Új eljárás indul a távközlési adó miatt

Újabb kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország ellen a távközlési adó miatt. A testület álláspontja szerint az ideiglenesen bevezetett új adónem a közvetlen adózásra vonatkozó uniós jogszabályokba ütközhet.

Az adóügyi EU-biztos szóvivője a BruxInfo kérdésére elmondta, a telekommunikációs adó diszkriminatívan érinti a külföldi távközlési szolgáltatókat. Emer Traynor szerint az Európai Unión belül számos adózási alapelv van, amit a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk, ezek közül az egyik az egyenlő bánásmód a hazai és a külföldi vállalkozásokkal szemben.

 

A távközlési adó ellen már 2010 végén, néhány hónappal a hatályba lépése után kötelezettségszegési eljárás indult. Neelie Kroes digitális politikáért felelős bizottsági alelnök akkor úgy látta, hogy az engedélyeztetési irányelv rendelkezéseit sérti az átmeneti adó. Az ügy jelenleg az Európai Bíróság előtt van. A Bizottság továbbra is úgy érvel, hogy a direktíva szerint csak úgy lehet különadót kivetni a telekommunikációs szektorra, hogy annak bevételeiből a távközlési infrastruktúrát kell fejleszteni. A magyar adó viszont deklaráltan a költségvetési helyzet javítását célozta.

 

Ugyancsak felszólító levelet (letter of formal notice) küldött az Európai Bizottság Magyarországnak a kiskereskedelmi különadó kapcsán is. A szintén 2010 nyarán bevezetett adónemmel összefüggésben már két évvel ezelőtt érkezett panasz Brüsszelbe, kifogásolva, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások árbevételére kirótt különadó aránytalan mértékben sújtja a külföldi vállalkozásokat.

 

Bár a bizottsági szóvivő azt mondta, hogy a felszólító levél nem a kötelezettségszegési eljárás része, ezekben a levelekben csak információkat kérnek a kormánytól két hónapon belül, és ez alapján döntenek majd az eljárás megindításáról, ettől függetlenül az EU Alapszerződése szerint a felszólító levél az eljárás első lépcsője, ezt később egy bizottsági tisztviselő is elismerte.

 

Cafeteria és plázastop

 

Megindította a kötelezettségszegési eljárást a Bizottság a béren kívüli juttatások átszervezése miatt is. Mint arról korábban a BruxInfo beszámolt, az étkezési és üdülési utalványokkal összefüggésben ugyancsak a külföldi vállalkozások megkülönböztetésétől tart az EU. A cafeteria-ügyben indult eljárásról itt olvashat részletesen.

 

Úgynevezett adminisztratív levelet küldött az Európai Bizottság a kormánynak a plázastopot elrendelő jogszabály miatt is. Ez ügyben viszont egyelőre nem indít kötelezettségszegési eljárást Brüsszel, pusztán azt az alternatív vitarendezési lehetőséget (pilot project) veti be, amely a cafeteria-átszervezés kapcsán nem működött az év első felében.

 

Ehhez kapcsolódóan a Bizottság nem hivatalos levelet küldött a kormánynak, amelyben jelezte az aggályait, és kérdéseket tesz fel a jogszabállyal összefüggésben. Az ezt szabályozó törvényt 2011-ben fogadta el az Országgyűlés. Eszerint 2014. december 31-ig nem lehet 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kiskereskedelmi tevékenységet folytató áruházat létesíteni. Ez alól csak egy tárcaközi bizottság adhat felmentést.

Pálinkafőzés

Második szakaszába léptette az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást a pálinkafőzés jövedékiadó-mentességét illetően. A testületet nem győzte meg a kormány érvelése az első szakaszban, így úgynevezett indokolással ellátott véleményt (reasoned opinion) küldött Budapestnek.

A kabinetnek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggályokra. Ezek szerint ugyanis az uniós jogszabályok csak azt tennék lehetővé, hogy Magyarország legfeljebb 50 százalékos jövedékiadó-kedvezményt nyújtson azoknak a pálinkafőzőknek, akik személyes használatra, évente legfeljebb 50 litert állítanak elő.