Orbán: Magyarország fontos szövetségest veszít

Brüsszel, 2016. június 29.
címkék
Magyarország nagyon „fontos és nagyon jó szövetségest” veszít el Nagy-Britannia kiválásával. A brit kilépés gazdasági következményeit tekintve viszont még akár jól is jöhet ki dologból – vélte brüsszeli sajtóértekezletén Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök az EU állam- és kormányfők szerdai informális tanácskozása után tartott nemzetközi sajtóértekezletén értékelte az egyeztetés eredményét, és a majdani brit kiválás lehetséges következményeit. (A szerdai nem hivatalos csúcs-szintű ülés volt az első, amelyen David Cameron brit miniszterelnök nem vett részt, hanem csupán a „benn maradó EU-huszonhetek” folytattak eszmecserét – ld. külön cikkünket).

Orbán Viktor mindenekelőtt sietett leszögezni: a huszonhetek ülésén is megerősítést nyert, hogy a brit EU-tagsági népszavazás lefolytatásával és a kilépést támogató eredmény megszületésével nem keletkezett semmilyen jogi vákuum. A helyzet világos: amíg a kilépési tárgyalás Nagy-Britanniával le nem zárul, „minden marad úgy, ahogy eddig is volt” – szögezte le a magyar kormányfő.

Orbán szerint abban is egyetértés volt, hogy „nincs értelme sürgetni a briteket”, úgyis akkor veszi kezdetét bármilyen formális folyamat, amikor a brit kormány elérkezettnek érzi az időt arra, hogy hivatalosan is benyújtsa kiválási kérelmét. „Addig informális egyeztetésekről sem lehet szó” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A majdani tárgyalásokat úgy jellemezte, mint amelyek „nem technikai jellegű egyeztetések lesznek”. Mint fogalmazott, mind a 27 EU-tagnak "erős nemzeti érdekei" fűződnek a brit kapcsolatok alakulásához. Olyan megfontolások és prioritások ezek, „amelyeket az Európai Bizottság nem tudna képviselni” – vélte a magyar kormányfő, aki szerint éppen ezért a majdani kiválási tárgyalás vezetését az EU-tanácsra kell bízni, („támaszkodva a Bizottság szakértői munkájára” is).

Előre látható módon a majdani tárgyalások központi kérdése az európai egységes piachoz történő brit hozzáférés lesz, aminek kapcsán Orbán a szerdai huszonhetes egyeztetés egyik legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy teljes volt az egyetértés abban: erre reálisan csak akkor kerülhet sor, ha kölcsönösen szavatolt mind a négy szabadságjog – így a szabad munkavállalási jog- maradéktalan tiszteletben tartása.

Orbán szerint a kedd esti közös munkavacsora legfontosabb része az volt, amikor a brit miniszterelnök arról beszélt, hogy megítélése szerint milyen előzmények vezettek a népszavazás negatív eredményéhez. A sokféle tényező közül Cameron a bevándorlást említette – Orbán itt pontosításként megjegyezte, hogy a brit értelmezésben a bevándorlókról beszélve sokszor összekeveredik az Európai Unión kívülről jövő menekült és az EU-tagországokból érkező munkavállaló -, mint aminek kapcsán szerinte a választók úgy érezték, hogy aggodalmaikra nem kaptak kielégítő választ, és ezért végső soron az EU elhagyását támogatták.

(Utóbb, brit újságírók kérdéseire válaszolva Orbán úgy vélte, hogy a februári EU-brit különmegállapodást megelőző tárgyalások idején a munkavállalás vonatkozásában "David Cameron nagyon kemény álláspontot" képviselt, amellyel szembesülve hosszú tárgyalás után a kelet-európai országok "komoly kompromisszumokat" tettek. Még valamivel többet is, "mint ami logikus lett volna, de a politikai megfontolás így kívánta" - tette hozzá, mintegy kivédve azokat a vádakat, hogy a tagországok "rugalmasabb hozzáállása" javíthatott volna a brit népszavazási esélyeken.)

Az európai uniós intézmények és vezetők esetleges felelősségét firtató újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor leszögezte: Magyarország nem lesz azok között, akik máris személyekre lebontott konzekvenciát akarnak levonni. „Olcsó, és a legkevésbé sem lovagias dolog volna egy ilyen helyzetben lerohanni mondjuk az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács elnökét” – mutatott rá, és úgy vélte, hogy egyelőre „idő kell, elemezni kell, gondolkodni kell”. (Konkrétan az Európai Tanács lengyel elnöke kapcsán Orbán kifejezetten elismerően fogalmazott, hangsúlyozva, hogy szerinte „az, ahogyan Donald Tusk az elmúlt négy napban kezelte a kérdést, nagyban hozzájárult bármilyen pánikhangulat elkerüléséhez.”)

