Félmilliárd euró kohéziós pénzt fagyaszt be Brüsszel

A 2013-as évre a kohéziós alapból lekötni tervezett 1,7 milliárd euró 29 százalékát, egészen pontosan 495 millió 184 ezer eurót tesz ki az az összeg, amelyet az Európai Bizottság szerdai javaslata nyomán a felfüggesztés veszélye fenyeget.

A biztosi kollégium szerdán döntött úgy, hogy a 2013-tól a kohéziós alapból járó pénzügyi kötelezettségvállalások 29 százalékának a felfüggesztését javasolja a pénzügyminiszteri Tanácsnak, amely március közepén szavazhat az előterjesztésről, aminek elfogadásához a szavazatok minősített többsége szükséges. A vonatkozó rendelet értelmében a felfüggesztés mértéke a 2013-ban esedékes pénzügyi kötelezettségvállalás 50 százalékát érintheti, de nem haladhatja meg a szóban forgó ország nominális GDP-jének 0,5 százalékát. Ennek megfelelően a befagyasztás öt millió híján 500 millió eurót érintene abból az 1,7 milliárd euróból, ami elvileg jövőre Magyarország rendelkezésére áll.

Első alkalommal fordul elő, hogy az Európai Bizottság a kohéziós alapról szóló rendelkezés élesítését javasolja, ami lehetőséget nyújt a teljes vagy részleges felfüggesztésre, ha egy ország ellen eljárás folyik a túlzott mértékű hiány miatt, és nem hozott hathatós intézkedéseket a deficit korrekciója érdekében. A pénzügyminiszteri tanács január 24-én elfogadta a Bizottság értékelését, hogy hazánk nem felelt meg mindenben a tanács 2009. júliusi ajánlásainak. Mert az ugyan igaz, hogy a 2011 végi határidőre számszerűleg sikerült az előírt 3 százalékos szint alá leszorítania a hiányt, ám nem felelt meg annak az elvárásnak, hogy 2010-ben és 2011-ben GDP arányosan fél százalékos strukturális kiigazítást hajtson végre. Brüsszel véleménye szerint valójában a nyugdíjpénztári vagyon átirányítása nélkül tavaly 6 százalék körüli lett volna a tényleges hiány.

A Bizottság emellett úgy látja, hogy bár 2012-ben jelentős, GDP-arányosan 2,6 százalékos szerkezeti kiigazításra kerül sor hazánkban, a hiányt csak a GDP mintegy 1 százalékára becsült egyszeri intézkedéseknek (alapvetően különadóknak) köszönhetően sikerül majd tartani. 2013-ban pedig már újra 3 százalék feletti deficitet jósol a Bizottság (3,25 százalékot), és arra kért volna, de végül eddig nem kapott biztosítékot a kormánytól, hogy pótlólagos intézkedésekkel szavatolja, hogy nem emelkedik az előírt szint fölé a hiány.

A javaslatot jegyző gazdasági és pénzügyi, és regionális politikai biztos is hangsúlyozták, hogy a testület döntése nem tekinthető büntetésnek, sokkal inkább ösztönzésnek, a megelőzést szolgáló lépésnek.

„A mai javaslatot erős ösztönzésnek kell tekinteni Magyarország számára az egészséges költségvetési politikához és ahhoz, hogy megteremtse a helyes makrogazdasági és fiskális feltételeket a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználásához. Most a magyar kormányon a sor, hogy a kormány cselekedjen, mielőtt a felfüggesztés hatályba lép” – jelentette ki Olli Rehn. „A mai döntés arányos és lehetőséget ad a befektetésekre a kohéziós alap révén, miközben esélyt és időt ad Magyarországnak a helyzet orvoslására” – tette hozzá regionális politikáért felelős kollégája, Johannes Hahn.

