Napirendre kerülhet a kilencek nyugdíjkezdeményezése

A következő hetekben felpöröghet a vita kilenc uniós tagállam augusztus eleji kezdeményezéséről, miszerint az EU a költségvetési hiány és az államadósság kiszámításánál vegye figyelembe a nyugdíjreformok költségeit. A kilenc szóban forgó ország – Bulgária, Csehország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Svédország és Szlovákia – azt szeretné, ha a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a központi költségvetés bevételeként lehetne elkönyvelni, végső soron csökkentve ezáltal a statisztikai hiányt. „A témát a Herman Van Rompuy vezette munkacsoportban vitatják majd meg. Nem hiszem, hogy már most hétfőn, de egy adott pillanatban az asztalra kerül majd” – közölte a BruxInfo érdeklődésére pénteken egy, a belga soros elnökséghez közel álló forrás.

A kilenc tagállam levelének eleve két címzettje volt: José Manuel Barroso bizottsági elnök és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, a reformokkal foglalkozó munkacsoport vezetője. Egyelőre azonban nyitott kérdésnek számít az, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatos kezdeményezés zöld jelzést kap-e, és ha igen, beépül-e azokba a reformokba, amelyek az EU-n és az eurózónán belüli gazdasági koordináció szorosabbra fonásáról szólnak. A tagállamok az októberi EU-csúcson kívánnak megegyezni a jelenlegi szabályok, köztük a szankciók szigorításáról. És bár a nyugdíjkezdeményezés mögött a stabilitási paktum fellazítására tett kísérletet gyanító Angela Merkel német kancellár első reakciója rendkívül elutasító volt, a BruxInfónak nyilatkozó brüsszeli források szerint a „kilencek” próbálkozása figyelmet érdemel. Mégpedig azért, mert a túlzott mértékű hiány miatt a tagállamokkal szembe a jövőben indítandó eljárásokban a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kap majd a GDP-arányos államadósság. Márpedig tudvalevő, hogy a Lengyelország és néhány más tagállam által bevezetett második pilléres nyugdíjreform átmenetileg gyarapítja az államadósságot, hiszen a költségvetésnek kell kipótolnia a magán-nyugdíjpénztári befizetések miatt kieső bevételeket ahhoz, hogy fizetni lehessen az állami nyugdíjakat. Magyarán: az a veszélye fenyeget, hogy a közpénzügyek hosszú távú fenntarthatóságát potenciálisan javító nyugdíjreformokat bevezető országok a deficiteljárás szempontjából hátrányos helyzetbe kerülnek más, a változtatásokkal kiváró tagországokkal szemben.

És ami még rosszabb: ha csak nem ismerik el valamilyen módon erőfeszítéseiket, ezek az országok a szankciók elkerülése miatt kénytelenek lesznek visszafordítani a már végrehajtott nyugdíjreformokat. Vagyis nem más történik, mint az, hogy az egyik uniós reform „megölheti” a másikat. Ennek a kockázatára figyelmeztettek még júliusban a Bizottságnak írt levelükben a legnagyobb európai biztosítócsoportok is (Allianz, AXA, Aviva, Generali, ING, AEGON), amelyek jellemzően a tőkefedezeti nyugdíjalapokat kezelik.