A fiatalkori munkanélküliség elleni harc is a prioritások között
Brüsszel, 2011. december 20.
A fiatalkori munkanélküliség radikális csökkentését tűzte ki célul az Európai Bizottság a kedden elfogadott „Fiatalkori Lehetőségek” kezdeményezésében. A javaslat közvetlen uniós forrásokat is ajánl a 25 év alattiak könnyebb elhelyezkedésének a támogatására, de alapvetően a tagállamoknak kíván sorvezetőt szabni, egyben felszólítani őket: foglalkozzanak kiemelten a fiatalok foglalkoztatásával.
Átfogó stratégiát dolgozott ki az Európai Bizottság a fiatalkori munkanélküliség radikális emelkedésének megállítására. A testület a keddi ülésén fogadta el a „Fiatalkori Lehetőségek” kezdeményezést, amelybe közvetlen támogatást, és tagállami ösztönzőket is épített a Bizottság.
Bár az eredeti sajtótervek szerint a kezdeményezést a foglalkoztatásért felelős EU-biztos mutatta volna be, de a sajtótájékoztatón az utolsó pillanatban a Bizottság elnöke is megjelent, saját elmondása szerint azért mert hangsúlyozni akarták a program fontosságát, és demonstrálni akarták, hogy a fiatalkori munkanélküliséggel nemcsak a most kezdődő programban, hanem a következő években folyamatosan foglalkozni fognak.
Olyannyira, hogy a Bizottság javaslata szerint a tagállamoknak már jövőre külön kellene foglalkozniuk a 18-25 év közöttiek foglalkoztatásával. Az áprilisra kötelezően beadandó nemzeti reformprogramokban a tagországoknak kidolgozott szakpolitikai terveket kell bemutatniuk, számszerű célkitűzésekkel, ezek alapján pedig meg is kell majd fogadniuk a Bizottság javaslatára a Tanács által elfogadandó országspecifikus ajánlásokat.
Az Európai Bizottság elnöke a probléma súlyát érzékeltetve elmondta, 2008-2010 között egymillióval nőtt a fiatalkorú munkanélküliek száma, ezzel a körükben 25%-ra nőtt az állást keresők aránya, tehát 5-ből 1 európai uniós fiatal munkát keres. A tagországok között azonban nagy a szórás: a statisztikákból kiderül, a listát magasan Spanyolország vezeti, ott a 18-25 év közötti fiatalok közel fele nem dolgozik, és nem is vesz részt semmilyen képzésben. Rossz még a helyzet Görögországban (42%), Litvániában (33%), Szlovákiában (32%) és Lettországban (30%).
A magyar számok igazodnak az uniós átlaghoz, azaz a magyar 18-25 év közöttiek 25 százaléka nem dolgozik. A legjobb a helyzet Hollandiában, ahol a fiataloknak mindössze 7 százaléka keres munkát, őt követi Ausztria (8,3%) és Németország (8,9%).
A bizottsági elnök megjegyezte, hogy a fiatalkori munkanélküliség nemcsak társadalmi probléma, hanem komoly gazdasági deficitet is okoz az EU-nak. Minden héten kétmilliárd euró kiesést okoz a tagállamoknak az, hogy ezek a fiatalok nem termelnek, viszont cserébe szociális ellátást kapnak. Mindent összevetve az EU GDP-jének 1 százaléka vész így el.
José Manuel Barroso hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatáspolitika területén az elsődleges felelősség a tagállamoké, hiszen az Európai Unió kompetenciája itt korlátozott, sokat tehet mégis az EU a tendencia megfordításáért, elsősorban forrásterületen. A bizottsági elnök szerint az Európai Szociális Alap 2007-2013 közötti forrásaiból még 30 milliárd euró áll rendelkezésre, ezek mielőbbi lehívását kérte a tagállamoktól az elnök.
