Clegg szerint félmillió munkahelyet veszélyeztet a tranzakciós adó

A Nagy-Britanniában is működő banki különadót javasolja európai bevezetésre a brit miniszterelnök-helyettes a pénzügyi tranzakciós adó (FTT) helyett. Nick Clegg szerint az FTT aránytalanul nagy mértékben sújtaná a brit pénzügyi központot, a City-t, és így a brit állami bevételek felét érintené. A koalíciós liberális-demokrata párt elnöke, aki a Bruegel brüsszeli agytröszt konferenciáján vett részt a belga fővárosban, úgy vélte, a brit pénzügyi élet mellett "azokra is negatívan hatna az adó, akik egyáltalán nem érdeklődnek a gazdaság iránt".

 

Kifejtette, a bankok és pénzintézetek vélhetőleg tovább fogják hárítani az adóterhet a nyugdíjasokra, és a vállalkozásokra, és így végsősoron éppen az európai versenyképességet fogja hátráltatni. Szerinte a tavaly létrehozott brit Független Pénzintézeti Bizottság számításai is ezt a vélekedést támasztják alá, a testület szerint ugyanis Európa-szerte lassítani fogja a gazdaság növekedését a tranzakciós adó. Ráadásul Nick Clegg úgy látja, 500 ezer ember munkahelyét is veszélyezteti az FTT.

 

Egy globálisan bevezetendő tranzakciós adó, az más dolog - mondta a brit kormányfő-helyettes, de hozzátette, "csak Európában viszont nem fogja elérni a célját, szegényebbé teszi az embereket, és eltérít minket más, sürgetőbb gazdasági megoldásoktól".

 

Nick Clegg elmondta, nem eurózóna tagként nem is kívánja kommentálni a görög és az olasz történéseket, annyit viszont elmondott, Nagy-Britannia támogatja az euróövezet megerősítését, amihez még sok döntést meg kell hozni. "Butaság az a tipikus EU-hozzáállás, hogy ha Európa valamilyen komolyabb válsággal néz szembe, az első reflexünk rögtön az, hogy szerződést módosítunk" - mondta a politikus.

Most is egyre többször utalnak rá az uniós vezetők, hogy az alapvető szabályok megváltoztatására lenne szükség, de szerinte "mielőtt rögtön az alapszerződéshez nyúlunk, meg kellene nézni, hogy a céljainkat el tudjuk-e érni más eszközökkel".

 

A brit miniszterelnök helyettese szerint értelmetlen arról is vitázni, hogy milyen gazdaságpolitikai modelleket kövessen az EU, hiszen "egyik sem fehérebb a másiknál", mind az inkább rövidtávon gondolkodó, de rugalmasabb angolszász modellnek, mind pedig a kevés kockázatot vállaló, hosszú távon gondolkodó többségi modellnek vannak előnyei, és ezeket ötvözve kellene az uniónak kialakítani a válságkezelési stratégiáját.

 

Nick Clegg három alapelvet határozott meg, amiket szerinte az Európai Uniónak követnie kell.

 

Egyrészt az EU-nak egységesen kell fellépnie. A konferencia résztvevői szerint Nick Clegg egy - a brit politikusoktól szokatlan - proeurópai beszédet tartott. Nick Clegg valóban lándzsát tört a közösségi módszer mellett, és kijelentette, az uniós politikai döntéshozatal középpontjában az Európai Bizottságnak kell lennie. Elítélte azt a kormányközi gyakorlatot, hogy "néhány ország eldönt valamit, és megpróbálja lenyomni a többiek torkán".

 

Sürgette a fiskális integrációt, amely nagyobb koordinációval jobban tudná támogatni a monetáris uniót. "Nem szeretnénk viszont egy klubot egy másik klubon belül" - mondta Nick Clegg, utalva az eurózóna további intézményesítésével kapcsolatos tervekre.

 

Növekedésközpontúság - ez a brit politikus második alapelve. Nick Clegg ezzel lényegében magáévá tette azt a gazdaságpolitikai felfogást, amelyet az elmúlt hetekben már a legtöbb tagállam, és az európai uniós intézmények is hangoztattak. Felidézte, hogy a londoni kabinet már márciusban bemutatott egy növekedési tervet, amelyet nyolc uniós tagállam támogatott is. Ennek főbb elemei a nemzetközi kereskedelem felpörgetése, a vállalkozásalapítás anyagi és adminisztratív terheinek csökkentése és az innováció ösztönzése voltak.

 

Nick Clegg szerint ezt a felfogást mégsem osztja mindenki, kiváltképp néhány tagállam, vagy éppen EU-intézmény, amelyek figyelmét szerinte gyakran leköti egy-egy gazdasági szektor panaszáradata, és ezért a végső, elfogadott jogszabály már egyáltalán nem felel meg azoknak a céloknak, amelyekre szánták őket.

Nagy-Britannia ezért támogatja a "növekedéstesztet" - mondta a politikus, amelyről már az Európai Tanács legutóbbi ülésén is szó volt, és amelynek lényege, hogy az Európai Bizottság a jövőben minden gazdaságpolitikai jogszabály beterjesztése előtt megvizsgálná, hogy milyen

 

Nagy-Britannia szerint a harmadik válságkezelési alapelvnek a gazdasági nyitottságnak kell lennie. A protekcionista hozzáállás éppen a talpraállást akadályozza meg - fogalmazott Nick Clegg. Szerinte ehhez az egységes piac útjában lévő akadályokat kell megszüntetni, hiszen Európa a világ legnagyobb, határok nélküli piaca. "Nem kellenek vámellenőrzések, fölösleges termékregisztrációk, importtarifák, beszállítási engedélyek" - sorolta a kormányfő-helyettes.

 

A liberális politikus külön szólt az Európai Bizottság által beterjesztett Belső Piaci Akciótervről (Single Market Act), amelynek a 12 pontjával jelentősen előreléphetne az EU az egységes piac kiteljesítése felé. Nick Clegg szerint a szolgáltatási irányelv teljes körű átvétele és a 12 pont végrehajtása komoly növekedési tényezőt jelenthetne az európai gazdaságban.