A szerda délelőtti huszonhetes egyeztetés további fontos témája volt, hogy mi következik a brit döntésből immár az Európai Unióra nézve? Egyetértés volt abban, hogy az Unió jövőjét illetően „újra kell gombolni a kabátot” – ezt Orbán többször is említette -, aminek kapcsán ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy „mindezt egyetlen tanácskozáson nem lehet kellő komolysággal elvégezni”. „Önvizsgálati időszakra van szükség”, aminek jegyében legközelebb szeptember második hetében Pozsonyban ülnek majd asztalhoz a „huszonhetek” első számú vezetői.

A „kabát majdani újragombolása” kapcsán néhány előzetes gondolatként a magyar kormányfő mindenesetre már most fontos elvárásnak nevezte, hogy ismét visszatérjenek ahhoz, hogy „az EU alapját a tagállamok adják, nem pedig az uniós intézmények”. Mindebből következően az EU demokratikus jellegét is csak a tagállamokon keresztül lehet erősíteni – vélte Orván Viktor, hangsúlyozva, hogy „az EU nem Brüsszelben van, hanem a huszonhét (ma még huszonnyolc) fővárosban, amelyek együttműködésének a helyszíne Brüsszel”.

További fontos tényezőként említette Orbán a tagországok és az intézmények közötti bizalom helyreállítását, amihez azonban szerinte először „tisztázni kell a célokat”. Példaként utalt a migrációs válság kezelésére, amelynél úgymond ha az a cél, hogy még az EU határainál megállítsák a menekülteket, illetve már uniós területen kívül mérlegeljék státuszukat és döntsenek beengedésükről, vagy elutasításukról, „akkor mi is a több Európa hívei vagyunk”. De ha cél, hogy előbb rendezett módon beengedik őket, majd döntenek a szétosztásukról, „akkor a minél kevesebb Európát pártoljuk, igényt tartva ez ügyben a nemzeti kompetencia megőrzésére” – mutatott rá.

Mindezek kapcsán, kérdésekre válaszolva, felmerült a majdani magyarországi „kvóta-népszavazás” kérdése is, aminek kapcsán Orbán kifejtette: el kell választani az EU-tagság és a migráció kérdését. „Magyarországon nem az uniós tagságról, hanem a migrációs politikáról szavaznak majd” – mutatott rá, úgy vélve, hogy mindez megmagyarázza azt is, hogy az országban a többségi vélemény egyszerre lehet „kényszerbetelepítést ellenző és EU-tagságot pártoló”.

Kérdésként merült fel, vajon Magyarország támogatná-e az alapszerződés módosítását, amire válaszul Orbán elmondta: érti és megérti, hogy ez most miért nem igazán időszerű. „De ha lenyugszanak a dolgok, akkor azért majd indokolt lehet feltenni a kérdést, vajon nincs-e olyan pont a szerződésben, ami megérett már a módosításra” – jelentette ki.

A brit kiválás leendő magyarországi kihatásairól szólva Orbán Viktor mindenekelőtt több ízben is leszögezte: Nagy-Britannia EU-tagként „nagyon fontos szövetségese” volt Magyarországnak, akinek kilépésével az ország „talán jó néhány más tagállamhoz képest is többet” veszít. Emlékeztetett arra, hogy a brit és a magyar álláspont nemcsak sokszor egyetértő volt, de az adott kérdésben „kész volt a végsőkig kitartani”, (például amikor az Európai Bizottság új elnökének választásánál a két ország akkor sem módosított álláspontján, amikor már csak ketten maradtak).

A várható gazdasági következményekről szólva Orbán elégedetten nyugtázta, hogy a forint egyelőre „nem került a spekuláció célkeresztjébe és ez jó hír”. Ettől függetlenül külön figyelő rendszert hoznak létre az árfolyammozgás követésére.

Keresik emellett annak módját, hogy a jelenleg Magyarországon lévő, és valamilyen fokon brit érdekeltséggel bíró cégek sorsa hogyan alakul majd a jövőben, („Nyilván az a cél, hogy minél többet megtartsunk” – mutatott rá a magyar miniszterelnök.)

Annak lehetőségeit is felmérik majd, hogy milyen lehetőségeket kínál Magyarország számára a változás, például a brit piacról esetleg elköltöző cégek esetében.

A munkavállalás és az oktatás tekintetében a Nagy-Britanniában dolgozó-tanuló magyarok kapcsán Orbán emlékeztetett a vonatkozó „visegrádi álláspontra”, miszerint a már brit területen lévők élet- munka- tanulmányai feltételei nem változhatnak.

Nem számít közeli hatásra a brit kiválás kapcsán a közösségi költségvetés vonatkozásában. Az idei és a következő év közösségi büdzséjét szinten bizonyosan nem fogja még érinteni, de az is elképzelhető, hogy a jelenleg futó hét éves keretköltségvetés egészére sem lesz még hatással – jegyezte meg.

Összességében Orbán szerint egyáltalán nem kell kizárni annak lehetőségét, hogy Magyarország akár még nyerhet is a brit kiváláson. „Ha van egy válság, és adott vele szemben egy akcióképes kormány, életképes koncepcióval és gyors cselekvési képességgel, az még jól is kijöhet a dologból” – mutatott rá. „Rengeteg aprómunkát igényel majd, de nem lehetetlen”.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook