Bővülő költségvetési mozgástért lát Brüsszel

A három hónappal ezelőtti előrejelzéséhez képest erősebb növekedést prognosztizál Magyarországon a következő két évben, 2 százalék körüli államháztartási hiányt vár, de a költségvetés strukturális egyenlegének jelentős romlására számít 2016-ban kedden közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A három hónappal ezelőttinél kedvezőbben ítéli meg a magyar gazdaság növekedésének kilátásait 2015 és 2017 között az Európai Bizottság kedden közzétett tavaszi gazdasági előrejelzése.
 
A testület az Eurostat által múlt héten közölt adatok alapján a 2015-ös évre vonatkozó növekedési adatot a februári GDP-arányosan 2,7 százalékról kedden 2,9 százalékra módosította. A következő két évre szóló prognózis is ugyanezt a trendet látszik igazolni. Ha a Bizottság télen még 2,1 százalékos növekedést valószínűsített 2016-ra (főleg az uniós források csökkenő abszorpciója miatt), akkor május elején már 2,5 százalékra, jövőre, 2017-ben pedig 2,8 százalékra (az előző 2,5 százalék helyett) tippeli a GDP bővülésének ütemét.
 
A mostani előrejelzés is megerősíti, hogy a 2016-os évre jelzett lassulás (2,9-ről a GDP 2,5 százalékára) fő oka az uniós alapok csökkenő abszorpciója és a csökkenő külső kereslet. Ezt a lefelé mutató trendet azonban részben közömbösíteni fogja a magánfogyasztás dinamikus bővülése. A háztartások által elkölthető jövedelemre és a kiadásokra kedvező hatást gyakorolhat a személyi jövedelemadó mértékének 16-ról 15 százalékra való csökkentése, továbbá a devizaalapú hitelek forintosítása.
 
A Bizottság a háztartások lakóépületekbe való beruházásának a növekedését is valószínűsíti, a közpénzből finanszírozott beruházásokat és a cégberuházásokat ugyanakkor negatívan érintheti az uniós alapok lassuló lehívása. 2016-ban emiatt a beruházások növekedése mindent egybevetve negatív tartományban marad a prognózis szerint.
 
A 2017-re jósolt 2,8 százalékos növekedést nagyrészt a dinamikusan bővülő magánfogyasztás és a 2016-ra elfogadott intézkedések végrehajtásának számlájára írja az Európai Bizottság.

A sor elejére kívánkozik a banki különadó 2016. januári csökkentése, amit 2017 januárjában egy újabb követ majd. Másrészt, a jegybank által a kkv-knak felkínált új támogatott hitelek (az ún növekedési program), amelyek így együtt kedvezőbb finanszírozási környezetet teremthetnek. További növekedést erősítő tényezőnek tekinti a Bizottság az újonnan épülő otthonokat terhelő áfa 5 százalékra való csökkentését 2016. január 1-től, és az új otthonteremtő programot, amelyek lökést adhatnak a lakáspiacnak, és 2017-ben fejthetik ki teljes hatásukat. Éppen ezért 2017-re megfordulhat a trend, és ismét pozitívba fordul majd a Bizottság várakozásai szerint a beruházás növekedése.
 
Brüsszel jellemzően pozitív kockázatokat lát a fent említett növekedési szcenárióban, részben az agrárszektor tavalyi, növekedést lehúzó halovány teljesítménye miatt, amin már egy átlagos idei évi teljesítmény is nagyot dobna. De, a pozitív kockázatok közé tartozik az uniós alapok gyorsított ütemű felhasználása is, ami lökést adat a beruházásoknak.
 
A Bizottság a továbbiakban megjegyzi, hogy az államháztartás hiánya a számottevően kibővülő költségvetési mozgástér dacára a GDP 2 százalékán stabilizálódhat. A testület a 2015-ös 2 százalékos hiányhoz hasonlóan 2 százalékos deficitet jelez előre május elején 2016-ra és 2017-re is.
 
2015-ben különben 0,3 százalékkal lett alacsonyabb az államháztartási hiány a 2014-es szintnél (2,3%), és 0,4 százalékkal a hivatalos hiánycélnál. A javulást a testület elsősorban a bevételek dinamikus bővülésének és a kamatfizetési terhek csökkenésének tudja be. Ezeket a tételeket azonban részben közömbösítette a főleg az uniós alapok társfinanszírozása és az állami tulajdonú cégek adósságkonszolidációja miatt szükségessé vált többletkiadás.
 
Mint a testület rámutat, 2016-ban jelentősen nőhet a költségvetési mozgástér, mégpedig elsősorban a pozitív bázishatások, de más fejlemények – például az uniós alapokhoz társuló hazai önrészen elért megtakarítások – is szerepet játszanak ebben. Ráadásul az előrejelzés a mezőgazdasági termőföldek eladásából származó egyszeri bevételeket és a társasági jövedelemadó-hitelből származó jelentős (2016-2017) bevételeket is figyelembe veszi.
 
Ezeket a kedvező hatásokat azonban a Bizottság várakozásai szerint semlegesíteni fogják a számottevő adócsökkentések és kiadásnövelő intézkedések, ideértve az új otthonteremtési programot, az infrastrukturális beruházásokat és az állami oktatásra tervezett kiadásokat is.
 
Változatlan politikai forgatókönyvvel számolva a prognózis 2017-re is 2 százalékos deficitet valószínűsít, hangsúlyozva, hogy az előrejelzés véglegesítésekor még nem jött ki a jövő évi magyar büdzsé tervezete.

Összességében az Európai Bizottság főleg 2016-ban a 2 százalékosnál még alacsonyabb államháztartási hiányt is elképzelhetőnek tart, figyelembe véve a zömében pozitív kockázatokat. Azért megemlítik, hogy az otthonteremtési program nyitott vége bizonytalanság forrása a költségvetés számára.
 
Miközben az államháztartás hiánya a 2015-2017-es időszakban stabil marad, addig a Bizottság ujját felemelve figyelmeztet, hogy a költségvetés strukturális egyenlege ugrásszerűen, 2016-ban akár a GDP -3 százalékával is romolhat, mielőtt 2017-ben -2,5 százalékos szintre menne vissza. Ez az előrejelzés szerint a gazdaság ciklikus fellendülését és 2016-ban egy egyszeri hatást tükröz.
 
Az államadósság szintje 2015-ben 0,9 százalékponttal csökkent, elérve a 75,3 százalékos szintet a GDP arányában. Az előrejelzés értelmében 2016-ban GDP arányosan 74,3 százalékra, 2017-ben pedig a GDP 73 százalékára csökkenhet az államadósság, jóllehet az uniós források kifizetésében tapasztalt késéseknek a hároméves időhorizonton végig adósságnövelő hatásuk lehet.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook