Vitákat vált ki az EMF létrehozásának ötlete

A görög válság kapcsán (erről lásd külön anyagunkat) felmerül a kérdés, miként lehetne segítséget nyújtani az eurózóna valamely tagállamának, hogy egyúttal elkerüljük a fizetésképtelenség veszélyét is az államháztartás konszolidációja során – írta Schäuble az FT pénteki számában. Szerinte ez hagyományosan a Nemzetközi Valutaalap feladata volt, ám az IMF bevonása az eurózóna valamely tagállama esetében problémákat rejt, mivel már nincs önálló monetáris politika, márpedig annak alkalmazása az IMF-féle kiigazító programok egyik fontos eszköze. Ezért jobb, ha az eurózóna saját intézményt hoz létre magának erre a célra. Ennek során támaszkodni lehet az EU fizetésimérleg-javító alapjának tapasztalataira, amely segített megfékezni a válság következményeit egyes kelet- és közép-európai országokban – véli Schäuble (az alapból Magyarország, Lettország és Románia kapott kölcsönt 2008-2009 folyamán – a szerk.)

Ehhez hasonlóan eurózóna-tagállamok is kaphatnának vészhelyzetben likviditási segítséget egy Európai Valutaalapból, hogy csökkenteni lehessen a fizetésképtelenség kockázatát – javasolja a német pénzügyminiszter. Az EMF-hitelhez azonban „szigorú követelményeket és elriasztó árat kell rendelni, hogy ilyen segítséget valóban csak olyan vészhelyzetben vegyenek igénybe az államok, amelyek az egész eurózóna pénzügyi stabilitását veszélyeztetik” – szögezte le Schäuble. Szerinte a segítségnyújtásról szóló politikai döntést az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoportban kell meghozni, az Európai Központi Bankkal egyetértésben, s az érintett országot ki kell zárni a döntéshozatali folyamtból.

A rendkívüli EMF-hitelt kötelező jelleggel a túlzottdeficit-eljárás keretében alkalmazható szigorúbb szankciókkal kell összekötni – ajánlja a német pénzügyminiszter. Azonnal ki kell vetni az eljárás végén megszabható bírságokat, amelyeket a rendkívüli segélyhitel lejártakor kell ténylegesen is befizetni és nem szabad lehetőséget adni a bírság visszaigénylésére. Így a rendkívüli segélyt fiskális kiigazítással kötnék össze, ami növelné a bizalmat a pénzpiacokon, ezáltal szükségtelenné válna az IMF beavatkozása.

Az EMF-hitelt soha nem szabad garantáltnak tekinteni. Elvileg továbbra is fenn kell tartani annak lehetőségét, hogy egy tagország csődbe menjen, ugyanis bizonyos helyzetekben ez a kíméletlen realitás lehet a jobb megoldás – véli Schäuble. Az együttműködésre nem hajlandó tagország szavazati jogait pedig szerinte fel kell függeszteni az eurócsoportban, hiszen egy olyan tagállam, amelynek államháztartása romokban hever, nem szólhat bele más tagállamok államháztartással kapcsolatos döntéseibe. „Ha pedig egy eurózóna tagállam képtelen konszolidálni költségvetését, vagy helyreállítani versenyképességét, akkor végső esetben távoznia kell a monetáris unióból, miközben továbbra is az EU tagja maradhatna” – szögezte le a német pénzügyminiszter.

Egyes elemzők szerint ez utóbbi elem volt Schäuble cikkének legfontosabb eleme, hiszen egyelőre nem létezik semmiféle mechanizmus a monetáris uniós tagság megszüntetésére. Az alapszerződések csupán azt mondják ki, hogy a kritériumokat teljesítő tagállamok tagjává válnak az eurózónának is, ám az ellenkező irányú lépés lehetősége eddig fel sem merült.

Schäuble javaslata vegyes visszhangot váltott ki. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurócsoport elnöke megismételte, hogy támogatja az EMF létrehozását, de vigyázni kell, hogy az új intézmény nehogy megsértse az uniós szerződés 125. cikkét (ez megtiltja, hogy az eurózóna tagállamai fiskális mentőövet dobjanak egymásnak). Juncker arra is felhívta a figyelmet, hogy az új intézmény nem állhat fel rövid időn belül, ahhoz hónapokra van szükség, tehát az EMF nem lehet a görögök mentsvára a mostani helyzetben.

Francois Fillon francia kormányfő az EMF gyors felállítására szólított fel (Christine Lagarde pénzügyminiszter ugyanakkor csak a jövőben tudja elképzelni a létrehozását). Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök szintén az új grémium mielőbbi létrehozását sürgette. Schäuble főnöke, Angela Merkel német kancellár már korábban jó és érdekes ötletnek nevezte az EMF létrehozását, de arra figyelmeztetett, hogy ahhoz új uniós alapszerződésre van szükség.

Az Európai Központi Bank megosztottnak látszik az ügyben. Jean-Claude Juncker EKB-elnök támogatását fejezte ki, Axel Weber, az EKB kormányzótanácsának tagja és a német Bundesbank elnöke (a német kormány nem hivatalos reményei szerint Juncker reménybeli utóda) viszont arról beszélt, hogy az EMF felvetése eltereli a figyelmet a görögök feladatairól, a deficitcsökkentésről. Jürgen Stark, az intézmény „vezető közgazdásza”, a Bundesbank korábbi elnöke, az EKB igazgatósági tagja szintén elutasítóan beszélt az európai valutaalap gondolatáról. A Bundesbank jelenlegi szóvivője azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy szóba sem jöhet az intézmény aranytartalékainak bevitele az EMF-be.

Kapcsolódó cikkek

Európai Valutaalap felállítását mérlegelik az eurózóna döntéshozói (2010. március 11.)

Barroso: a válság megmutatta az országok egymástól való függését (2010. február 4.)

Az egész eurózónát megrázzák a görög gondok (2010. január 21.)