Elfogadták a tagállamok a növekedési paktumot

Csütörtök este még nem tudott mind a 27 tagország vezetője rábólintani arra a paktumra, amely az Európai Unió gazdasági növekedésének felpörgetéséhez szükséges intézkedéseket foglalja össze konkrét javaslatok, és határidők formájában.

Az Európai Bizottság által összeállított javaslatcsomag elfogadásának tervezett rendjébe kis hiba csúszott: csütörtökön késő este ugyanis az olasz miniszterelnök közölte, noha egyetért a paktum elemeivel, addig nem fogadja azt el, amíg Olaszország nem kap rövid távon is érvényesülő biztosítékokat olyan intézkedésekre, amelyek közvetve csökkenthetik az államadóssága finanszírozásának tarthatatlanul magas költségeit. (Az olasz taktikáról és az eurózóna döntéseiről lásd külön cikkünket!)

 

A 27 állam- és kormányfő péntek délelőtt elfogadta a paktumot, amelynek egyik legfontosabb eleme az a növekedési csomag, amely az EU tervei szerint 120 milliárd eurót fog mozgósítani. Mindezt sokan kétségbe vonják, bizonytalannak nevezve ennek forrását. A csomag egyik eleme szerint tízmilliárd euróval kell megemelni az Európai Beruházási Bank alaptőkéjét. Az erről szóló döntést a pénzintézet igazgatótanácsának kell meghozni, ettől pedig 60 milliárd eurós hitelkapacitás-növekedést várnak a tagországok.

 

Ezen felül mintegy 55 milliárd eurós beruházást eredményezhetne a strukturális alapok átszervezése a növekedés és munkahelyteremtés fokozására. Végül pedig 4,5 milliárd euró értékben valósulhatnak meg transzeurópai infrastrukturális beruházások a projektkötvények kísérleti időszakának elindítását követően. Utóbbit kiegészítheti majd az Európai Összekapcsolási Eszköz 2014-re tervezett megalapítása, amellyel a Bizottság 50 milliárdot szánna erre a célra.

 

Az Európai Tanács pénteken elfogadta az országspecifikus ajánlásokat is, amelyeket a Bizottság javasolt a tagállamoknak május végén. Ezeket az elmúlt hetekben több tanácsi formáció is megtárgyalta, de több tagország esetében is maradtak nyitott kérdések még a csúcstalálkozón is. Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön késő este azt mondta, politikai vita folyt a tagállami vezetők között az ajánlások kapcsán, amelyek ugyanúgy koncentráltak a növekedésbarát költségvetési rendezésre és a hitelezés megkönnyítésére, mint a munkanélküliség felszámolására, vagy a közigazgatási rendszer modernizációjára.

 

Ezek végrehajtása várna elsősorban a tagállamokra, a növekedési paktumban ugyanakkor egy sor uniós politikát is azonosít az Európai Tanács, amellyel összefüggésben vagy új jogszabályra lesz szükség, vagy a már meglévők felülvizsgálatára, illetve a régen áhított teljes alkalmazására.

 

Utóbbi kapcsán emlegeti az EU rendszeresen az egységes piac kiteljesítését. A 20 évvel ezelőtt megálmodott koncepció még mindig nem funkcionál úgy, ahogyan eltervezték. A növekedési paktumban a tagországok a Belső Piaci Akcióterv (Single Market Act) végrehajtására koncentrálnak elsősorban, ennek részeként az Európai Bizottság még idén ősszel újabb javaslatokkal áll majd elő. A tagállami vezetők az év végén ismét számot vetnek azzal, hogy hogyan is állnak a belső piac kiépítésével.

 

Külön pontban foglalkozik az Európai Tanács a digitális belső piac teljeskörű működésével, amelyre még korábban 2015-ig adtak maguknak időt a tagországok. Ezen belül az internetes, határokon átnyúló kereskedelem, az elektronikus számlázás, valamint az internet-lefedettség javítására kellene intézkedéseket hozni.

 

Elsősorban a felzárkóztatási támogatásokra jogosult tagországok nyomására került bele az elfogadott záróközleménybe, hogy „a megreformált kohéziós politika lehetőséget biztosít egyes tagállamok számára ahhoz, hogy befektetések eszközölésével kezeljék a válságot”.

 

A jogszabályi környezet egyszerűsítésével és az adminisztratív terhek csökkentésével elsősorban a vállalkozások életét könnyítené meg az Európai Unió, így ösztönözve őket arra, hogy ne csak tagállami, hanem európai dimenziókban gondolkozzanak a szolgáltatásaik meghatározásakor, ennek megfelelően a befektetéseik is európai léptékűek legyenek. Ezzel összefüggésben ugyancsak az év végéig várható egy közlemény a Bizottság részéről.

 

A növekedési paktum szinte a gazdaság összes területére kiterjed. Célként fogalmazza meg a belső energiapiac működését a külső energiafüggőség csökkentése érdekében, ez az energiahálózatok összekötését feltételezi 2014-ig, hogy „egy uniós tagország se legyen elszigetelve az európai energiahálózatoktól”. A tagállamok szerint a kutatásfejlesztésbe irányuló befektetések eredményeit azonnal „innovációra kell váltani”, magyarán lehetővé kell tenni, hogy az ipar minél hamarabb profitálhasson az innovációs beruházásokból.

 

A növekedési paktum hangsúlyos eleme az egységes európai szabadalmi rendszer beindítása, amelynek utolsó nyitott kérdésére pénteken adták meg a választ a tagállami vezetők. (Ennek részleteiről itt olvashat!)

 

A tagállamok a növekedési paktumban azt is vállalják, hogy az adórendszereiket a növekedés szolgálatába állítják. Példaként említi a szöveg az energiatermékek minimumadóját, amely a klímavédelmi szempontok figyelembevételével alakulhat át; a pénzügyi tranzakciós adót, amely az Európai Tanács szerint is vélhetőleg megerősített együttműködés keretében léphet majd hatályba; valamint a megtakarítási adóról szóló irányelv felülvizsgálatát is növekedést ösztönző céllal hajtja végre az EU.

Jóllehet, a növekedési paktumot a hivatalba lépése óta szorgalmazó francia államfő szerint a dokumentumot össze kell kapcsolni, és együtt kell kezelni a költségvetési paktummal, források figyelmeztettek arra, hogy mindez nem lehetsége Francois Hollande közlésének megfelelően.

A két dokumentum státusza ugyanis nem ugyanaz. Míg a költségvetési paktum egy kormányközi szerződés, addig a növekedési paktum "csak" egy állam- és kormányfői nyilatkozat, amely jogilag nem, csak politikailag köti a tagállamokat az abban foglalt rendelkezések végrehajtására.