Fellegi: összeállt a magyar EU-elnökség energetikai programja

Az egységes európai energiainfrastruktúra kialakítását támogató kezdeményezéseket, az energiatakarékosság előmozdítására irányuló törekvéseket, valamint a fogyasztókkal és a fogyasztói jogvédelemmel kapcsolatos tennivalókat tekinti kiemelt témáknak a magyar soros elnökség – összegezte a kedden késő délutánba nyúló miniszteri találkozót követően Fellegi Tamás.

„Fontos és tanulságos volt látni, hogy a különböző országoknak mi fontos energia téren: mi az, ami az egyes országokat-országcsoportokat szövetségbe köti, vagy éppen elválasztja, illetve hogy a nemzeti prioritásokból mi gyűrűzik fel uniós szintre, miből lesz megfogható összuniós megközelítés, lehetőség, igény” – foglalta össze tapasztalatait a miniszter. „A fogyasztóvédelmi kérdésekről folytatott vita például feltárta, mennyire hasonló problémáink vannak a nálunk jóval fejlettebb nyugati tagállamokkal, csak természetesen más a problémák belső dinamikája, összetétele és súlya. Az energiaszegénység, mint probléma például egészen másképp jelentkezik Norvégiában és Hollandiában, mint mondjuk Közép-Kelet-Európa egészében.”

Fogyasztóvédelem

A fogyasztói jogok erősítését a soros belga elnökség kezdeményezésére tűzte napirendjére a kétnapos energiaügyi tanács. A szocialista hátterű belga miniszter, Paul Magnette, már korábban is kifejtette különböző fórumokon, hogy a fogyasztók sajnálatosan kevés kézzelfogható eredményét látják az uniós energiapiacokon évek óta zajló liberalizációs folyamatnak. Magnette szerint az is kezelésre szorul, hogy Európa szerte mintegy 50 millióan kényszerülnek az alapvető kényelmi szint feladására, mivel nem tudják kiegyenlíteni energia számláikat.

„Választ keresünk arra, hogyan lehet kezelni az energiaszegénységet, illetve milyen eszközökkel lehet biztosítani a fogyasztók számára, hogy aktív szereplők lehessenek a liberalizált energiapiacokon. Arra is választ várunk, hogy a problémák a létező uniós szabályozás hiányos végrehajtásából, vagy a megfelelő szabályok hiányából erednek” – közölte záró sajtótájékoztatóján Magnette.

A Bruxinfo értesülései szerint Günther Öttinger energiaügyi biztos az ülésen azt az álláspontot képviselte, hogy jelenleg nincs helye újabb szabályozásnak; elsősorban a meglévő jogszabályok végrehajtására kell összpontosítani. Ugyanakkor sajtónyilatkozatában ígéretet tett arra, hogy a Bizottság még a decemberi energia tanács előtt elkészít egy összehasonlító jelentést arról, hogy az egyes tagállamokban milyen fogyasztóvédelmi intézkedések és programok működnek és milyen hatékonysággal. A jelentés kitér majd arra is, hogy milyen egységes meghatározás lehetséges a védelemre szoruló fogyasztókra, illetve hogyan lehetne egységesíteni az európai statisztikai módszereket annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjanak az egyes országokban létező energiaszegénység léptékeiről.

Támogatták a résztvevők azt is, hogy a fogyasztóvédelemmel foglalkozó uniós szintű fórum, az úgynevezett London Fórum, keretein belül alakuljon egy kerekasztal (panel of energy ombudsmen), melynek feladata lenne a fogyasztóvédelem terén feltérképezni a lehetséges szinergiákat.

A bizottsági jelentés decemberi vitájának következtetéseire építve a magyar elnökség napirenden tartja a témát januártól – közölte Fellegi. Arról azonban korainak tartotta találgatásokba bocsátkozni, hogy a politikai viták végén lehet-e szigorúbb uniós szabályozásra számítani.

Infrastruktúra és egyéb kiemelt témák

Az európai fontosságú energiainfrastruktúra kiépítését szolgáló TEN-E program átalakítására készülő új energia infrastruktúra csomagot két részletben fogja elkészíteni a Bizottság. Öttinger kedden megerősítette, hogy első lépésben a következő 20-30 évre szóló uniós stratégia alapjait kívánja vázolni, amit a magyar elnökség irányításával tárgyalnak meg a tagállamok 2011 első félévében a tagállamok. A csomaghoz tartozó jogszabálytervezettel csak jövő év közepén, a lengyel elnökség ideje alatt áll majd elő a Bizottság, arra hivatkozva, hogy ezzel a lépéssel érdemes megvárni az Unió következő hétéves keretköltségvetéséről 2011 derekán induló vitákat.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy a TEN-E programból számos hazai projekt is támogatást kapott, ezért a magyar elnökségi feladatok között kiemelt helyen szerepel a csomagban foglalt feladatok előrehaladásának figyelemmel kísérése, támogatása.

