Szétosztották a Duna-stratégia feladatait a tagállamok között

A tagállamokkal egyetértésben az Európai Bizottság felosztotta a Duna-stratégia végrehajtásához szükséges munkát az együttműködésben résztvevő országok között. A testület regionális politikáért felelős biztosa Budapesten jelentette be, hogy a stratégia 11 prioritását mely államok fogják koordinálni. Johannes Hahn elmondta, Magyarország lesz a felelős a fenntartható energiák ösztönzéséért, ebben Csehország lesz a segítségére. A vízminőség helyreállítása és megőrzése ugyancsak Budapest feladata lesz, ebben szorosan közreműködik a kormánnyal Szlovákia, és Magyarországnak kell koordinálnia a stratégia környezeti kockázatokkal kapcsolatos elemeit, mégpedig Romániával közösen.

Ezen túl Ausztria és Románia felel a belvízi hajóközlekedés, Szlovénia és Szerbia pedig a vasúti, közúti és légiközlekedés fejlesztéséért a makrorégión belül. Bulgária és Románia dolgozza majd ki a kultúrával és turizmussal kapcsolatos projektmunkát; a biodiverzitás, a táj-, a levegő- és a talajminőség megőrzéséhez kötődő koordinálói munkát Bajorország és Horvátország látja el; a tudásalapú társadalom makrorégión belüli kialakításáért pedig Szlovákia és Szerbia felel.

Baden-Württemberg tartomány mellett Horvátország kapta feladatul a Duna-régióban működő vállalkozások versenyképességének támogatását, a humánerőforrás fejlesztését Ausztria és Moldova koordinálja; az intézményrendszer kibővítéséért Bécs-tartomány és Szlovénia felel, a biztonsági és szervezett bűnözés elleni feladatokat pedig Németország és Bulgária fogja majd össze.

A koordinátor országok feladata az lesz, hogy a Duna-stratégiában meghatározott számszerű célkitűzéseket a leginkább érdekelt országokkal elfogadtassák és finomítsák. Nekik kell majd a stratégia megvalósítását irányítani, egyeztetni a többi országgal, munkaprogramot készíteni és finanszírozási lehetőségeket felkutatni.

A Duna-stratégia az Európai Unió második makroregionális stratégiája a Balti-államok együttműködése után. Nyolc uniós tagállam és hat EU-n kívüli ország környezetvédelmi, vízminőség-javítási, közlekedési, energiahatékonysági és innovációs projekteket hajt majd végre. Ezek közös pontja a Duna-folyam. A stratégia magyarországi kormánybiztosa a BruxInfónak adott interjújában azt mondta, Magyarország felvetésére az EU egyetértett abban, hogy – noha részt vesznek az együttműködésben unión kívüli országok is – „ez az Európai Unió stratégiája, tehát a kiemelt területek koordinálását is EU-országoknak kell végezniük”. Barsiné Pataki Etelka szerint nagy harc volt a koordinátori pozíciókért, de mint mondta, nem is a tagországokkal, hanem a nemzetközi szervezetekkel volt gond, amelyek keményen lobbiztak egy-egy terület megszerzéséért.

A következő hónapokban a régióknak, és a térség vállalkozóinak kell majd kidolgozniuk projekteket, amelyet a koordinátoroknak kell jóváhagyniuk. „A stratégia nem igényel új intézményrendszert, új jogszabályi kereteket, de még új forrásokat sem” – mondta Barsiné Pataki Etelka. A cél, hogy a jelenleg is elérhető EU-forrásokat csoportosítsák át úgy a tagállamok, hogy a kiemelt projektek megvalósulhassanak.

Az Európai Bizottság számításai szerint a 2007-2013 közötti pénzügyi tervezési időszakban mintegy 100 milliárd eurót lehet felhasználni a stratégia prioritásaira a Duna-régióban a különböző uniós pénzügyi alapokból. A stratégia célul tűzi ki a belvízi, a vasúti és a közúti közlekedési útvonalak összekapcsolását 2020-ra, az árvízveszély jelentős csökkentését 2021-re, a Duna ökoszisztémájának visszaállítását az 1960-as szintre ugyancsak 2020-ig. Ezen túl a Bizottság szeretné, ha a stratégia nyomán 2013-ra a régió minden uniós állampolgára szélessávú internet-hozzáféréssel rendelkezne, 2020-ra pedig a tagállamok a GDP-jük 3 százalékát kutatásfejlesztésre fordítanák.

A magyar elnökség tervei szerint a Duna-stratégiát a júniusi ülésén fogadhatja el az Európai Tanács.

(A témával részletesen foglalkozunk a jövő hétfői hírlevelünkben!)