A foglalkoztatáspolitikai EU-biztos előadásából kitűnt, a Bizottság számos konkrét támogatási akciót indít saját forrásból: 4 milliárd eurót kaphatnak a tagállamok EU-pénzből, amely segítséget nyújthat a tagországi ifjúsági foglalkoztatási programok kidolgozásához. Ebből a pénzből olyan akciótervet lehetne támogatni, ami biztosítaná, hogy az iskolai tanulmányaikat négy hónapon belül befejezők vagy állást kapnak, vagy valamilyen képzésen vesznek részt.
2013-ra 10 százalékkal 370 ezerre emelné a Bizottság a speciális utóképzésben részt vevők számát, ami alatt gyakorlatot szerezhetnének a fiatalok a korábban megszerzett szakmákban. Ehhez 1,3 millió euró állna rendelkezésre. 3 millió euróval támogatná a Bizottság a tagállamokon keresztül azokat a 18-25 év közötti fiatalokat, akik egyéni, vagy társas vállalkozóként üzletet szeretnének indítani.
Emellett az 600-zal több Erasmusos diák mehetne külföldre tanulni, 5000 fiatal kereshetne munkát ugyancsak egy másik tagállamban az EURES program segítségével, és legalább 10 ezerrel nőne az önkéntes férőhelyek száma, ahol szintén munkatapasztalatot szerezhetnének az európai fiatalok. Jövőre ráadásul a Bizottság egy komoly munkahelyeket ígérő gyakornoki programot is indít – ígérte Andor László.
Ezen túl viszont a Bizottság elsősorban a tagállamoktól várja a megoldást. A testület javaslata szerint a tagországoknak már jövőre külön kellene foglalkozniuk a 18-25 év közöttiek foglalkoztatásával. Az áprilisra kötelezően beadandó nemzeti reformprogramokban a tagállamoknak kidolgozott szakpolitikai terveket kell bemutatniuk, számszerű célkitűzésekkel, ezek alapján pedig meg is kell majd fogadniuk a Bizottság javaslatára a Tanács által elfogadandó országspecifikus ajánlásokat.
Brüsszel támpontot is adna ehhez: a nemzeti reformprogramokban főként a munkaerőpiac rugalmasabbá tételére és átalakítására, valamint a gazdasági növekedést közvetetten előidéző intézkedésekre kellene kötelezettséget vállalni – vetített előre José Manuel Barroso.
A foglalkoztatáspolitikai EU-biztos listája szerint Hollandia, Németország, Ausztria mellett Luxemburg is az ebből a szempontból relatíve sikeres tagországok közé tartozik. Andor László korábban a BruxInfónak azt mondta, a sikerük abban rejlik, hogy a gazdasági válságra ők elsősorban nem elbocsátásokkal, hanem a munkaerőpiac átalakításával reagáltak. Igyekeztek minél több embernek megtartani a munkáját, viszont a munkaidőt és a fizetést is csökkentették, így ugyan jelentősen csökkent a termelékenységük, de legalább megmaradtak a munkahelyek.
Andor László kérdésre válaszolva részletesen kifejtette, hogy mit rontott el Spanyolország, amiért messze a fiatalkori munkanélküliségi (és a teljes munkanélküliségi) lista végére került. Az EU-biztos szerint a probléma a spanyol gazdaság szerkezetében keresendő. A 2000-es években rengeteg ígéretes munkahely keletkezett a turisztikai és az építőiparban, aminek a hatására számos spanyol fiatal fejezte be idő előtt az iskolát, ráadásul a nyelvtanulást is elhanyagolta.
Mivel a válság kirobbanása után pont ezek a szektorok épültek le, így a munkahelyek megszűntek, és előjöttek a képzettségi hiányosságok is – magyarázta Andor László.
Rövid hírek
Ajánlatunk
- Vizsgálja a Bizottság a cafeteria-rendszert
- Politikai alku vethetne véget a kötélhúzásnak Brüsszellel
- Brüsszel figyelmeztette a kormányt a nyugdíjtervek miatt
- Brüsszeli aggályok a magyar alkotmány végrehajtása miatt
- Két magyar ügyben is ítéletet hozott az Európai Bíróság
- Az alkotmány módosítását követeli az EP
Twitter
Facebook
 |  |
© Minden jog fenntartva! 2012 - BruxInfo
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)