15 év után korszerűsítené az EU az adatvédelmi előírásokat

Szélessávú internet, okostelefonok, közösségi oldalak, web 2.0 – csak néhány fejlesztés az elmúlt 15 évből, amelyek szükségessé teszik az 1995-ös Adatvédelmi Irányelv módosítását. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indít január 15-ig a direktíva módosításáról, az ugyanis értelemszerűen nem tér ki olyan adatvédelmi kihívásokra, amelyek 1995 óta mostanra széles körben elterjedtek, és alapvetővé váltak.

A testület 2011 nyarán áll elő a konkrét jogszabály-javaslattal, ennek kidolgozásához azonban felhasználná a piac és a felhasználók véleményét is. Mivel az irányelv egyébként is egy keretjogszabály, amely alapelveket fektet le, a bizottság most is csak irányokat határoz meg. Azt azonban leszögezi, hogy a személyes adatokat csak a legszükségesebb esetben lehessen szabad tárolni. Emellett pedig a fogyasztókat teljes körűen tájékoztatni kell arról, hogy mi történik az adataikkal az után, hogy megadták azokat.

A Bizottság ezzel párhuzamosan az adatvédelmet is bevonná az egységes piac körébe. Mind a 27 tagállamban egyforma szabályokat tart szükségesnek, a mostani eltérő előírások ugyanis adminisztratív és anyagi korlátokat is görgetnek az uniós piac szereplői elé: az adatkezelőként is működő internetes vállalkozások ugyanis a lehetőségekből adódóan általában határon átnyúló tevékenységet végeznek.

A testület szükségesnek tartja a rendőrségi adatnyilvántartás és –védelem szabályainak a felülvizsgálatát, az EU-n kívülre szolgáltatott adatok szigorúbb védelmét, és a jelenlegi, valamint az új szabályok komolyabb betartatását is. Az Európai Bizottság úgy látja, hogy az utóbbihoz elengedhetetlen a nemzeti adatvédelmi hatóságok hatáskörének bővítése és egységesítése.

Az unió hangsúlyozza, hogy az 1995-ös irányelv nem kudarc, a 15 évvel ezelőtt lefektetett célok most is érvényesek. Új kihívást jelentenek viszont az új műszaki eszközök mellett az internetes közösségi oldalak, amelyeken felhasználók milliói adják meg a legszemélyesebb adataikat.