Az izraeli akció pártatlan kivizsgálását követeli az EU

Az EU elítéli a segélyflottilla számos utasának halálát okozó erőszakot, és azonnali, mindenre kiterjedő és pártatlan vizsgálatot kér a történtekről és azok körülményeiről – hangoztatta az EU nevében Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője. Ismeretes, hogy Izrael hétfőn megtámadta a Gázai övezetbe tartó segélyrakományt szállító hajórajt – a hadsereg állítása szerint azért, mert a hajókról lövéseket adtak le izraeli katonákra. Az incidensnek a CNN szerint kilenc halottja van, de más források szerint többen veszítették életüket.

Ashton úgy vélekedett, hogy a Gázai övezetben uralkodó humanitárius helyzet továbbra is komoly aggodalomra ad okot. „Az EU elutasítja a zárlat fenntartásának politikáját, mivel az elfogadhatatlan és politikai szempontból nem vezet eredményre” – húzta alá a főképviselő, aki megismételte az EU azon követelését is, mely szerint az átkelőket azonnal, tartósan és feltétel nélkül meg kell nyitni a Gázába tartó és onnan érkező humanitárius segítség, kereskedelmi cikkek és személyek előtt.

Az Unió ezenkívül minden felet és érintett szereplőt a feszültségek további kiéleződésének megelőzésére szólított fel, és kiemelte, hogy a közvetlen tárgyalások újraindítása érdekében folytatni kell a közvetítők részvételével zajló megbeszéléseket.

Közvetlenül az incidens után egyébként több EP-képviselő, akik ezen a hétvégén tértek vissza az övezetből, egyenesen úgy vélekedett: a nemzetközi közösségnek arra kell kényszerítenie Izraelt, hogy szüntesse meg a Gázát sújtó blokádot.

Louis Michel belga liberális EP-képviselő jónak nevezte, hogy Ashton egy vizsgálóbizottság felállítását sürgeti, ám szerinte ennek nemzetközinek és teljesen függetlennek kell lennie. A fejlesztési ügyekért felelős korábbi biztos Izrael nemzetközi megítélése kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes tagállamok kettős mércét alkalmaznak, Proinsias De Rossa (ír, szocialista) pedig úgy vélekedett: senki nem számított arra, hogy egy magát demokratikusnak valló ország hadserege megtámad egy humanitárius flottillát.

Veronique de Keyser (belga, szocialista) szerint most a tagállamokon múlik, hogy rávegyék Izraelt a gázai blokád feloldására, amely csak tovább szította a gyűlöletet és a Hamászt – miután a nemzetközi közösség nem volt képes hathatós segítséget nyújtani a palesztinoknak – „hiteles alternatívává” emelte.

Szintén teljes körű és független vizsgálatot követelt Guy Verhofstadt belga, liberális EP-képviselő. Az egykori belga miniszterelnök közleményében rámutatott arra, hogy az incidens a Gázában jelenleg is zajló humanitárius tragédiában gyökerezik, melyet csak súlyosbított az áruk és a segélyek blokádja. „Ez a politika senkinek sem segít” – húzta alá a liberális politikus.

Joseph Daul, a néppárti képviselőcsoport elnöke sokkoló tragédiának nevezte, hogy az incidensnek polgári áldozatai vannak, a frakció külpolitikáért felelős alelnöke, Joannisz Kaszulidesz pedig mélységes sajnálatának adott hangot „az erő túlzott használata” miatt.

„Az álláspontunk mindig is az volt, hogy a Gázai övezet blokádját fel kell oldani, és lehetővé kell tenni, hogy a humanitárius segély akadálytalanul eljuthasson a lakossághoz, ezzel egyidejűleg pedig elismerjük Izrael azon legitim jogát, amely nem engedi, hogy fegyvereket csempésszenek be” – húzta alá a néppárti, ciprusi politikus.

Az EP elnöke, Jerzy Buzek a támadást a nemzetközi jog egyértelmű és elfogadhatatlan megsértésének nevezte, és felszólította Izraelt, hogy adjon azonnali magyarázatot a történtekre, emellett – a felállítandó vizsgálóbizottsággal történő együttműködés révén – garantálja a teljes elszámoltathatóságot.

Buzek továbbá az EP nevében arra szólította fel Catherine Ashtont: a kvartetten belül tegyen lépéseket annak érdekében, hogy rávegyék Izraelt „a gázai emberek ostromának” azonnali és feltétel nélküli beszüntetésére. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy a gázai lakosság 80 százaléka a szegénységi küszöb alatt éljen” – emelte ki közleményében az EP elnöke.

Az izraeli akciót egyébként keddi ülésén szinte egyöntetűen elítélte az EP külügyi bizottsága (az ülésen részt vett Izrael nagykövete és egy tanácsi képviselő is). A szakbizottság képviselői itt is független nemzetközi vizsgálat elindítását, és a gázai blokád megszüntetését sürgették. (Hasonlóképpen vélekedett Andrew Stanley, az EU izraeli képviseletének vezetője is.) A külügyi bizottságban voltak, akik egyenesen az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felfüggesztését követelték.

Mindeközben Kristalina Georgieva, a nemzetközi együttműködésért és humanitárius segélyezésért felelős biztos a bolgár channel bTV híradása szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió a Gázai övezet legnagyobb adományozója, és erre a célra csak az idén 52 millió eurót különített el.

Georgieva szerint az izraeliek által hétfőn megtámadott segélykonvojnak nincs köze az általa felügyelt főigazgatósághoz, az aktivisták függetlenül cselekedtek. A bolgár biztos egyébként úgy vélekedett: a válság megoldásának egyik módja az lenne, ha megnyitnák és a lehető leghosszabb ideig nyitva tartanák a határátkelőket, ezzel egyidejűleg pedig pontot tennének az „alagútgazdaság” végére. Georgieva ezzel azokra a csempészalagutakra utalt, melyeken árukat és embereket szállítanak illegálisan Egyiptom és a Gázai övezet között.

Az incidens után több tagállam – így Nagy-Britannia, Írország és Belgium – hazarendelte izraeli nagyköveteit, Görögország pedig lemondta részvételét egy Tel-Avivval közös katonai gyakorlatban. Az EUobserver szerint Izrael regionális elszigeteltsége tovább nőhet, miután Törökország visszahívta izraeli nagykövetét – az akció áldozatainak többsége állítólag török volt –, és lefújta a tervezett közös katonai gyakorlatokat.

Kapcsolódó cikkek

Izraelnek nincs ínyére az EP Gázáról szóló határozata (2010. március 16.)

Közel félmilliárdos segély uniós segély a palesztinoknak (2009. március 2.)

EP-határozat a gázai humanitárius helyzetről (2009. február 19.)

Az EP szerint sehova nem vezet az erőszak Gázában (2009. január 15.)