Néppárti bojkott mellett zajlott az újabb „magyar vita” az EP-ben

Brüsszel, 2015. január 22.
A frakció szakbizottsági koordinátorát kivéve kivonultak az Európai Néppárt képviselői az EP állampolgári jogi bizottság (LIBE) által az emberi jogok magyarországi helyzetéről szervezett meghallgatásról, amelyet az adott meghívottak mellett elfogultnak minősítettek.A vitát a liberális frakció kezdeményezte még tavaly.
Az incidenst – amely az összesen két és fél órás meghallgatás első fél óráját teljes egészében elvitte – az váltotta ki, hogy a Néppárt újabb, általa nevezett magyarországi civil szervezet meghívását tartotta volna szükségesnek, miután a Civil Összefogás részéről Fritz Tamás – szintén a kiegyensúlyozatlan összetételre és elfogultságra hivatkozva – visszamondta részvételét. Miután erre nem nyílt mód, a néppárti oldal úgy döntött, hogy csak a pártcsoport koordinátorát hagyják hátra, a szakbizottság többi tagja pedig kivonult a meghallgatásról.

Gál Kinga (Néppárt, Fidesz), aki a LIBE egyik alelnöke is, utóbb úgy kommentálta a konfliktust, hogy a Néppárt voltaképpen eredetileg három, a magyar kormányzati állásponthoz közel álló résztvevőt tartott volna szükségesnek, lévén, hogy a bírálók oldalán két, magát sértettnek érző magyarországi nem kormányzati szervezet, és további két nemzetközi szervezet (Európa Tanács és Amnesty International) emberi jogi kérdésekben illetékes képviselője szólalt meg. Ehhez képest esett vissza – Fritz kiválása után – a kormányzati véleményt képviselő részvétel egyetlen főre (Kovács Zoltán miniszterelnökségi államtitkár, nemzetközi szóvivő).

A magyar Niedermüller Péter (szocialisták és demokraták frakciója, DK) viszont szégyenteljesnek nevezte, hogy a Néppárt újabb követelésekkel fellépve kezdetben magának a meghallgatásnak a megtartását is már-már veszélybe sodorta.

A vélemények erőteljes eltérése, az éles hangnem a magyar kormányzati, és az azt bíráló baloldali, zöld és liberális oldalak között a későbbiekben is megmaradt, különösen azt követően, hogy a felkért felszólalók támadásait hallva Kovács Zoltán „ötödik szezonját megélő szappanoperának” minősítette az ülést, amelyben úgymond „már a szereplők és a forgatókönyv írója sem tudják, hogy mi mit jelent és mit akarnak mondani”. Illetve szerinte világos a szándék: pusztán politikai alapon újból mindenki felemleget "egy sor olyan dolgot, ami már sokszor elhangzott", és amikre Kovács szerint a maga helyén és az illetékes partnerek felé a magyar kormány már minden választ régen megadott.

A meghívott előadók közül Móra Veronika (a norvég alap által támogatott Ökotárs Alapítványtól), Mong Attila (az Atlatszo.hu nevű „feltáró újságírást” végző honlap részéről), valamint Barbora Cernusakova (az Amnesty Internationaltól) és Anne Weber (az ET-től) kétségtelenül rengeteg bíráló megjegyzést tettek. Móra a civil szervezetek tekintetében „megfélemlítéssel” vádolta a kormányt, míg Mong Attila a 2010-es médiatörvényig visszanyúlóan vázolta a magyarországi sajtó helyzetét, amit szerinte az jellemez, hogy a média fokozódó politikai nyomás alatt van, és legfrissebb konkrét ügyként a főként RTL-t sújtó reklámadót hozta fel.

De akadt utalás a hajléktalanokat megbélyegző kormányzati törvényalkotási szándékra, valamint egyes véleményekben a magyarországi kisebbségek (roma és zsidóközösség) vélelmezett diszkriminalizálására is.

Kovács mindezek hallatán vélte úgy, hogy e vádak nem csupán már sokszor elhangzottak, de megítélése szerint a kormány az egyes ügyekben illetékes uniós intézményekkel a szükséges tisztázást - ahol kellett a módosítást - is elvégezte már. A médiatörvény kapcsán például a maga idejében szerinte már mindent tisztáztak, és ahol volt ilyen, ott a folyó eljárásokat is lezárták – mutatott rá, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy „mindez láthatóan nem érdekli azokat, akik mindenáron támadni akarnak”.

