Az EP-ben is heves indulatokat váltott ki a romák franciaországi kitoloncolása

A romák franciaországi kitoloncolásáról tartott keddi plenáris vitán az Európai Parlament – elsősorban – baloldali és liberális képviselői éles bírálattal illették Viviane Redinget, a Bizottságnak a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős alelnökét. Fő kifogásuk az volt, hogy a biztos és a Bizottság nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy Párizs a romák kitoloncolásával megsértette-e az uniós jogot.

Hannes Swoboda (szocialista, osztrák) például emiatt „csalódottságának” adott hangot, és felszólalásában úgy vélekedett, hogy a franciák után a jövőben más országok – például Olaszország vagy Magyarország – is hasonló eszközökhöz nyúlhatnak.

Megint mások azt kifogásolták, hogy a Bizottság gond nélkül elfogadta a francia kormány azon magyarázatát, mely szerint a kitoloncolásokkal nem sértett uniós jogot. Franziska Keller (zöldpárti, német) például közölte, hogy Franciaország nem egyéni mérlegelés alapján telepíti ki az embereket, hanem tömeges deportálásokat hajt végre. „Nem adhatunk teret a kollektív büntetésnek” – tette hozzá.

Sophia int Veld (liberális, holland) arra intette a Bizottságot: ugyanúgy szerezzen érvényt az alapvető jogoknak Európában, miként azt az egységes piac szabályai betartatásakor teszi. Mario Borghezio (szabadság-demokrácia, olasz) ugyanakkor úgy vélte: Románia és Bulgária nem oldotta meg a problémát saját területén, és a romáknak is be kell tartaniuk a törvényeket. „Az uniós polgárok is áldozatai az ő bűncselekményeiknek, és nem akarják, hogy romák éljenek a szomszédságukban” – mondta. Szerinte ennek kimondásához bátorságra van szükség.

Több képviselő (így a néppárti Járóka Lívia, a szocialista Göncz Kinga és az egyesült baloldali Cornelia Ernst is) egy átfogó európai romastratégia tető alá hozását sürgette.

Viviane Reding felszólalásában azt mondta, a tagállamoknak fenn kell tartaniuk a közrendet és meg kell védeniük állampolgáraik biztonságát, ez azonban csak arányos mértékben történhet. A biztos emlékeztetett arra, hogy a francia hatóságok garantálták, nem diszkriminálják a romákat. A Bizottság – tette hozzá – ezzel együtt ellenőrizni fogja, hogy ez az állítás megfelel-e a helyszínen tapasztalható valóságnak.

A bizottsági alelnök fontosnak nevezte annak biztosítását, hogy egyetlen polgár se válhasson diszkrimináció vagy „elnyomó intézkedések” áldozatává, csak azért, mert valamely etnikai kisebbséghez tartozik. A biztos elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy Európában teret nyerjen a kollektív büntetés és a megbélyegzés. Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a romák gazdasági és társadalmi helyzete ne csak az augusztusi hónap témája legyen, hanem „minden év minden napján” foglalkozzanak vele.

„A romák elleni bármely célzott akció összeegyeztethetetlen azokkal az alapokkal, melyekre az EU épült” – húzta alá Reding. Hozzátette azt is, hogy a romák integrációja érdekében a tagállamoknak és az EU-nak közösen kell cselekedniük. A biztos utalt arra is, hogy uniós részről rendelkezésre állnak a romák beilleszkedését megkönnyíteni hivatott források, ám a tagállami kormányok sok esetben nem élnek ezekkel. Közölte azt is, hogy a Bizottság keddi döntése értelmében munkacsoportot hoznak létre, mely azt értékeli majd, mennyire hatékonyan használják fel a tagállamok a romák integrációjára szánt EU-pénzeket (erről részletesen lásd külön anyagunkat).

Az EU soros elnöksége nevében Olivier Chastel, belga Európa-ügyi miniszter azt mondta: a Tanács ragaszkodik a „szerződések értékeihez és elveihez”, valamint „a jogállamiság, beleértve a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásához”. A romák integrációjának támogatása a tagállamok feladata – emlékeztetett a Chastel, hozzátéve: a romák nem lehetnek diszkrimináció áldozatai, a személyek szabad mozgását pedig biztosítani kell.