Van Rompuy vitte a prímet az EU-orosz csúcson

Immáron huszonötödik alkalommal rendezték meg az EU és Oroszország közötti csúcstalálkozót, ezúttal a Don menti Rosztovban. Itt jelentették be, hogy Partnerség a Modernizációért elnevezéssel Brüsszel és Moszkva olyan közös programot indít majd útjára, amely – a Tanács hivatalos közleménye szerint – rugalmas keretet kínál a reformok elősegítésére, a gazdasági növekedés és a versenyképesség fokozására. A Reuters szerint Herman Van Rompuy tanácsi elnök arról beszélt, hogy az orosz modernizációnak valósággá kell válnia, és bizonyos mintákat kell követnie annak érdekében, hogy elkerülje a protekcionizmust.

A program különös figyelmet kíván fordítani azokra a területekre, amelyek növekvő beruházási lehetőségeket kínálnak a növekedést és az innovációt ösztönző ágazatokban, emellett fokozni kívánja és el akarja mélyíteni a kétoldalú kereskedelmet és a gazdasági kapcsolatokat, magas szinten kívánja biztosítani a szellemi tulajdonjogok védelmét, célul tűzi ki az alacsony karbon-kibocsátású gazdaság fenntartását, és nagy figyelmet szentelne azoknak a nemzetközi egyeztetéseknek is, melyek középpontjában a klímaváltozás elleni lépések állnak.

A program emellett az innováció és a K+F területén fokozná az együttműködést, biztosítaná az igazságszolgáltatás hatékony működését és megerősítené a korrupció elleni harcot. Fontos szempont lenne még az emberek közötti kapcsolatok erősítése és a civil társadalommal folytatandó párbeszéd fokozása is. A Tanács szerint azonban ez csak néhány az együttműködés lehetséges területei közül, és a lista a jövőben tovább bővíthető. Ez már csak azért is így lehet, mert a két fél koordinátorai csak a következő hónapokban dolgozzák ki a program „munkatervét”, amely a mostani általánosságokon túl várhatóan több részlettel szolgál majd.

A modernizációs programon túl azonban sokkal nagyobb feltűnést keltett az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuynak a megjegyzése, aki a Dmitrij Medvegyev orosz államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón aggodalmának adott hangot az emberi jogi aktivisták és újságírók oroszországi helyzete miatt. Összeállításában a Reuters emlékeztetett arra, hogy – Irak, a Fülöp-szigetek és Algéria után – Oroszország a negyedik legveszélyesebb hely az újságírók számára.

Mindenesetre a Bizottság közleménye szerint az EU üdvözölte az emberi jogok területén elért eddigi pozitív fejleményeket, így az emberi jogok európai egyezménye 14. jegyzőkönyvének ratifikálását és a halálbüntetésekkel kapcsolatos moratórium meghosszabbítását, ugyanakkor ismételt aggodalmának adott hangot például az észak-kaukázusi helyzet miatt, egyúttal felhívta a figyelmet az emberi jogi aktivisták védelmére és a büntetés-végrehajtási rendszerek reformjára is.

Van Rompuy megjegyzései miatt – az emberi jogok helyzetével kapcsolatos és a protekcionizmus elkerülését szorgalmazó szavai mellett a tanácsi elnök rámutatott arra is, hogy Moszkva nem tartotta be a 2008-as megállapodás azon pontját, amely szerint az orosz csapatoknak teljes mértékben vissza kell vonulniuk a grúziai konfliktus kirobbanása előtti pozícióikba – elemzők az Európai Tanács fejének a csúcson játszott központi szerepét hangsúlyozták.

A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Tanács vezetője elnököl az EiT ülésein, és gondoskodik a testület munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról. Az elnök mindemellett „a saját szintjén és e minőségében, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hatáskörének sérelme nélkül” látja el az EU külső képviseletét a közös kül- és biztonságpolitikai ügyekben.

Az EUobserver ugyanakkor rámutatott arra, hogy míg a mostani csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Van Rompuy mellett José Manuel Barroso bizottsági elnöknek leginkább csak gazdasági témák maradtak, addig Catherine Ashton külpolitikai főképviselőnek még annyi sem.

Az oroszok már holnap eltörölnék a vízumot

A csúcson amúgy kétség sem férhetett hozzá, hogy az oroszok a vízumkényszer kölcsönös eltörléséért lobbiznak: Medvegyev elnök például azt mondta, hogy a maguk részéről akár már holnap megszüntethetnék ezt az intézkedést az európaiakkal szemben – feltéve, ha az EU is így dönt. Az orosz államfő mindemellett arról igyekezett biztosítani tárgyalópartnereit, hogy a vízumliberalizáció nem jelent biztonsági kockázatot Európára nézve.

Medvegyev egyébként azon véleményének is hangot adott, hogy egyes tagállamok – az orosz vízumliberalizációt ellenző – álláspontja mögött inkább történelmi, mint a valós helyzettel kapcsolatos okok keresendők. Az EU-ban ugyanakkor vannak olyanok, közéjük tartoznak például a németek, akik attól tartanak: a vízumkényszer eltörlése illegális bevándorlók tömegeit indítaná meg az Unió felé.

A Bizottság a csúcsot követően hivatalosan – és különösebb konkrétumok említése nélkül – mindössze annyit közölt, hogy a felek ismét elkötelezték magukat a vízummentes utazás hosszú távú célkitűzése mellett, a következőkben pedig egy olyan listát fognak összeállítani, amely a liberalizációhoz szükséges közös intézkedéseket veszi számba.

Kapcsolódó cikkek

Apró előrelépések az EU-orosz csúcson (2009. november 19.)

Medvegyev sem hozott tavaszt az EU-orosz kapcsolatokba (2009. május 25.)

Kaszjanov: Oroszország jövője beláthatatlan (2009. április 20.)

Garanciákat várnak a képviselők Oroszországtól (2009. március 12.)

Új alapokra helyezné az orosz kapcsolatokat Clinton (2009. március 5.)

Putyin újra visszatámadt az EU kritikájára (2009. február 9.)

A Moszkvához való közeledés mellett száll síkra Brüsszel (2008. november 6.)