A magyar elnökségi palettán szerepel az uniós energiapolitika középtávú, 2011 és 2020 közötti irányát meghatározó energiastratégia, illetve az erre közvetlenül épülő, az unió hosszú távú (2050-ig szóló) energiapolitikai céljait magába foglaló stratégia (Roadmap 2050) kapcsán a belga elnökség által megkezdett koordinációs tevékenység folytatása is.

A 2006-ban elfogadott Energiahatékonysági Cselekvési Terv megvalósulásának félidei felülvizsgálatára várhatóan 2011-ben kerül sor. Ennek során az Európai Bizottság áttekinti a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek tükrében a cselekvési tervben meghatározott célokat, és beazonosítja az EU 2020-ra vállalt, az energiahatékonyság 20%-os növelésére vonatkozó célkitűzésének elérését szolgáló legfontosabb, különösen az épületeket, a közszolgáltatási és közlekedési szektort érintő intézkedéseket. A magyar elnökség idejére várhatóan a tanácsi következtetések elfogadása, illetve az új energiahatékonysági jogszabálytervezetek bemutatása, tárgyalásának megkezdése esik.

Még a belga elnökség ideje alatt megkezdődik az energia-nagykereskedelmi piacok átláthatóságára vonatkozó jogszabály-javaslat tárgyalása. A tervezet – amely a pénzpiacokra és tőzsdékre vonatkozó felügyelet megerősítésének koncepciójába illeszkedik – a nagykereskedelmi gáz- és villamosenergia-piacokon egyebek között a bennfentes kereskedelem, átláthatóság, információkezelés kérdéseit szabályozza majd. A magyar elnökség feladata az első olvasat tanácsi lezárásához szükséges politikai megállapodás elfogadása, elfogadtatása lesz.

Hazai fronton

A Bruxinfo kérdésére válaszolva Fellegi Tamás kijelentette, hogy Magyarország támogat minden olyan infrastruktúra projektet, amelyek hazánk biztonságos energiaellátását segítik elő.

A miniszter hivatalosan is megerősítette, hogy a Nabucco gázvezeték mellett a Déli Áramlat megépítését is támogatja a magyar kormány, sőt, Magyarország a napokban hivatalosan csatlakozni fog a Románia, Grúzia és Azerbajdzsán által jegyzett úgynevezett AGRI projekthez is, melynek keretében cseppfolyós földgázt (LNG) szállítanának Azerbajdzsánból az Unió területére Grúzián és Románián keresztül. (A nemzetközi sajtóban korábban megjelent becslések szerint a projekt költsége 2 és 4 milliárd euró között várható.) A miniszter hangsúlyozta, hogy egyelőre politikai szándéknyilatkozat szintjén tart a projekt, tehát korai lenne finanszírozási formákról illetve potenciális állami szerepvállalásról beszélni.

A hazai energiapolitika egy másik sarkalatos pontjaként Fellegi kiemelte, hogy szeretnék magyar tulajdonban tartani a többségi hazai kontroll alatt álló, illetve a stratégiai döntéseket magyar központtal meghozó energiacégeket.

Házi feladatok

Két héten belül eleget tesz Magyarország a „tartozásának” és késve bár, de benyújtja a Bizottságnak a megújuló energiaforrások hazai alkalmazásának elősegítését célzó megújuló energia stratégiát – közölte kérdésre válaszolva Fellegi. Hozzátette: a dokumentum részletei hamarosan nyilvánosan is hozzáférhetőek lesznek.

Magyarország több más tagállammal – például Belgiummal – együtt túllépte az eredeti júliusi határidőt. Öttinger azonban keddi sajtótájékoztatóján figyelmen kívül hagyta az újságírók arra irányuló kérdéseit, hogy a Bizottság tervezi-e a közeljövőben kötelezettségszegési eljárások megindítását.

Hazánknak ugyanakkor hamarosan válaszolnia kell egy folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás keretében a Bizottság azon megállapítására, hogy Magyarország a villamos energia szektorban nem tett eleget a regionális energiapiacok kialakítására vonatkozó uniós kötelezettségeinek. A Bruxinfo kérdésére válaszolva Fellegi annyit közölt, hogy a válasz még egyeztetés alatt van, részletekbe azonban nem bocsátkozott.