Energiaprojektek lejelentése: nem osztanak lapot az EP-nek

Nincs együttdöntési joga az Európai Parlamentnek az energia infrastruktúra-projektek bejelentéséről szóló rendelettervezet elfogadásában – közölte Günther Öttinger energiaügyi biztos az uniós energiaügyi miniszterek pénteki ülését követően, ahol a tagállamok az előzetes várakozásoknak megfelelően politikai megállapodásra jutottak a jogszabály szövegéről.

„A puszta adatgyűjtés nem az a terület, ahol a Lisszaboni Szerződés 194-es cikke alapján együttdöntési eljárást kellene alkalmaznunk” – közölte újságírók kérdésére válaszolva Günther Öttinger, aki részt vett a tanácsülésen. „Az adatok fényében tervezett intézkedések kialakításába azonban már a korai fázisban be fogjuk vonni a Parlamentet” - tette hozzá a biztos.

Ismeretes, hogy a február 25-én megtartott szavazáson az EP tagjai elsöprő többséggel fogadták el Adina-Ioana Valean (ALDE, Románia – ITRE szakbizottság) jelentését, amiben a téma parlamenti raportőre együttdöntési jogot kért a testület számára a Lisszaboni Szerződés 194-es cikke alapján. A tanács azonban továbbra is ragaszkodna a jogszabály előkészítésének kezdetén fennállt helyzethez, amikor az EP-nek még csak véleményezési joga volt.

Az Európai Bizottság 2009 júliusában tett javaslatot a notifikációs jogszabályra annak érdekében, hogy pontosabb képet alkothasson arról, hogy energiabiztonsági szempontból milyen beruházásokat terveznek vagy éppen napolnak el az egyes tagországokban. Az információk segítségével a Bizottság várhatóan azonosítani tudja, hogy hol vannak az európai energiaellátásban hiányok és szűkületek, és milyen irányba kell haladni a stratégiai fejlesztésekkel.

Az új jogszabály kiváltja majd a most hatályos, még 1996-ban elfogadott szabályozást, amelyet mára már elavultnak tartanak, különös tekintettel az azóta lezajlott bővítésekre, az új keletű energiabiztonsági problémákra, a megújuló energia növekvő mértékű alkalmazására, valamint az azóta előtérbe került éghajlatvédelmi szempontokra.

E szerint 2011-től kezdődően a tagországoknak kétévente kellene jelentést tenniük a Bizottságnak az infrastruktúrák kapacitásáról, elhelyezkedéséről, a tervezett új beruházásokról, kapacitásbővítésről vagy –leépítésről, a beruházások ütemezéséről, az alkalmazott technológiákról (villamos energia esetében a jelentéstételi kötelezettséget más és más MW-értékhez kötnék a technológiától függően), ideértve a széndioxid megkötésére és tárolására használt technológiát is (CCS). A jogszabály kiterjedne az energiatermelésre, -tárolásra és -szállításra az olaj, gáz, szén, megújuló energiák és a villamos energia terén, továbbá a jelentéstételi körbe tartoznának a jelentősebb távhőprojektek és a harmadik országokba irányuló összekötő vezetékek is. Kivételt képeznének azok a projektek, amelyekről más uniós jogszabályok vagy a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) keretein belül egyébként is megtörténik a notifikáció.

Projekttípustól és technológiától függően más és más a rendelet által meghatározott jelentéstételi küszöb. Így például a gázszállító vezetékek közül azok tartoznának a rendelet hatálya alá, amelyek részei egy túlnyomóan nagynyomású vezetékhálózatnak. Ez alól kivétel lenne a szöveg szerint az a vezeték, amely upstream hálózat része, illetve amely elsősorban a helyi gázellátást szolgálja.

Villamos energiánál a termelési oldalon a szél- és geotermikus erőműveknél, valamint a biomasszára és hulladékra épülő erőműveknél 20 MW teljesítménynél kezdődne a kötelezettség, míg fotovoltaikus létesítményeknél 10 MW lenne a határ.

Átvitelnél a föld feletti vezetékeknél 220 kV, föld és víz alatti vezetékeknél pedig 150 kV lenne az alsó küszöb.

Széndioxid esetében valamennyi szállító vezetékről és tároló egységről jelenteni kellene.

A tagállamok és az Európai Parlament korábbi, üzleti információk védelmével kapcsolatos fenntartásaira válaszul a jogszabály nemzeti szinten összesített adatokat kér, és lehetőséget ad arra, hogy különösen érzékeny információk esetében regionális szintű legyen az összesítés, így még inkább elrejtve az egyes cégek adatait. Ez alól kivételt képeznek a határkeresztező kapacitást érintő beruházások.

A miniszterek által pénteken elfogadott tervezet szerint a Bizottság legkésőbb 2010. október 31-ig megteremti a rendelet végrehajtásához szükséges technikai hátteret: ennek keretében például csatolnia kell egy jelentéstételi űrlapot annak érdekében, hogy egységes és szisztematikus legyen a tagállamokból érkező információ.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Nem esélytelen a kilencek nyugdíjkezdeményezése
  • Magyaros fogás a pénzügyminiszteri ebéden?
  • Januártól új pénzügyi felügyeleti rendszere lesz Európának
  • Megfeddheti Párizst az EP a romaügy miatt
  • Gigacsomaggal küzd Brüsszel a növekedés megtorpanása ellen
  • Október elején teríti ki költségvetési kártyáit a Bizottság
  • Kiállt a kohéziós politika mellett a lengyel elnök
  • Évi ötmilliárdot kér Kadhafi az illegális bevándorlás megállítására
Twitter
Facebook