A párbeszéd felújítására bíztatja az EU Magyarországot

Az előzetes „napirendnek” megfelelően a Magyarországnak nyújtott fizetésimérleg támogatás állásáról is rövid eszmecserét tartottak az EU27-ek pénzügyminiszterei a hivatalos tanácsülést követő munkaebéden. Az eszmecserén Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szóvivőjének tájékoztatása szerint valamennyi oldalról hangoztatták a júliusban megszakadt „normális párbeszéd” felújításának fontosságát, illetve az EU részéről azoknak az intézkedéseknek a pontosítását, amelyeket a Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap lényegesnek tart az idei és a jövő évi hiánycél eléréséhez. A jellegénél fogva oldottabb beszélgetésnek ugyanakkor nem volt célja, hogy konkrét konklúziókra jussanak, mint ahogy ez nem is következett be a tájékoztatások szerint.

Ismeretes, hogy júliusban eredmény nélkül zárultak a magyar kormány és az EU/IMF delegáció tárgyalásai a hazánknak nyújtott fizetésimérleg támogatás ötödik felülvizsgálatáról. A Bizottság utólag azzal indokolta a tárgyalások megszakadását, hogy a magyar fél nem tudott pontos felvilágosításokkal szolgálni több kérdésben.

Amadeu Altafaj, Rehn biztos szóvivője szerint mindenki részéről készség van a júliusban a nézeteltérések miatt megszakadt tárgyalások felújítására. „A hitelesség helyreállítása a tét és nem csak Magyarország, hanem az EU számára is. Lényeges a normális párbeszéd helyreállítása” – közölte az eszmecserét követően tudósítókkal a szóvivő. Altafaj szerint ehhez mindenekelőtt a hiánycélok teljesítéséhez szükséges intézkedések pontosítására van szükség Budapest részéről. Emlékeztetett arra, hogy a kormánynak a GDP 0,3 százalékának (mások, például az IMF szerint 0,5%-nak) megfelelő pótlólagos erőfeszítés mibenlétéről kellene még számot adnia. A 2010-re tervezett hiánycél a GDP 3,8 százaléka. A szóvivő nem tudta megmondani, hogy mikor folytatódhatnak a tárgyalások, de megismételte azt a brüsszeli álláspontot, hogy ez mindenekelőtt a magyar kormánytól függ.

A magyar fél álláspontját nem állt módjában megismerni a sajtónak, mert Matolcsy György pénzügyminiszter elzárkózott a tájékoztatás elől.

A bizottsági szóvivő azt is megerősítette, hogy a gazdasági és pénzügyi főigazgatóság vezetője levelet írt a magyar kormánynak, amelyben felvilágosítást kért arról a szeptember elsején életbe lépett törvényről, amely többek között a Magyar Nemzeti Bank elnökének bérét is havi két millió forintban maximálta, szemben a jelenlegi nyolc millió forinttal. „Ez még nem a jogsértési eljárás megindítása, csak információkérés” – tette hozzá.

Amadeu Altafaj megismételte, hogy a Bizottság aggályai szerint a törvény ebben a formában hatással lehet a jegybank függetlenségére (az Európai Központi Bank álláspontja szerint hivatalban lévő jegybankelnök fizetését nem csökkentheti a kormány, mert ez beavatkozás a jegybanki függetlenségbe). Ezért a levél arra kíváncsi, hogy milyen racionális megfontolás húzódik meg a döntés mögött. Hozzátette, az sem világos számukra, hogy miért nem vonatkozik ugyanaz a szabály más állami tulajdonú bankok vezetőire. A levél ugyanakkor szerinte nem ad határidőt a magyar félnek a válaszra.