Barroso nem fél a magyar EU-elnökségtől
Brüsszel, 2010. szeptember 8.
„Kiváló munkára számít” a magyar EU-elnökség részéről az Európai Bizottság elnöke. Barroso brüsszeli újságírók kisebb csoportjával találkozva beszélt erről, miközben méltatta az európai gazdasági kormányzásban elért haladást. Azt is egyértelművé tette, hogy a 2013 utáni pénzügyi keret jogszabályi vitáját csak a magyar elnökség után kezdenék meg.
José Manuel Barroso kedd este Strasbourgban sajtóvacsora keretében fogadott brüsszeli tudósítókat, köztük a BruxInfo munkatársát, azt követően, hogy délelőtt az Európai Parlament plenáris ülésén első alkalommal terjedelmes beszédben értékelte az „Unió helyzetét”, és egy sor új kezdeményezést helyezett kilátásba.Az alábbiakban idézünk a beszélgetésből. Beszámolónk teljes verziója, témakörönként csoportosítva hírlevél-előfizetőinknek érhető el.
Fennmaradhat-e a tagországi támogatottsága az integráltabb, EU-szintű gazdaságpolitikai irányításnak?
„A gazdasági válság világosan megmutatta, hogy a folyamatok kezelése csakis együtt lehet eredményes. Ez ma már magától értetődő, és jól látható a világgazdasági partnerek viselkedéséből is. Kedd délelőtti beszédemben is utaltam arra, hogy „számít a méret”, és nagyon nem mindegy, hogy az európai országok külön-külön, vagy Európaként együtt reagálnak valamire. A Bizottság feladata e tekintetben, hogy tudatosítsa ezt a felismerést és mindent megtegyen gyakorlati érvényesítéséért. Fényes visszaigazolása ennek a pénzügyminiszterek keddi ülésén született egyhangú döntés az „európai félév” jövő évi bevezetéséről, avagy az EU intézményközi megállapodás a pénzpiacok közösségi felügyeletének erősítéséről. Két évvel ezelőtt még mindkettő elképzelhetetlen lett volna, ma viszont valóság. És jó is, hogy az, mert külső partnereink nagyon is árgus szemekkel figyelik, vajon e téren együtt lépünk-e, vagy sem. Amiből az is látszik, hogy a globalizáció az európai integráció egyik legeredményesebb motorjává vált.”
Az „európai félév” gyakorlati alkalmazására, miként az „európai gazdasági kormányzás” több más elemének kipróbálására is először a jövő évi magyar EU-elnökség idején kerül sor. Vajon jó kezekben lesz-e egy olyan tagállam esetében, amelyiknek még nincs elnökségi tapasztalata, az elnökség előtt néhány hónappal váltott kormányt és ezért felelős posztokon személyi felelősöket is, miközben gazdaságpolitikai hitelességét kétségbe vonhatja, hogy makro-mutatók tekintetében sok évre visszanyúlóan az egyik legrosszabb osztályzattal bír az Unióban?
„Az elnökség nemcsak kihívás, de alkalom is újabb tapasztalatok begyűjtésére. Egyébként pedig egyszer minden ország először ad elnökséget, ez kivédhetetlen. Emlékszem, Portugáliának sem volt könnyű, amikor először vette át a stafétát (1992-ben), aztán mégis sikerült megfelelnünk. De itt említeném meg Szlovéniát, amelyikre az új tagországok közül először került a sor (2008-ban), és mindjárt nagyon eredményes munkát végzett. Vagy vegyük Csehországot, amelyik belpolitikai válság közepette csinált elnökséget, és dacára a hátországbeli nehézségeknek, számos területen munkájuk nagyon hasznos hozzájárulást hozott. A magyar kormány amúgy e tekintetben különösen előnyös helyzetben lesz, hiszen nagyon stabil háttérrel, az Unión belül talán legjelentősebb parlamenti többséggel a háta mögött vág majd bele. Az „európai félév” persze valóban fontos fejlemény lesz, de azt is látni kell, hogy az elnökség ellátása nem valami magányos feladat. Segítik az EU-intézmények, mindenekelőtt az Európai Bizottság. Összességében meggyőződésem, hogy Magyarország remek munkát fog végezni az Unió soros elnökeként.”
Sokak által emlegetett hiányossága volt a parlamenti beszédének, hogy nem utalt a franciaországi roma-kérdésre…
„Mindenekelőtt: tudtam, hogy beszédem után, a délutáni ülésszakon külön plenáris vitát szentelnek a kérdésnek. De persze más is közrejátszott. Meggyőződésem, hogy a téma a mai formájában aránytalanul túlpolitizált Franciaországban. Az Európai Bizottság dolga ilyen helyzetben, hogy az elvek szintjén húzzon határvonalat, ne pedig belpolitikai csatározásokba folyjon bele. Ezt pedig megtettük, amikor ismételten leszögeztük, hogy Európában nincs helye a diszkriminációnak, az idegengyűlöletnek, a rassziszmusnak. Ami persze nem jelenti azt, hogy a bűnözést, vagy a közbiztonság veszélyeztetését meg kell tűrni. Hanem azt, hogy ennek védelmében mindenki ellen egyformán fel kell lépni, nem azért, mert valamilyen etnikumhoz tartozik, hanem mert a biztonság védelme ezt konkrét esetben konkrét személyek ellen szükségessé teszi. Valójában ez egy nagyon érzékeny témakör, amiben a nemzeti politikai vezetőkre igen nagy felelősség hárul, amikor a helyes arányt kell biztosítaniuk a szabad mozgás szavatolása, a fair bevándorlási politika biztosítása, a biztonság védelme és az etnikai érzékenység között. Mert, ahogy a teljesen szabadjára engedett, közbiztonsági következményekkel nem számoló mozgásszabadság is parttalanságot okozhat – utat nyitva a „Le Penek” megjelenése előtt -, a másik véglet sem lehet elfogadható. De mindez igazából már túlmutat a konkrét francia-kérdésen. A roma-integráció ügye más tagországokban is probléma. Más kérdés, hogy a téma iránti fogékonyság is változó. Most az érdeklődés homlokterében áll. De én arra is emlékszem, hogy az előző félévi spanyol elnökség alatt, amikor informális tanácsülést szentelt Madrid a roma-kérdésnek, csupán három ország képviselte magát miniszteri szinten… A Bizottság mindenesetre továbbra is közelről figyeli a témakört, és a jövőben is foglalkozni fog vele.”
Kapcsolódó cikkek
Barroso az „Unió állapotáról” (2010. szeptember 7.) Új költségvetési és gazdasági ciklus januártól az EU-ban (2010. szeptember 7.) Az EP-ben is heves indulatokat váltott ki a romák franciaországi kitoloncolása (2010. szeptember 7.)Rövid hírek
12.22
Ajánlatunk
- Politikai alku vethetne véget a kötélhúzásnak Brüsszellel
- Brüsszel figyelmeztette a kormányt a nyugdíjtervek miatt
- Brüsszeli aggályok a magyar alkotmány végrehajtása miatt
- Két magyar ügyben is ítéletet hozott az Európai Bíróság
- Az alkotmány módosítását követeli az EP
- Szétosztották a Duna-stratégia feladatait a tagállamok között
Twitter
Facebook
 |  |
© Minden jog fenntartva! 2012 - BruxInfo
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)