EU jövője: kiszabadult-e a szellem a palackból?

Az EU27-ek egységének megőrzése egy mindinkább többsebességessé váló Európai Unióban, illetve annak elkerülése, hogy a Brexitre adandó uniós válasz dezintegrációhoz vezessen – brüsszeli intézményi forrásaink szerint ez lesz a következő időszak első számú európai kihívása.
A március 25-én elfogadandó 60-ik évfordulós Római Nyilatkozat szövegezésében fontos állomás lesz az EU27-ek pénteki informális találkozója (amelyen tehát Theresa May brit miniszterelnök ezúttal sem vesz részt) – mutattak rá a BruxInfónak nyilatkozó jól értesült források, akik szerint Málta után várhatóan újra a megerősített együttműködés (más néven a kétsebességes Európa) áll majd a vita középpontjában.
 
Brüsszeli illetékesek értékelése szerint a február 3-i máltai informális csúcstalálkozó alapvető fordulatot hozott a többsebességes Európa koncepciójára vonatkozó eddigi megközelítésben. Először is azért, mert Angela Merkel német kancellár (és nyomában néhány más régi tagállami vezető) először beszélt ilyen nyíltan arról a lehetőségről, amelynek értelmében a tagállamok egy csoportja bizonyos területeken a többiek bevárása nélkül elindulhat a mélyebb integráció útján.
 
A máltai eszmecsere tartalmát ismerő megfigyelők ugyanakkor egy másik fontos momentumot is feljegyeztek. Legalábbis ennek tartják azt, hogy a visegrádi országok vezetői Máltán nem mutattak különösebb aggodalmat a többsebességgel szemben. Orbán Viktor, magyar miniszterelnök egy bennfentes forrás szerint úgy reagált a felvetésre, hogy eddig sem akadályozta meg senki és semmi a kétsebességes modellre az EU-alapszerződésben lehetőséget biztosító megerősített együttműködéseket. Ezzel a magyar vezető egyesekben azt a benyomást keltette, hogy egyáltalán nem aggódik egy ilyen fejlemény bekövetkezte miatt. (Ezt az a tapasztalat is sugallhatja, hogy eddig még az eurózónán belül sem volt meg a politikai akarat a továbblépésre, tehát a miniszterelnök a kijelentéssel nem sokat kockáztatott).
 
Az Európai Tanács elnökének környezetében mégis látnak veszélyeket az új narratívában, még ha nem is feltétlenül rövid távon. Ameddig az EU szerződés keretei között valósul meg a kétsebesség, addig nincs sok ok az aggodalomra, márpedig jelenleg Lengyelország kivételével egyetlen tagállamnak sincs ínyére a dokumentum módosítása. A március 25-én a vezetők által elfogadandó Római Nyilatkozat is inkább csak általánosan fog fogalmazni erről, és nem fog kitérni semmilyen konkrét területre, ahol a többsebességes modell megvalósulhat. Végül a szeptemberi német választásokig egyáltalán nem lesz készség az integráció elmélyítésére az eurózónán belül.
 
Ami miatt mégsem tekinthető a kétsebességről felélénkült diskurzus hétköznapi rutinnak, az a Brexit és Donald Trump hatalomra kerülése után érezhetően megváltozott hangulat; a bizalom hiánya a tagállamok között, és egyes országok tagságra való alkalmasságának a megkérdőjelezése – mutatnak rá EU-források. „Ez az igazi veszély. Ez még nem ma jelentkezik, most még mindig az EU27-ek egységét tekintjük a legnagyobb értéknek. De, a szellem mintha kiszabadult volna a palackból” - vélekedett a BruxInfónak egy nevének mellőzését kérő uniós illetékes.
 
„Éppen ezért az a fő kihívás, hogy a többsebességes Európában is meg tudjuk őrizni az EU27-ek egységét. Nem szabad, hogy a Brexitre adandó válaszunk az EU dezintegrációjához vezessen” - hangsúlyozta.
 
Az opciók március elseje óta az asztalon vannak, amikor az Európai Bizottság előterjesztette az EU jövőbeni fejlődésére vonatkozó öt különböző forgatókönyvét. BruxelLes blogbejegyzésünkben (http://bruxelles.blog.hu/2017/03/02/magyar_ottusa_melyik_eu-forgatokonyv_a_legjobb_hazanknak) rámutattunk, hogy az adott koordináták mellett a magyar kormány számára még mindig az első, a jelenlegi status quo fenntartására vonatkozó verzió tűnik a legelőnyösebbnek.
 
A másik négy forgatókönyv mindegyike komoly kockázatokat rejthet, illetve a föderális irányba elinduló modellt Budapest eleve nem támogatja. De, megbízható források szerint immár egyetlen tagállam, így Belgium és Luxemburg sem forszírozza jelenleg ezt a megoldást. Másfelől az Európai Bizottság fehér könyve azokat is szembesíteni igyekszik a következményekkel, akik – mint Magyarország vagy Lengyelország – kevesebb EU-t, és több nemzeti hatáskört akarnak.
 
Magas rangú EU-forrásokkal folytatott beszélgetésekből az a kép rajzolódik ki, hogy az EU a következő években egyfajta átmenetben lehet a status quo és a többsebességes Európa között. Annak viszont beszélgetőpartnereink minimális esélyt adnak, hogy a tagállamok az év végén – ahogy azt a Bizottság javasolja – lándzsát törjenek egyik vagy másik opció, vagy azok ötvözete mellett.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Egy hónap bemelegítés a Brexit-tárgyalások előtt
  • Az EU és Ankara is átértékelheti a török tagságot
  • Timmermans a tagországoktól várja a cselekvést lengyel-ügyben
  • Nagyobb átláthatóság a kormányközi gázmegállapodások körül
  • A dogmatizmustól óv az EP a kohéziós politikában
  • Hatvan gyertya az Európai Szociális Alap "tortáján"
Twitter
Facebook