Hahn a BruxInfo kérdésére válaszolva emlékeztetett rá, hogy 2007 és 2013 között a kohéziós alapból 24 nagyobb közlekedési és környezetvédelmi beruházás társfinanszírozását tervezik, köztük a metró 4-es szakaszát, autópályákat és a Duna-árvízvédelmét. Ezeknek a projekteknek a megvalósítását szerinte be lehet fejezni, a kockázat a csak ezután eldöntendő projektekre vonatkozik. A biztos hozzátette, hogy mivel 2013-as pénzügyi kötelezettségvállalásokról van szó, 2015 végéig akkor sem történne semmi, ha a kormány addig nem lépne, és a Bizottság emiatt nem javasolhatná a felfüggesztés megszüntetését.

Forrásaink szerint a felfüggesztés a gyakorlatban azt jelentené, hogy a rendelkezésre álló keret 71 százalékáig köthetnék le a pénzeket projektekre, ezen felül, a maradék 29 százalék terhére azonban már nem lehetne pénzügyi kötelezettséget vállalni a további beruházásokra, mert ez a keret zárolva lenne. Mivel a tagállamok általában soha nem tudják maradéktalanul lehívni a rendelkezésükre álló (lekötött) fejlesztési támogatásokat, hanem azoknak csak x százalékát, ezért a veszteség sem lenne feltétlenül tetemes.

Hazánk 2007 és 2013 között összesen 8,6 milliárd euróra tarthat igényt a kohéziós alapból nagy volumenű beruházások finanszírozására. Ez az összeg a GDP 1,26 százaléka. A 2013-as pénzügyi kötelezettségvállalás 1,7 milliárd euró, ami a GDP 1,73 százalékának felel meg.

Olli Rehn a Bruxinfo kérdésére válaszolva „igazságosnak és arányosnak” nevezte a GDP 0,5 százalékának megfelelő forrás-felfüggesztést. Ezt azzal indokolta, hogy a valutaövezethez tartozó országok esetében a pénzügyi szankciók végső esetben éppen ezt a szintet, vagyis a GDP 0,5 százalékát érinthetik, de eltérően a magyar helyzettől, nekik a GDP 0,1 százalékát azonnal át kell utalniuk az uniós költségvetésbe, vagyis a büntetés azonnal életbe lép.

Rehn a BruxInfo kérdésére elárulta, hogy február elején előbb Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, majd kedden Orbán Viktor miniszterelnök írt levelet a Bizottságnak (utóbbi Barrosónak), új intézkedéseket bejelentve. A kormány kedden fogadott el egy kormányhatározatot „a 2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosítása érdekében”, ami szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormányzati források által GDP-arányosan 0,3-0,4 százalékos kiigazítást tartalmazó csomag többek között a gyógyszertámogatások csökkentését, a BKV kiadásainak mérséklését és az elektronikus útdíjfizetési rendszer 2013. júliusi bevezetésének mérlegelését irányozná elő. Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa szerint ugyanakkor a magyar vezetők levelében foglaltak „nem tartalmaztak olyasmit, ami azonnal változtatott volna az összképen”. Olli Rehn közölte, ahhoz, hogy a Bizottság figyelembe tudjon venni ilyen és ehhez hasonló közléseket, azokat hivatalosan is be kell jelenteni és nyilvánosságra hozni és tényekkel is alá kell támasztani. A miniszterelnök levelében foglaltak azonban nem felelnek meg egyik említett kritériumnak sem – tette hozzá. A biztos a csütörtöki időközi gazdasági prognózisnak elébe menve közölte: „úgy néz ki, hogy további intézkedésekre lesz szükség a deficit 3 százalékos szint alá történő leszorítása érdekében”.

A 2007 és 2013 között rendelkezésre álló fejlesztési források (kohéziós alap és strukturális alap) 76 százalékát kötötték le január elejéig a tagállamok, Magyarország 75 százalékát. A tényleges kifizetések mértéke uniós átlagban 33,6 százalékon állt. Hazánk valamivel az átlag felett teljesített, a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló források 35,25 százalékát utalták át Brüsszelből az országnak.