Oettinger üdvözölte a német atomkompromisszumot

Brüsszel, 2010. szeptember 6.
Angela Merkel kormánya vasárnap mintegy tízórás tárgyalássorozatot követően elérte, hogy az országban átlagosan 12 évvel meghosszabbítsák az atomerőművek működési idejét. A megállapodás a megújuló források felhasználását is támogatná, erre a célra egyebek között különadót vetnének ki a nukleáris fűtőelemekre.
Biblisi atomerőmű - Forrás: Flickr (CC) Andy RudorferGünther Oettinger energiapolitikai biztos hétfőn üdvözölte a német kormány azon döntését, melynek értelmében átlagban 12 évvel meghosszabbítanák az országban működő atomerőművek élettartamát. Szerinte ez ugyanis egybevág az Unió tágabb energiaterveivel.

Egy müncheni energiakonferencia margóján (az amúgy Angela Merkel kancellár kereszténydemokrata pártjához tartozó) energiapolitikai biztos újságírók előtt emlékeztetett arra, hogy az EU még a télen meg kívánja határozni, hogy a közösség energiapolitikájában a következő tíz évben hol legyenek a hangsúlyok, és ebbe a folyamatba a német döntés éppen a megfelelő időben kapcsolódik bele. A vasárnap nyélbe ütött megállapodást Oettinger a Reuters szerint tisztességesnek nevezte, és egyúttal örömét fejezte ki, hogy az egyezmény részeként Németország további forrásokat különít el a megújuló energiaforrásokra.

A vasárnapi maratoni tárgyalásokat követően Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter közölte, hogy a megállapodás értelmében az öregebb atomerőművek élettartamát 8, az újabbakét pedig 14 évvel hosszabbítják meg. Az egyezmény kimondja azt is, hogy az atomerőműveket üzemeltető nagy energiacégeknek (EON, RWE, EnBW, Vattenfall), a létesítményekben megtermelt energia után megawatt-óránként 9 eurót kell fizetniük. Ezt az összeget aztán a megújuló források felhasználásának támogatására fordítják majd.

Kormányzati források korábban azzal számoltak, hogy ezekből a befizetésekből 2011-ben és 2012-ben évi 300, a 2013-tól 2016-ig terjedő időszakban pedig évi 200 millió euró gyűlhet össze.

Az egyezmény emellett még egy különadót is kivetne azokra az energiaszolgáltatókra, melyek nukleáris fűtőelemek felhasználásával készült áramot használnak, illetve értékesítenek. Ettől a kormányzat évi 2,3 milliárd euró bevételt remél, igaz, az intézkedés – az ágazatszereplők tiltakozása miatt – csak hat évig lesz érvényben.

Bár az előzetes értékelések szerint Angela Merkel megnyerte a hónapok óta tartó atompókert, ám az ellenzéki szociáldemokraták azonnal össztűz alá vették a tervet. Így – ha az SPD-n múlik, akkor – nem kizárt, hogy a megállapodásnak még az alkotmánybírósági próbát is ki kell állnia (a kormánypártok azzal hivatalosan egyelőre nem számolnak, hogy a parlamenti felsőházban, a Bundesratban elakadna a tervezet).

A szociáldemokraták mindenesetre sietve leszögezték azt is: ha egyszer kormányra kerülnek, azonnal eltörlik az intézkedést. A Gerhard Schröder vezette kormány amúgy 2000-ben még úgy döntött, hogy 2021-re az összes német atomerőműre lakat kerül majd. A Deutsche Welle összeállítása szerint egyébként a németek többsége sem rajong a nukleáris erőművekért.

Németországnak jelenleg 17 működő atomerőműve van, melyek az országban előállított áram 22,6 százalékát adják.



Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Túl az első tárgyalási napon a Sólyom-perben
  • Budapest aláírja, Prága viszont nem a fiskális paktumot
  • Mi mindent vállalnak a fiskális paktumhoz csatlakozók? (Háttér)
  • A növekedésre és munkahelyekre hangolják át az uniós gazdaságpolitikát
  • Fiatalok munkanélkülisége: nyolc országot vesz szárnyai alá a Bizottság
  • Az EP elnöke is részt akar venni az eurócsúcsokon
  • A Bizottság megfúrta a példátlan tőzsdefúziót
Twitter
Facebook