Elfogyott a türelem a V3-kal szemben

Általános várakozások szerint három tagállam, Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen indít kedden kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság a 2015 szeptemberében az ideiglenes kötelező menekültkvótáról elfogadott tanácsi határozat végrehajtásának elmulasztása miatt.
Az Európai Bizottság fenyegetőzését beváltva kedden kötelezettségszegési eljárást indíthat azon három tagállam ellen, amelyek megítélése szerint eddig a legkevesebbet tették egy közel két évvel ezelőtt a menekültek ideiglenes kötelező elosztásáról elfogadott tanácsi döntés végrehajtása érdekében.

Nevük mellőzését kérő források hétfőn megerősítették lapunknak a Reuters hírügynökség értesülését, miszerint Magyarországra, Lengyelországra és Csehországra, azaz a visegrádi csoport négy tagja közül háromra sújt le Brüsszel, hivatalos levélben felszólítva ezeket a tagállamokat az uniós jog betartására.
 
Jóllehet még számos tagállam adós a számára meghatározott kvótakeret kitöltésével, eddig egyedül Budapest és Varsó nem vett át Olaszországból és Görögországból egyetlen menekültet sem. A magyar kvóta 1294 fő, elvileg ennyi menekültet kellene befogadnia az országnak 2017 szeptemberéig. A csehek ugyan formailag áthelyeztek néhány menekültet, de a kvótájukhoz képest vészesen keveset, ráadásul Prága elébe ment az eljárásnak, amikor néhány napja bejelentette, hogy nem kér az elosztási rendszerből.
 
Az Európai Bizottság már egy hónapja kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem történik érdemi előrelépés, a jog eszközével kérdőre vonja a megítélése szerint alulteljesítő országokat. Bár több más tagállam is el van maradva a keretétől, de túlnyomó részük már megtette a felajánlást.
 
A V4-ek közül egyedül az a Szlovákia menekülhet meg a felelősségre vonás elől, amely ugyan Magyarországhoz hasonlóan az Európai Bíróságon támadta meg a tagállami szavazatok minősített többségével meghozott 2015. szeptemberi döntést, mégis befogadott bizonyos létszámú menekültet.
 
Brüsszel álláspontja szerint a bírósági kereset benyújtása és a folyamatban levő per nem ad felmentést a tanácsi döntés végrehajtása alól. Az ügyben nemrég tartották a meghallgatást az Európai Bíróságon, és a következő lépés a főtanácsnoki vélemény publikálása lesz június végén. A Bíróság előreláthatóan október környékén hozza meg a döntését, és ha a felpereseknek ad igazat, akkor azoknak valószínűleg nem kell résztvenniük a menekültek elosztásában. Ebben az esetben a Bizottság is leállíthatja a most induló eljárást. Ha viszont az ítélet igazolja a tanácsi döntés jogszerűségét, akkor Magyarországnak be kell fogadnia a menekülteket.
 
A vitatott döntés értelmében a tagállamoknak valamivel több mint 100 ezer menekültet kellett volna áthelyezniük Olaszországból és Görögországból. Ezt a számot azonban azóta lefelé módosították, mert egyszerűen nem volt ennyi befogadásra jogosult személy. A tagállamok így is eddig jó, ha valamivel több mint a 10 százalékát teljesítették a kvótának. Igaz, a Bizottság szerint az utóbbi egy-két hónapban jelentősen felgyorsult a folyamat.
 
A mostani döntés megfigyelők szerint annak a jele, hogy Brüsszel elveszítette a türelmét az együttműködést megtagadó V3-kal szemben. Egyes vélemények szerint ugyanakkor a kötelezettségszegési eljárás elindításával a Bizottság magas labdát ad fel az érintett kormányoknak, amelyek kényszerbetelepítéssel vádolják Brüsszelt.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook