassák bármely más EU-országban. Szoros szálak fűznek jellemzően valakit egy országhoz akkor, ha például ott dolgozik vagy tanul, és ebbe a kategóriába sorolhatók többek között a határ menti ingázók és a kiküldött munkavállalók.
 
Visszaélésnek számít és a szolgáltatók által szankcionálható ugyanakkor az, ha mondjuk egy életvitelszerűen Belgiumban tartózkodó magyar hazai és nem helyi SIM-kártyát használ, hiszen ebben az esetben az alacsonyabb magyar és nem a magasabb belga belföldi díjakat élvezné.
 
Az utazási szokások EU-szerte nagyban különböznek, és a hálózathasználatért felszámított díjak is nagy szórást mutatnak országonként. A kiskereskedelmi ajánlatok eltérőek az egyes tagállamokban. 2016-ban például a legolcsóbb havidíj, mely 1 GB-nyi adatforgalmat, 600 híváspercet és 225 SMS-t foglal magába, ha a két végletet nézzük, Magyarországon 60 euró volt, Észtországban pedig 8 euró (áfa és készülékkedvezmény nélkül).
 
  • 2007 óta az EU átlagosan 92%-kal csökkentette a külföldi hívásokért felszámított kiskereskedelmi barangolási díjakat.
  • 2009 óta az EU átlagosan 92%-kal csökkentette a külföldi SMS-ekért felszámított kiskereskedelmi barangolási díjakat.
  • Az adatroaming esetenként már 96%-kal olcsóbb, mint 2012-ben, amikor életbe léptek az adatforgalom kiskereskedelmi díjszabására vonatkozó első uniós korlátozások.
  • 2008 és 2015 között az adatbarangolás volumene több mint százszorosára nőtt.
 
Az Európai Bizottság eddig nem látta a jelét annak, hogy a roamingdíjak csökkentésével párhuzamosan a belföldi mobilhasználati díjak növekedtek volna.
 
A Bizottság által 2016 decemberében elfogadott végrehajtási rendelet részletesen rögzítette annak a két biztosítéknak a szabályait, amelyek a belföldi piacok torzulását és az ebből adódó áremelkedéseket hivatottak megakadályozni.
 
E két biztosíték a következő: (1) a méltányos használatra vonatkozó feltételek, amelyek lehetővé teszik a mobilszolgáltatóknak, hogy megakadályozzák a roaming-szolgáltatások visszaélésszerű, illetve nem rendeltetésszerű igénybevételét, mint például a tartós barangolás, (2) valamint az a rendelkezés, miszerint a szolgáltatók szigorú feltételek mellett, a nemzeti szabályozó hatóság engedélyével kivételes esetben és ideiglenes jelleggel eltérhetnek a szabályoktól. Erre akkor van lehetőség, ha a barangolási díjak megszűnése feltehetően a belföldi árak emelkedését idézné elő.
 
A Bizottság tájékoztatása szerint összesen 36 derogációs kérelmet nyújtottak be a tagállamokban és ebből 24-nek adtak helyet a hatóságok. Jellemzően olyan országokról van szó (Finnország, Litvánia és Észtország), ahol a piaci verseny miatt alacsonyak az árak, és a szolgáltatók árveszteségeket szenvedhetnének el az átmeneti eltérés nélkül. Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy kisebb szolgáltatókról van szó, a legismertebb és legnagyobb piaci szereplők egytől-egyig beálltak a sorba és nem kértek derogációt.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook