Egy helyet javítottunk az európai versenyképességi rangsorban

Magyarország a mezőny második felében helyezkedik el azon a hétfőn közzétett eredménylistán, amely a gazdaság teljesítménye szempontjából lényeges mutatók alapján rangsorol 29 európai országot, a 27 uniós tagállamot, valamint Norvégiát és Svájcot. A munkaadók legnagyobb európai érdekvédelmi szervezete, a BUSINESSEUROPE által a tagállami tagszervezetektől származó felmérések alapján készített reformbarométerben hazánk 2009-ben egy helyezést javított egy évvel ezelőtti pozícióján és a 20-ik helyen található a reformrangsorban.

A BUSINESSEUROPE által hétfőn közzétett reformbarométer szerint 2009-ben egyetlen uniós tagállam sem akadt, amelyik valamennyi vizsgált területen jól teljesített volna. Az átlagon felül teljesítők között találjuk többek között Ausztriát, Németországot, Dániát, Finnországot, Hollandiát és Svédországot, de hármat is a Visegrádi 4-ek közül: Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát. Magyarország másokkal – így Belgiummal, Nagy-Britanniával és a déli tagállamokkal - egyetemben az átlag alatt teljesített, ám a jelentés készítői megjegyzik, hogy hazánk, Franciaország és Bulgária ezen a csoporton belül elkülönülve „nagyobb ellenállóképességről tett tanúbizonyságot” a gazdasági válság idején.

A reformbarométer előre meghatározott kulcs indikátorok, így a termelékenység, a foglalkoztatás, a munkaerő-használat, a beruházások, a versenyképesség és az államháztartás állapota alapján helyezte mérlegre és rangsorolta az egyes országokat.

Hazánk különösen rossz helyezést ért el a munkaerőpiaci részvétel (28-ik, azaz utolsó előtti hely), az államadósság szintje (26-ik helyezés), a munkaköltségek (25), a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP (23), a munkaerő termelékenység (egy óra alatt előállított GDP – 23-ik helyezés) és az adósságterhelés (20-ik legnagyobb a GDP százalékos arányában) tekintetében.

Hazánk ugyanakkor több mutatót illetően is az élvonalba küzdötte fel magát. A foglalkoztatottak által egy adott évben ledolgozott órák számát tekintve például a második helyen található a ranglistán (Csehország, Lengyelország, Görögország és Szlovénia alkotják még ezen a téren az élmezőnyt), a tavalyi exportteljesítmény (exportpiac-szerzési mutató) alapján a harmadik (itt is elsősorban az új tagállamok villognak), és a társadalom elöregedésével összefüggő költségvetési kiigazítás alapján is a harmadik helyezéssel büszkélkedhet.

A reformbarométer arra sürgeti a tagállamokat, hogy öt prioritási területre koncentrálják erőfeszítéseiket. Ezek: az államháztartás fenntarthatósága (az első számú prioritás); a pénzügyi piacok és a tőkeforrásokhoz való hozzáférés biztosítása; az oktatás reformja és az élethosszig történő tanulás; szektorspecifikus szabályozások; K+F és innováció.

A munkaadók európai érdekképviselete ajánlásokat is megfogalmaz az egyes tagállamok számára. Magyarországnak azt javasolja, hogy az államháztartás fenntarthatóbbá tétele érdekében áramvonalasítsa a jelenlegi többszintű önkormányzati rendszert, megerősítve a regionális szintet és csökkentve a települési önkormányzatok számát. Magyarország GDP-hez viszonyított adósságállománya Olaszország, Görögország és Belgium után a negyedik legmagasabb volt az EU-ban, közel 80 százalékkal. A BUSINESSEUROPE egy, a bankokra vonatkozó magatartási kódex elfogadását is javasolja hazánknak, amely a cégek finanszírozásának átláthatóbbá tételét szolgálná.

Kapcsolódó cikkek

Egész Európában lelassult a lisszaboni reformfolyamat (2009. március 16.)