Brüsszel megint belepancsolhat a paksi tervekbe

A biztosi testület csütörtökön hozhatja meg döntését a tervezett paksi atomerőmű-beruházás közbeszerzési vonatkozásairól, értesülésünk szerint az EU-szabályokkal ellentétesnek minősítve a Roszatom tendereztetés mellőzésével történő megbízását a projekt kivitelezésére. Hivatalos felszólító levelében a Bizottság a paksi projektet érintő minden további beszerzés felfüggesztésére is felszólíthatja Budapestet.
Hivatalos felszólító levelet készül küldeni Magyarországnak - a BruxInfo értesülései szerint - valószínűleg csütörtökön az Európai Bizottság, mert úgy látja, hogy a paksi atomerőmű kibővítésére vonatkozó megbízási szerződés (az Oroszországgal aláírt kormányközi megállapodás részeként) közvetlen, nyílt pályáztatás nélküli odaítélésével megsértette az EU közbeszerzési szabályait.

Úgy tudjuk, hogy a belső piaci főigazgatóság előterjesztése csak írásos formában járta meg a biztosi testület szerdai ülését, vitára nem került sor a témában. Az ilyenkor szokásos „csendes eljárás” keretében a biztosok még csütörtökig jelezhetik, ha nem értenek egyet. Máskülönben hatályra emelkedik a döntés, és csütörtökön elküldik a hivatalos felszólító levelet Magyarországra, formálisan elindítva ezzel a kötelezettségszegési eljárást.

A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólító levélben tett állításokra, és Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával a második szakaszba léptesse-e az eljárást vagy sem.

Addig is azonban a vélt kötelezettségszegés komolyságára való tekintettel a testület forrásaink szerint arra szólíthatja fel csütörtökön Budapestet, hogy függesszen fel minden egyes, a paksi projekttel összefüggő beszerzési eljárást, és tartózkodjon minden további új szerződés megkötésétől.

A Bizottságnál kérdésünkre nem kommentálták az információt. A testület csütörtökön hoz döntéseket kötelezettségszegési ügyekben, ennek lehet része a paksi dosszié is. Az utolsó szót tehát a kérdésben a biztosok kollégiuma mondja ki, ami döntése során politikai szempontokat is mérlegelhet (erről bővebben lásd feljebb).

Az uniós közbeszerzési szabályok általa vélt megszegése miatt 2014 decemberében elsőként Jávor Benedek, magyar zöldpárti EP-képviselő tett panaszt az Európai Bizottságnál.

Emlékezetes, hogy Magyarország egy Oroszországgal aláírt kormányközi megállapodás keretében ítélte oda közvetlenül, tendereztetés nélkül a Roszatomnak a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésére és felszerelésére vonatkozó szerződést. A projekt költségeit 12,5 milliárd euróra becsülik. A megállapodás hivatalos notifikálása óta a testület belső piaci (DG GROW) főigazgatósága a magyar hatóságokkal egyeztetve előzetes eljárás keretében azt vizsgálta, hogy a szerződés megkötése megfelel-e a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoknak.

A Bizottság illetékes főigazgatósága információink szerint arra a következtetésre jutott, hogy nem. Mégpedig azért, mert először is megítélése szerint jelen esetben nem teljesültek azok a feltételek, amelyek egy nemzetközi szerződés keretében lehetőséget adnak egy kontraktus közvetlen, versenypályázat kiírása nélküli odaítélésére és megkötésére.

A magyar kormány kezdettől fogva azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség.

A Bizottság azonban részben az Európai Bíróság esetjogából kiindulva azzal érvel, hogy a nemzetközi megállapodásokban rögzített kötelezettségek a gyakorlatban nem írhatják felül az EU-szerződésben lefektetett alapelveket. Következésképpen, az uniós tagállamok által kötött nemzetközi megállapodásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a közbeszerzési szabályoknál alkalmazott olyan alapelveket, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás és az átláthatóság. Márpedig forrásaink szerint a paksi beruházás közvetlen odaítélése (illetve ahogy azt a kormányközi megállapodás rögzíti) nem felel meg ezeknek az elveknek, ezért a Bizottság úgy látja, hogy a magyar-orosz államközi megállapodás sincs összhangban az EU működéséről szóló szerződéssel.

Jó okkal feltételezhető, hogy a belső piac működését felügyelő főigazgatóság azon az alapon is kifogást emel a Roszatomnak adott megrendelés ellen, hogy kizárólag az EU-nak van joga az európai közbeszerzési piac megnyitásáról szóló nemzetközi szerződések megkötésére. A Bizottság értelmezése az, hogy Magyarország a kormányközi megállapodáson keresztül hozzáférést biztosít egy harmadik országnak, jelen esetben Oroszországnak a magyar és így az uniós közbeszerzési piachoz, miközben kizár az áruk és a szolgáltatások nyújtásának lehetőségéből más harmadik országokat és uniós tagállamokat is. Ez pedig ellentétes lehet a Szerződéssel.

Értesülésünk szerint a főigazgatósági vélemény arra is rámutat, hogy az a tény, hogy korábban az Euratom Szerződés alapján nem emelt kifogást az oroszokkal aláírt kormányközi megállapodás ellen, még nem jelenti azt, hogy a projekt az uniós joggal en bloc összhangban lenne. Az Euratom Szerződés a közbeszerzést illetően ugyanis csak a fűtőanyagokra érvényes rendelkezéseket tartalmaz, de legalábbis a testület érvelése szerint például atomerőművek építésére nem vonatkozik.

A várható hivatalos felszólító levél kizárólag a paksi projekt közbeszerzési részére vonatkozik, az állami támogatási és egyéb szabályokkal való megegyezőség felmérése jelenleg külön vizsgálat(ok) tárgyát képezi.

Úgy tudjuk, hogy az uniós versenyhatóság is nagyon rövid időn belül végez azzal a vizsgálódással, ami annak megállapítására irányul, hogy a paksi projekt állami támogatásnak minősül-e. Az erről szóló döntés valószínűleg jövő héten lát majd napvilágot. Ha a testület állami támogatásnak ítélné a beruházást, akkor hazánknak notifikálnia kellene azt, és mélyreható állami támogatási vizsgálat indulna. Ennek során bármikor megállapodhatnak a felek a feltételekről.

Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy ebben a pillanatban csak a Bizottság jogi álláspontjáról van szó, az a kötelezettségszegési eljárás lefolytatása során derül majd ki, hogy melyik félnek van igaza a vitában.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Elbukott az olasz alkotmányreform, lemond a miniszterelnök
  • Elmaradt a szabadságpárti áttörés Ausztriában
  • A tagállamok továbbra is eltérően értelmezik a szolidaritást
  • A balközép kesztyűt dobott az Európai Néppárt elé az EP-ben
  • A Brexit után is szükség lesz a külföldi munkavállalókra
  • Egyszerűsített áfa-szabályok az e-kereskedelemben
Twitter
Facebook