Olajembargót hirdetett Irán ellen az EU

Újabb szankciókat hirdetett az Európai Unió Irán ellen. A tagállamok külügyminiszterei olajembargó bevezetésével szeretnék növelni a nyomást a perzsa államon, a korlátozások fő célja az, hogy az EU megnehezítse Irán számára a nukleáris programjának a finanszírozását. Mindez uniós tisztségviselők szerint hatalmas érvágást jelent Irán számára, noha számszerűsíteni nem kívánták az állami bevételkiesés várható mértékét.

 

Eszerint a jövőben az uniós tagállamok nem importálhatnak kőolajat, olajszármazékokat, és kőolajból készült késztermékeket. Az embargó az import mellett vonatkozik olajvásárlásra, szállításra, és ezzel kapcsolatos biztosítási ügyletekre is.

 

Az EU megtiltja az Iránból az EU-ba irányuló petrolkémiai termékek importját, valamint azt, hogy az uniós tagállamok és vállalkozások bármilyen – a szektorban használható – berendezést vagy technológiát szállítsanak a perzsa országba. A tagországok vállalták azt is, hogy nem eszközölnek új befektetéseket iráni olajcégekben, és nem alakítanak közös cégeket sem iráni partnerekkel.

 

Az olajembargó azonnal hatályba lép, a már megkötött, de még nem teljesített szerződésekre azonban 2012. július elsejéig ad türelmi időt az EU: eszerint eddig a határidőig még fogadhatják a tagországok az olajszállításokat, jóllehet, egy iráni vezető tisztségviselő a Reutersnek már jelezte, hogy Teherán az embargóra válaszul azonnal leállítja az összes szállítást, azokat is, amelyeket már kifizettek, vagy amelyekről legalább a szerződést megkötötték.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ezt nem kívánta kommentálni. Catherine Ashton elmondta, az EU világossá tette a teheráni kormány számára is, hogy két párhuzamos eszközt is próbál bevetni Iránnal kapcsolatban: a szankciók mellett tárgyalni is próbál Teheránnal, "emellett azt is figyelnünk kell, hogy egyik tagország se kerülje el a korlátozások alkalmazását".

Catherine Ashton elmondta azt is, hogy minden intézkedésnek a célja az, hogy Irán viszaüljön a tárgyalóasztalhoz az urándúsításával kapcsolatban. Hozzátette, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egyértelművé tette azt, hogy Irán milyen célból fejleszti a nukleáris programját.

 

Noha az olajembargóról már múlt héten megszületett a politikai megállapodás, a hétfő reggeli EU-nagyköveti ülésen, és azt követően a miniszteri tanácson arra is megoldást kellett találni, hogy mi lesz azokkal az országokkal (Olaszország, Ciprus, Görögország), amelyek nagyban függnek az iráni olajtól. Közülük is Görögország jelenti a legnagyobb problémát, amely a kvázi fizetésképtelensége miatt mostanra kizárólag Irántól kap olajat, hiszen a perzsa ország nem kér azonnal pénzt Athéntól az olajért cserébe, hanem több hónapos átfutási időt alkalmaz.

 

A kiadott közleményben nincs utalás a kiszolgáltatott országok kompenzálásáról, a BruxInfo kérdésére Martonyi János külügyminiszter annyit mondott, hogy az EU május 1. előtt felülvizsgálja a döntését, és egyebek mellett azt is megnézi, hogy milyen hatással volt az érintett országokra az embargó. A tárcavezető hozzátette, Görögország is elfogadta az olajszállítások korlátozását. Martonyi János nyilvánvalónak nevezte, hogy az embargónak lesz hatása az európai kőolajárakra is.

 

Pénzügyi szektor

 

Az uniós külügyminiszterek hétfőn döntöttek arról is, hogy az Európában működő pénzintézetek befagyasztják az iráni központi bank EU-ban tárolt vagyonát. Ennek is az a célja, hogy a közösség nehezítse az uniós nukleáris program finanszírozását. A tárcavezetők megjegyezték, hogy szigorú feltételek teljesítése mellett az EU folytathatja a szabályszerű kereskedelmet Iránnal. Tilos viszont mostantól az arany-, a gyémánt- és az egyéb nemesfémek kereskedelme az iráni hatóságokkal és a központi bankkal.