Tízből három magyart sújthat a szegénység

Brüsszel, 2012. február 8.
Az uniós népesség közel negyede volt kitéve 2010-ben az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztés veszélyének az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint. Magyarország 30 százalékos kockázati mutatóval az európai „élmezőnyhöz” tartozik.
Az Európai Unió 27 tagállamában összesen 115 millió embert, a teljes lakosság 23,4 százalékát fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés – derül ki az Eurostat által szerdán közölt statisztikákból. Ez azt jelenti, hogy az uniós lakosság közel negyedére ráhúzható a következő három kritérium legalább egyike: az elszegényedés kockázata a szociális támogatások ellenére; komoly anyagi nélkülözés; és/vagy olyan háztartásokban élnek, ahol nagyon alacsony a munkaintenzitás.

Az Eurostat adatai szerint 2010-ben az európai lakosság 16 százalékának jövedelme nem érte el azt a szintet, amit az adott országban szegénységi küszöbértéknek tartanak. Az ilyen szegénység kockázatának kitett polgárok aránya Lettországban, Romániában, Bulgáriában és Spanyolországban a legmagasabb, mindenhol 21 százalék. A magyar mutató uniós összehasonlításban kifejezetten jó, 12 százalékos, ami az osztrákok értékével egyezik meg.

A statisztikai felmérés szerint az uniós népesség 8 százaléka szűkölködik anyagi javakban, ami azt jelenti, hogy életkörülményeik nem engedik meg, hogy rendesen fizessék a közületi számlákat, megfelelő hőmérsékleten tartsák az otthonukat vagy legalább egy hétre lakhelyükön kívül szabadságra menjenek. Itt Bulgária (35%) és Románia (31%) áll a legrosszabbul.

Minden tizedik uniós állampolgár (10%) pedig olyan háztartásban élt, ahol a felnőttek az előző évben teljes munkapotenciáljuk kevesebb, mint 20 százalékát töltötték munkavégzéssel. Az ilyen személyek aránya Nagy-Britanniában és Belgiumban a legnagyobb, 13 százalék.

A három mutató átlaga alapján Magyarországon a népesség 30 százalékának feje felett lebeg Damoklész kardjaként a szegénység fenyegetése vagy a társadalmi kirekesztés. Ennél csak Bulgáriában (42%), Romániában (41%), Lettországban (38%), Litvániában (33%), vagyis mindössze négy uniós tagállamban rosszabb a helyzet. Érdekesség, hogy ugyancsak egy új tagállamban, Csehországban a legkedvezőbb a szegénységi statisztika, ahol a lakosságnak mindössze 14 százaléka kényszerül szembenézni ilyen perspektívával.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Újra komoly dilemmában az EU a görög válság miatt
  • Nátrán: június lehet a hiteltárgyalások megkezdésének időpontja
  • Megállapodott a Tanács az új banki tőkekövetelményekről
  • Bal-jobboldali szembenállás az EP-ben a kettes csomag szavazásán
  • Kroes: az ET médiatörvényről szóló jelentése igazolja Brüsszel aggodalmait
  • Puhult Brüsszel álláspontja az agrárzöldítés ügyében
  • Igazságosabb autópálya-díjakat szorgalmaz a Bizottság
  • Ukrajna egyelőre nem közeledhet tovább az EU-hoz
  • A Bizottság szerint kedvező az új szomszédságpolitika mérlege
  • Magyarország is küld megfigyelőket Szíriába
Twitter
Facebook