Még nincs nyilvános magyar álláspont az EiT elnökéről

Brüsszel, 2017. március 7.
A magyar kormány egyelőre nem alakította ki nyilvános álláspontját arról, hogy Donald Tuskot, vagy a varsói kormány ellenjelöltjét támogassa csütörtökön, amikor az állam- és kormányfőknek elvileg dönteniük kell az Európai Tanács elnökéről. Az egyeztetések folyamatban vannak – jelezte kedden kérdésünkre Takács Szabolcs, az európai ügyekért felelős államtitkár.
A magyar kormány a lehető legjobb véleménnyel van Donald Tusk, európai tanácsi elnök eddigi tevékenységéről, de még nem alakította ki a végleges és nyilvános álláspontját arról, kit támogasson az EiT élére május 31. után. Röviden így lehetne összefoglalni azt, amit az EU-ügyekért felelős magyar államtitkár mondott a BruxInfo kérdésére válaszolva kedden a témában.
 
Takács Szabolcs közölte, hogy Budapesten az egyeztetések folyamatban vannak, és csütörtökre lesz legkésőbb nyilvános álláspont. Még csak utalásszerűen sem erősítette meg ugyanakkor egyes nyugati médiumokban megjelent híreket, melyek tudni vélték, hogy a magyar kormány a varsói kabinet hivatalos jelöltjét, Jacek Saryusz-Wolskit támogatná.
 
Mint korábban megírtuk, a lengyel kormány egyedüliként ellenjelöltet állított az ugyancsak lengyel Donald Tuskkal szemben az Európai Tanács élére május 31. után, amikor lejár a volt kormányfő két és fél éves mandátuma. Varsó meglepetésjelöltje Tusk párttársa, Jacek Saryusz-Wolski, akit miután elfogadta a jelölést pártja, az Európai Néppárt elmozdított az EPP alelnöki posztjáról és a frakcióban viselt tisztségeiről.
 
Takács Szabolcs ugyanakkor lapunk kérdésére hosszasan méltatta Donald Tusk eddigi tevékenységét, kiemelve, hogy érti a közép- és kelet-európai régió sajátos szempontjait és nagyon sokat tett értük az elmúlt két és fél évben.
 
A tagállamok értesülések szerint szinte egységesen felsorakoztak Donald Tusk újraválasztása mellett, és mivel a szabályok értelmében az EiT elnököt konszenzus helyett a szavazatok minősített (kétharmados) többségével választják, ezért nincs nagyon miért izgulnia.
 
Nem példátlan, hogy egy intézményi vezető személye körül nem alakult ki konszenzus a tagállamok között, bár az merőben szokatlan, hogy valakit éppen a saját hazája nem támogat. Jean-Claude Juncker bizottsági elnökké történő megválasztása ellen szavazott korábban Nagy-Britannia és Magyarország is, míg Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyével szemben a litván elnökasszony jelzett komoly fenntartásokat.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Csak a komoly érdeklődők előtt lesz nyitva az eurócsatlakozási alap
  • Budapest nem harapott rá Juncker eurócsalijára
  • Az EU-nak is fejfájást okozhat a katalán helyzet elmérgesedése
  • Van Rompuy: az EU-funkciók összevonása zavart kelthet
  • Ellenzéke nem veszi készpénznek Putyin újraválasztását
  • Védelmi vonalat épít ki az EU a kibertámadások ellen
Twitter
Facebook