Jó bizonyítványt kapott az EU-török menekültügyi egyezmény

Mintegy 97 százalékkal visszaesett a Törökországból érkező menekültek belépése EU- területre az Ankarával kötött menekültügyi megállapodás óta – állapította meg a megállapodás végrehajtásáról készült ötödik bizottsági jelentés, amely ugyanakkor nagyobb erőfeszítést szorgalmaz a görög szigetekről történő visszaküldéseknél. Bizakodással értékelte a testület az afrikai partnerországokkal épülő partnerségi együttműködést is.
Az Európai Menekültügyi Program keretében kedden közzétett három európai bizottsági jelentés közül kettő részint az EU-török megállapodás teljesülésével, részint a főbb afrikai (migrációs) forrás- és tranzitországokkal formálódó partneri együttműködéssel foglalkozott, (a harmadik témakörről – unión belüli áthelyezés és áttelepítés végrehajtásáról – szóló bizottsági értékelés kapcsán ld. külön cikkünket).

Bizottsági megítélés szerint a három terület ugyanazon probléma két különböző, egymással összefüggő vetületét érintik: egyfelől a külső migrációs forrás- és tranzitkihívás kezelését, másfelől a belső, már uniós területen lévő menekültek terhein való tagországok közötti segítségnyújtást célozzák.

Mindezek összefüggésében a tavaly márciusi EU-török megállapodásnak a bizottsági értékelés változatlan kiemelt fontosságot tulajdonít, megemlítve, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági, Donald Tusk európai tanácsi és Recep Tayyip Erdogan török elnök május 25-i brüsszeli találkozóján „központi jelentőségűnek” minősítették a 15 hónapos megállapodást, és hangsúlyozták a további végrehajtás fontosságát.

A számokat tekintve, idén február vége és június 8 között 5303 személy („napi 53” a jelentés megfogalmazása szerint) illegális határátlépését regisztrálték Törökország felől, ami azonban nagyságrendekkel elmarad az egy évvel ezelőtti hasonló időszakhoz képest (akkor még több mint 40 ezer fő). Van némi haladás a görög szigetekről Törökországba történő visszaküldésben is – március óta további 311 személyt toloncoltak vissza, amivel számuk a megállapodás megkötése óta 1798-ra nőtt -, de összességében az érkezők mennyisége egyelőre meghaladja a visszatérőkét – mutat rá a bizottsági papír, „további erőfeszítéseket” sürgetve elsősorban a görög hatóságoktól e téren.

A brüsszeli jelentés szerint jól áll a tavalyi megállapodás EU-ra eső részének a teljesítése is: a 2016-2017-re beütemezett 3 milliárd eurónyi uniós támogatásból 2,9 milliárdot már kifizettek Ankarának (a legutóbbi bizottsági értékelés óta további 700 milliót). Összesen 47 projektre, 1.495.000 euró értékben írtak alá szerződést, amelyek végrehajtását valamennyi esetben meg is kezdték. Jelenleg mintegy 600 ezer törökországi menekült helyzetét finanszírozzák az úgynevezett rendkívüli szociális biztonsági háló keretében, és növekszik azon szíriai menekültek száma, akik speciális bankkártyán azonnal felhasználható készpénzhez juthatnak.

Ha röviden is, de kitér a jelentés a tavaly márciusi megállapodás további részleteire is, így utal a Törökországnak kilátásba helyezett vízummentességre, amelyet továbbra is elérhetőnek tart, mihelyt Ankara teljesíti a még hátra lévő feltételeket.

Megfigyelők ugyanakkor megjegyzik, hogy a jelentés nem igazán foglalkozik a megállapodás politikai költségeivel, így azzal a növekvő politikai teherrel, amit az elmúlt egy évben lezajlott törökországi belpolitikai változások jelentettek az egyezségben résztvevő európai uniós fél számára.

Az afrikai országokkal formálódó partnerségi együttműködés egyéves mérlege szintén igyekszik pozitív hangot megütni. Az öt kiemelt „partnerország” - Niger, Mali, Nigéria, Szenegál és Etiópia – kapcsán az értékelés hangsúlyozza, hogy az EU és a helyi hatóságok folyamatosan igyekeznek feltárni azokat az együttműködési formákat, amelyek hozzájárulhatnak az elvándorlási okok megszüntetéséhez, (így a helyi gazdasági körülmények konszolidálásához is). Egy év alatt ezekben az országokban összesen 118 projektre mintegy 1,9 milliárd eurót fordítottak – derült ki a bizottsági jelentésből.

Külön pozitív példaként utaltak Niger esetére, ahol a partnerség megkötése óta, az uniós és helyi hatóságok együttműködése nyomán több eredményes rajtütés történt embercsempész szervezetekre.

A jelentést bemutató sajtóértekezleten amúgy Federica Mogherini külpolitikai főképviselő és Dmitrisz Avramopulosz egyaránt jelezték, hogy már folynak az előkészületek az – eredetileg „török mintára” indult – partneri séma kiterjesztésére további országok és térségek (így mindenek előtt a Szahel-övezet) felé. Ugyancsak mindketten utalta arra is, hogy külön figyelmet fordítanak a líbiai határőrizet megerősítésének segítésére.

Avramopulosz példaként említette ennek kapcsán azt a legutóbbi támogatási csomagot – 1,8 millió euró (több, mint félmilliárd forint) értékben -, amelyet éppen a napokban ítéltek az olasz hatóságoknak, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a líbiai partmenti vizek ellenőrzéséhez. Líbiát általában is kulcsterületként említették a mediterrán migráns-útvonal megtöréséhez, illetve a líbiai területet ért menekültek visszatérítéséhez származási területükre.

A határőrizeti erőfeszítések kapcsán amúgy egy további értékelés az Európai Határ- és Partvédelmi Őrség folyamatos fejlődéséről is beszámolt. Utaltak arra, hogy jelenleg 1600 tagállami szakértő segíti a migrációs nyomásnak kitett hatóságok munkáját (közülük 944 Görögországban, 402 Olaszországban, 166 Bulgáriában, 65 Spanyolországban). Érezhető az európai határrendészeti egységek hozzájárulása a menekültek visszaszállításában is: csupán idén 6799 személy visszatértében vettek részt, ami 150 százalékos ugrás az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Avramopulosz ugyanakkor további tagállami hozzájárulást sürgetett – különösen eszközök tekintetében – a folyamatban lévő műveletek zavartalan folytatásának a biztosítására.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook