Az euróövezet tagjai szükség esetén kétoldalú alapon nyújtanak majd pénzügyi segítséget Görögországnak – erről körvonalazódott a megállapodás hétfő este a 16 tagállam pénzügyminiszterei között. Az esetleges pénzügyi támogatásról szóló döntést az Európai Tanácsnak kell majd meghozni.
Az euróövezet országai hétfőn tovább pontosították azokat a körülményeket, amelyek alapján, ha a helyzet szükségessé teszi, pénzügyileg a fizetésképtelenség által fenyegetett Athén segítségére sietnek majd. Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke a pénzügyminiszterek ülését követő sajtótájékoztatón ugyanakkor hangsúlyozta, hogy semmilyen döntés nem született a görögöknek dobandó mentőövről, hiszen a döntést a megfelelő előkészítést követően az EU állam- és kormányfői hozhatják meg. Juncker hozzátette, meggyőződése, hogy a pénzügyi támogatásra nem lesz szükség, ám az eurózónának ettől függetlenül ki kell dolgoznia a beavatkozás részleteit és az eszközrendszerét, hogy adott esetben bevethesse azt.
Az Eurócsoport elnöke elárulta, hogy az euróövezet országai kétoldalú alapon nyújtandó pénzügyi támogatásban gondolkodnak, ám nem venne részt mind a 15 tagállam (Görögország a 16-ik) a kollektív erőfeszítésben. „A mechanizmus nem foglal majd magába hitelgaranciákat” – tette hozzá egy kérdésre válaszolva Jean-Claude Juncker. Olli Renh gazdasági és pénzügyi biztos kijelentette, hogy a Bizottság kész javaslatot tenni a mechanizmusra, amit ő az „összehangolt segítségnyújtás európai keretének nevezett”. Mind Juncker, mind Rehn fontosnak látta aláhúzni, hogy a leendő keret – amelynek bizonyos technikai részletei még tisztázásra várnak – az uniós szerződéssel és a tagállamok nemzeti törvényeivel is összhangban áll majd.
Juncker azt is egyértelművé tette, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az EU állam- és kormányfőinek jövő heti csúcstalálkozóján hozzák majd meg a döntést az esetleges görög segélycsomagról. Inkább azt érzékeltette, hogy arra – ha egyáltalán szükségessé válik – egy későbbi alkalommal kerülhet sor. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kritériuma a pénzügyi támogatásról szóló döntés meghozatalának, a luxemburgi miniszterelnök azt válaszolta, hogy amennyiben az lesz a benyomás, hogy a piacok nem reagálnak megfelelően a görög kormány erőfeszítéseire, akkor megteszik a szükséges lépést.
A pénzügyminiszterek hétfőn jóváhagyták a Bizottság értékelését a frissített görög stabilitási programról. „Görögország most jó úton halad az idei évre tervezett 4 százalékos deficitcsökkentés felé” – közölte Olli Rehn.
Juncker szerint arról is megállapodás született az ülésen, hogy ezentúl jobban odafigyelnek majd az euróövezeten belüli versenyképességi különbségekre, amelyek nőttek a közös pénz bevezetése óta. A jövőben minden ülésen terítékre kerül majd egy ország helyzete és a tagállamok szükség esetén felkérik majd a szóban forgó országot, hogy orvosolja a problémát.
Olli Rehn azt is bejelentette, hogy a Bizottság a következő hetekben javaslatot terjeszt elő az eurózónán belüli „szisztematikus és mélyreható ellenőrzésre”, amit aztán az április közepi madridi informális pénzügyminiszteri tanácsülésen behatóan megvitatnak. Rehn egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy a makrogazdasági egyensúlyi hiányokról szóló vitának nem szabad csak az eladósodott és külső egyensúlyhiánnyal küszködő országok helyzetére koncentrálnia, hanem arra is, hogy az államháztartási többlettel rendelkező tagállamok milyen strukturális reformok révén tudják élénkíteni a belső keresletüket. Ez utalás azokra a véleményekre, melyek szerint Németországnak többet kellene tennie belső fogyasztásának élénkítéséért, amivel hozzájárulhatna az eurózónán belüli egyensúlytalanságok mérsékléséhez.
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)