Szerinte nehéz az ilyen kijelentésekkel konkrét vitát folytatni, mert ezek többnyire úgymond nem tényekből, hanem véleményekből és állításokból indulnak ki, és a képviselt álláspontok „érzelmeken és véleményeken”, sőt – tette hozzá – nem egyszer „csúsztatáson és néhol hazugságon is” alapulnak. (Az utóbbira példaként hozta fel az ET decemberi jelentését a magyarországi zsidó és romaközösségeket ért inzultusok elszaporodásáról, ami Kovács szerint tényszerűen nem igaz: a magyarországi zsidóközösség például nyilatkozatban ismerte el az ilyen ügyek számának a csökkenését. Roma-kérdésben pedig emlékeztetett, hogy soros elnökségként éppen a magyar diplomácia segítette elő az első európai szintű roma stratégia útnak indítását.)

Az államtitkár azt is méltatlannak nevezte, hogy mert a magyar kormány „80 ezer magyarországi civil szervezetből jogi vitát folytat tizenhárommal”, ezért a civil szervezetek elnyomójának kiáltsák ki. „Nagyon jó az együttműködésünk például a svájci alappal” – jegyezte meg. Általában is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormányt önkényuralmi minősítéssel illessék, amikor csupán a közelmúltban egymás után három demokratikus választást is megnyert.

Sérelmezte a hajléktalanok ügyében kapott bírálatokat is, mivel szerinte a kormány rengeteget költött e kör megsegítésére, úgymond pillanatnyilag több fedett menedék létezik, amint ahány hajléktalan van összesen. (A svéd liberális Cecilia Wikström erre reagálva jegyezte meg, hogy nagyra értékeli a hajléktalanok helyzetén könnyítő ráfordításokat, de mi szükség volt arra, hogy a létezésüket „kriminalizálni is akarták?” - kérdezte.)

Összességében mindezek fényében nevezte tehát Kovács Zoltán a „magyar ügyről” folyó vitát „szappanoperának”, „teljesen alkalmatlannak” minősítve a szerinte eleve előítéletes szakbizottsági vitát érdemi magyar kérdések megbeszélésére.

A minősítés láthatóan nagyon érzékenyen érintette a vitában résztvevő képviselők jó részét: a legtöbb hozzászóló elutasítóan reagált, méltatlannak és elfogadhatatlannak vélve azt, hogy „az EU 500 millió polgárát képviselő” parlament ülését ilyen jelzővel illessék. (Ennek kapcsán jegyezte meg Kovács Zoltán felé felszólalásában Niedermüller Péter, hogy „kijelentésével most már ön vált a meghallgatás főszereplőjévé”.)

Tanja Fajon, az S&D alelnöke szerint „a médiakoncentráció, a civil szervezetek zaklatása, az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya, a kisebbségekkel szembeni populista retorika, mindez csak néhány példája ezen európai kormány tekintélyelvű nyomulásának. Összességében ez kimeríti a jogállamiság rendszerszintű fenyegetését, nem pedig az alapvető jogok esetenkénti megsértéséről vagy az igazságszolgáltatás ballépéseiről van szó".

Birgit Sippel, a szocialisták LIBE-koordinátora szerint eljött az ideje a cselekvésnek. „A Bizottságnak jogállamisági figyelmeztetést kell küldenie Orbán Viktornak és a magyar kormánynak, érdemi párbeszédet kezdve a jogállamiság általános helyzetéről Magyarországon, ami a 7-i cikk szerinti eljárás aktiválásához is elvezethet” – szögezte le nyilatkozatában a német szociáldemokrata képviselő.

Sophia in’t Veld (liberális, holland) méltatlankodva jegyezte meg, hogy akkor tehát szappanopera része a norvég kormány is, a holland kormány is, a német kancellár is, és egyáltalán mindenki, aki bírálja a magyar kormányt? Majd egy váratlan fordulattal a holland képviselőnő kijelentette: elege van már a „magyar vitákból”, ami szerinte amúgy sem több, mint a „süketek párbeszéde”. Úgymond, nem újabb vitákra, hanem az alapvető jogokat rendszeres éves jelentésekkel valamennyi tagállamban nyomon követő és értékelő hatékony közösségi mechanizmusra van inkább szükség.

A meghallgatás végül bő fél órával tovább tartott a tervezettnél, és bizottsági végkövetkeztetés, vagy állásfoglalás nélkül ért véget.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Bulgária menekülne az EU perifériájáról
  • Az orosz beavatkozástól féltik Európát a képviselők
  • Az EU hagyna még egy kiskaput a briteknek
  • Végleges az alku a tagállami klímaerőfeszítések megoszlásáról
  • Határt szabna a műanyag-hulladékoknak az új EU-stratégia
  • Megkezdődött a göteborgi csúcs oktatási programjának végrehajtása
Twitter
Facebook