Paktum: közép-európai egyeztetést követően dönt Magyarország az esetleges csatlakozásról

„A versenyképességi paktumban összefogott intézkedések iránya egybeesik azzal, amit a magyar elnökség az egész Európai Unió számára képvisel, és egybeesik azzal az iránnyal is, amelyet Magyarország követ itthon a gazdaságpolitikában” – közölte szombaton Budapesten Orbán Viktor. Hozzátette ugyanakkor, hogy „vannak különbségek is”.

A kormányfő úgy vélte, hogy a Széll Kálmán Terv bizonyos pontokon radikálisabb annál, mint amit a stabilitási paktumban az eurózóna miniszterelnökei célul tűztek ki maguk elé; megfogalmazása szerint ugyanabba az irányba halad, s talán még túl is megy azon. A miniszterelnök szavaiból ugyanakkor az derült ki, hogy alapvetően egy olyan pont van, ahol „mi más irányba haladunk, mint ami a paktumban rögzítve van”.

Magyarország ugyanis – mint kiemelte – nem adóharmonizációban, hanem adóversenyben érdekelt. „Ez az igazi kérdés, ezt kell alaposan átgondolni” – tette még hozzá.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, aki szombaton azért érkezett Budapestre, hogy a soros elnökséget ellátó Magyarország kormányfőjét tájékoztassa az előző napi eurózóna-csúcs eredményeiről, kiemelte, mindvégig ragaszkodott a paktum azon kitételéhez, hogy azok a tagállamok, melyek nem tagjai az eurózónának, önkéntes alapon csatlakozhassanak hozzá. Kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a lehető legszélesebb körű részvételt szeretnék elérni, ám az esetleges csatlakozásról a tagállamoknak maguknak kell döntést hozniuk.

Van Rompuy természetesnek nevezte, hogy azok az államok, melyeknek közös pénze van, többet tehetnek együtt. „Ám a tíz másik ország politikailag és gazdaságilag is közel van, sok közülük a jövőben csatlakozhat az eurózónához” – húzta alá a tanácsi elnök, aki úgy vélte, az euró-paktum ebből a szempontból egy „európlusz-paktumnak” tekinthető.

Orbán Viktor ugyanakkor világossá tette, hogy mielőtt döntést hoznának az euró-paktumhoz történő esetleges csatlakozásról – a szoros együttműködés okán is –, konzultálni fognak a közép-európai államokkal. „Nem szeretnénk, ha Magyarország egy ilyen jellegű lépést anélkül tenne meg, hogy a csehekkel, a lengyelekkel, a szlovákokkal, a románokkal és a bolgárokkal előtte ne egyeztetett volna” – tette hozzá.

A kormányfő szerint nekünk a magyar nemzet érdekei alapján kell meghoznunk azt a döntést, hogy „akarunk-e csatlakozni egy olyan szűkebb klubhoz, amely egyébként a magyar nemzetgazdasági stratégia egyik legfontosabb kérdésében más irányba halad, mint amerre mi terveztük az utunkat. Ez egy igazi komoly vita, melyet a teljes nyilvánosság bevonásával a következő hetekben érdemes lesz Magyarországnak megfontolnia” – összegezte Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök egyébként úgy látja: az államadósság kezelése az eurózónán belül a legfontosabb kérdés. Nagyon fontosnak nevezte még, hogy a versenyképességi paktumról szóló tárgyalások illeszkedjenek az európai intézmények rendszerébe, és erősítsék az Uniót, ne pedig gyengítsék azt. „Örülök, hogy a versenyképességi paktum ennek a kritériumnak teljesen megfelelt” – tette még hozzá. Orbán Viktor közölte azt is, hogy a magyar elnökségnek továbbra is az egyik legfontosabb vállalása a gazdasági kormányzással kapcsolatos hatos jogszabálycsomag kidolgozása.