Még évekig nem piszkálná az EU a rezsicsökkentést

Öt éves átmeneti időszak után végleg megszüntetné a hatóságilag szabályozott kiskereskedelmi árakat a villamos energia (de nem a gáz) esetében az Európai Bizottság, amely szerdán terjesztette elő az energiahatékonyságra, a megújulókra és az energiafogyasztókra fókuszáló átfogó „téli energiacsomagját”.
Több mint ezer oldalra rúg az a dokumentum „cunami”, amit szerdán fogadott el az energiaunió megteremtésére irányuló erőfeszítéseinek részeként Brüsszel. Az Európai Bizottság által jóváhagyott jogszabályok és közlemények tömegéből álló „téli energiacsomag” az eddiginél ambiciózusabb energiahatékonysági célok, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó jogszabályi háttér kiigazítása és a villamos energia piac szabályozói reformja révén halad tovább a tiszta energia korszakára való átállás és a párizsi klímacélok végrehajtása felé vezető úton.
 
A példátlan méretű és mélységű csomag magyar szempontból talán legérdekesebb eleme az a javaslat, ami a jogszabály elfogadásától számított öt éves átmenet után végleg megszüntetné a szabályozott árakat a villamos energia piac kiskereskedelmi szegmensében. Mivel az ipari fogyasztók esetében lényegében már csak egy tagállam, Lengyelország alkalmaz hatóságilag rögzített árakat, az intézkedés gyakorlatilag csak a háztartási villamos energia árakat érintené.
 
Az árszabályozás kivezetése mostantól számítva öt évnél bizonyosan hosszabb időt, akár 6 és fél évet is igénybe vehet, a jogalkotás időtartamától függően. Abban, hogy öt éves és nem rövidebb átmenetet javasolt a Bizottság, nevük mellőzését kérő források „magyar kéznyomot” véltek felfedezni.
 
A mostani javaslat nem vonatkozik a földgázra, és információink szerint nem is túlzottan valószínű, hogy egy ilyen jellegű kezdeményezés a 2019 őszéig hivatalban lévő Juncker-bizottság alatt napvilágot látna.
 
A Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a mesterségesen alacsony szinten tartott háztartási energiaárak hátráltatják a felelős energiafogyasztást és elriasztják a befektetőket. „Ha nem állítjuk vissza az árjelzéseket, lemondhatunk a keresletalapú és a felhasználókat takarékosságra ösztönző energiafogyasztásról” - nyilatkozta Maros Sefcovic, az energiaunióért felelős alelnök a BruxInfónak.
 
A javaslat ugyanakkor védené a sebezhető fogyasztókat, akiknek komoly nehézséget okoz a havi rezsi kifizetése. Ők önkéntes alapon úgynevezett dinamikus szerződést köthetnének az áramszolgáltatókkal, ami nagyobb rugalmasságot jelentene a fogyasztásban és a villanyszámla kiegyenlítésében.
 
Miközben a nagykereskedelmi energiaárak a fokozódó verseny hatására mind a villamos energia, mind pedig a gázszektorban dinamikusan csökkentek, addig a háztartásoknak uniós átlagban 2-3 százalékkal többet kell fizetniük az energiáért, mint 2014-ben. A Bizottság kimutatása szerint a szegényebb tagállamokban a háztartások jövedelmük akár 9 százalékát is háztartási energiára költik, de különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegek büdzséjét terheli meg a világítás és a fűtésszámla. Szlovákiában például az alacsonyabb jövedelmű háztartások akár havi rezsijük 22 százalékát is energiára költhetik.
 
A kiskereskedelmi energiaárak növekedése nem az energiatartalomhoz, hanem az adókhoz, hálózati díjakhoz és a megújulókhoz nyújtott állam támogatásokhoz köthető.
 
A szerdán bejelentett új bizottsági kezdeményezések fókuszában az energiahatékonyság javítása áll, elsősorban azért, mert Brüsszel ezen a téren látja a legnagyobb kihasználatlan potenciált a klímaváltozás elleni uniós célok elérésében és a szénmentes gazdasági modellre való átállásban.
 
A Bizottság a 2014-es megállapodás módosításával 27 százalék helyett most minimum 30 százalékos EU- (de nem tagállami) szinten kötelező energiamegtakarítási célt javasol 2020 és 2030 között. A 3 százalékos különbség a testület becslése szerint 70 milliárd euróval nagyobb GDP-t és 400 ezerrel több új munkahelyet jelent majd. Bár zöld szervezetek szerint simán belefért volna 40 százalékos célkitűzés is, Brüsszel azzal érvel, hogy ennek túl nagyok lettek volna a költségei, elviselhetetlen terhet rakva a gazdasági szereplőkre.
 
Az energiahatékonyság javításának középpontjában az épületek állnak majd, amelyek 40 százalékban részesednek a teljes energiafogyasztásból, és becslések szerint 75 százalékuk energiapazarló.
 
A megújuló energiaforrásoknak 2030-ig uniós szinten kötelezően 27 százalékos szintet kell elérniük a teljes energiamérlegen belül. Az uniós célt azonban – és ez nem új - nem bontják le kötelező nemzeti célokra. Ehelyett minden tagállamnak a 2020 és 2030 közötti időszakra vonatkozó egységes nemzeti energia- és klímatervet benyújtania a 2030-ig terjedő időszakra érvényes klímapolitikai (kibocsátáscsökkentési) célok elérésére. A stratégiákat jóval 2020 előtt (2018 és 2019-ben) kell majd benyújtaniuk a kormányoknak Brüsszelbe. A Bizottság a tagállamok által kétévente készítendő beszámoló-jelentés alapján ellenőrzi majd a vállalások teljesítését, és amennyiben problémát lát, menet közben, de legkésőbb 2024-ben ajánlásokkal fordulhat az érintett országhoz. Ha ennek se lenne foganatja, akkor kötelezheti a tagállamot, bár az nem világos, hogy ehhez milyen jogi eszközöket vehet majd igénybe.
 
A kiindulópont, vagyis a minimum minden tagállam esetén a 2020-as megújuló szint lesz, aminek teljesítése jogilag kötelező.
 
A Bizottság becslései szerint a téli csomag végrehajtásával 2021-től kezdve évente maximum 177 milliárd euró plusz köz- és magánberuházást lehet majd mobilizálni és a következő évtizedben körülbelül 900 ezer új munkahelyet teremteni.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook