Igazságosabb támogatási rendszer vár az uniós agrártermelőkre

Három különböző opciót javasol majd előreláthatóan a közös agrárpolitika 2013 utáni fejlődésére november 17-én az Európai Bizottság, amikor egy közlemény formájában nyilvánosságra hozza majd elképzeléseit. A három változat közül az első a jelenlegi helyzet, a status quo megőrzésével számol, a másik véglet pedig a piaci és a jövedelemtámogatások (vagyis a mai KAP tulajdonképpeni első pillérének) eltörlését veti fel. Ám a bizottsági tervezetet megszerző Agence Europe szerint Brüsszel választása egy köztes megoldásra esik majd, amely egy az eddiginél kiegyensúlyozottabb, célzottabb és fenntarthatóbb támogatási rendszer felé tolná el a közös agrárpolitikát.

A Bizottság ennek megfelelően a KAP jelenlegi két pilléren (egyrészt a direkt és a piaci támogatásokon, másrészt a vidékfejlesztési támogatásokon) nyugvó szerkezetének fenntartásáért száll majd síkra. Dacian Ciolos uniós agrárbiztos az első pillér feláldozása helyett annak megerősítését tervezi majd az élelmiszertermelés szavatolására, a természeti erőforrások fenntartható módon történő felhasználásának előmozdítására és a termőföldön gazdaságilag kiegyensúlyozottabb megművelése érdekében. Az Agence Europe ismertetése szerint a termelők az első pillérből továbbra is évi egyszeri kifizetést kapnának, míg a másodikból több évre szóló vidékfejlesztési programokat finanszíroznak előre meghatározott közösségi célokat támogatandó, miközben megfelelő mozgásteret hagyva a tagországoknak a végrehajtásban. A Bizottság bizonyos átcsoportosításokat is végrehajt majd a két pillérből finanszírozott támogatások között, állítása szerint azért, hogy eloszlasson korábbi kétértelműségeket.

A dokumentum tervezetében Brüsszel szükségesnek tartja a közvetlen jövedelemtámogatások eddiginél igazságosabb elosztását, ám elutasítja azt a főképpen Lengyelország által szorgalmazott álláspontot, hogy az egész Unióban egységes hektáralapú támogatást vezessenek be. A Bizottság ehelyett egy mindenki számára egységes minimális támogatási szintet javasol országtól függetlenül a termeléstől elválasztott közvetlen kifizetés formájában. Erre az alaptámogatási szintre ráépülő többi támogatás ugyanakkor már objektíven tükrözné a konkrét helyi viszonyokat, vagyis végeredményben eltérő támogatási szintekhez vezetne. Ciolos biztos láthatóan arra is elszánta magát, hogy az elődjei által megkezdett úton továbbhaladva újabb felső határt szab a nagybirtokok számára folyósítható támogatásoknak, de ezt sem mechanikusan tenné, hanem az ilyen gazdaságok által teremtett munkahelyek figyelembe vételével.

Még mindig az első pilléren belül a Bizottság kötelező zöld komponenst vezetne be a direkt támogatásoknál a KAP környezetvédelmi teljesítményének fokozása érdekében. A vidékfejlesztési pillérből az első pillérbe vinnék át továbbá a hátrányos helyzetű térségekben gazdálkodóknak nyújtott támogatást, amit évente egyszer a megművelt terület nagysága alapján folyósítanának és önkéntes alapon lehetővé tennék a nemzeti társfinanszírozást is. A Bizottság bizonyos régiókban és szektorokban (így a tej- és a juhágazatban) továbbra is fenntartaná a termeléshez kötött támogatásokat. A kistermelők fennmaradását egy minimális szintű direkt támogatással biztosítanák. Végül az úgynevezett keresztmegfelelés szabályait is tovább egyszerűsítenék (további részleteket lásd a csütörtöki hírlevélben).