Az irányok ismertek, a pénz még hiányzik a SET-Tervre

„Arról született ma egy nagyon fontos konszenzus, hogy a SET-Tervben megjelölt irányokba szeretnének haladni a tagállamok, mert ezeket tartják az európai versenyképesség, környezeti fenntarthatóság és munkahelyteremtés szempontjából fontosnak” – közölte az ülést záró sajtótájékoztatón José Blanco spanyol energiaminiszter.

Újságírói kérdésekre válaszolva hozzátette: a terv finanszírozása még nem megoldott kérdés, de hamarosan a Tanács napirendjére kerül. „Arra törekszünk, hogy minél több magán- és közfinanszírozáson alapuló program induljon majd el, de nincsenek még a finanszírozási oldalon részletek.”

Bár egyelőre nem világos, hogy milyen uniós forrásokat lehet majd bevonni a terv megvalósításába, tanácsi források szerint az osztrák miniszter az ülésen utalt Ausztria egy 2008-as nyilatkozatára, amiben kijelentette: az ország nem támogatja a nukleáris energia uniós pénzből történő fejlesztését, ami pedig a SET-Terv hét fejlesztési irányából az egyik.

Miről szól a SET-Terv?

További 50 milliárd eurót kell a következő tíz évben az energiatechnológiák kutatására mozgósítani annak érdekében, hogy 2020-ra kezelhetővé váljon az éghajlatváltozás problémája, biztonságosabb legyen az EU energiaellátása, és biztosítható legyen az európai gazdaság versenyképessége – derül ki az Európai Bizottság tavaly októberben közzétett javaslatából. 

A Bizottság szerint a célok elérése érdekében az Európai Unióban jelenleg energiatechnológiai kutatásra fordított összeget gyakorlatilag a háromszorosára, évi 3 milliárd euróról 8 milliárd euróra kellene növelni (tíz év alatt összesen 50 milliárd euróval), mégpedig nem új források bevonásával, hanem a nemzeti és európai uniós szinten rendelkezésre álló különböző köz- és magánszektorbeli finanszírozási források összehangoltabb felhasználásával (például a Hetedik kutatási keretprogram és közös köz- és magánberuházások – más néven PPP-k bevonásával). A megemelt finanszírozás elősegítené az európai energia- és éghajlat-változási politika technológiai pillérének tekintett stratégiai energiatechnológiai terv (SET-Terv) végrehajtását. „A SET-Terv céljait és programjait figyelembe kell venni a következő hétéves keretköltségvetés tervezésénél” – áll a pénteken elfogadott tanácsi következtetésben.

Magyar prioritások

Tanácsi forrásokból úgy értesült a BruxInfo, hogy Magyarország eddig két területen mutatott aktivitást a SET-Terv elindítását igazgató horizontális, tagállami szintű bizottságban: a nukleáris energia és a CCS terén.

Nukleáris területen azt jelezte Magyarország, hogy szívesen látnának a Paksi Atomerőmű területén egy negyedik generációs kísérleti reaktor projektet, tekintettel arra, hogy Paks élettartam-hosszabbítása és egy esetleges új erőmű építése is napirenden van.

Azt is tudatták magyar részről, hogy a széntüzelésű Mátrai Erőmű kapcsán széles körű összefogás rajzolódik ki magáncégek részvételével (többek között a MOL, MVM, RWE) a CCS-technológia magyarországi alkalmazására. Bár a projekt nem szerepel a Bizottság által finanszírozott kísérleti CCS-projektek között, a programot szeretnék bekapcsolni a SET-Terv keretében formálódó szektorális együttműködésbe.

„A SET-Tervnél teljesen önkéntes az együttműködés, ezért fontos, hogy a számukra fontos területeken a tagállamok és az érdekelt cégek a kezdetektől aktívan részt vegyenek a programok kialakításában” – figyelmeztettek tanácsi szakértők.

Hét irány

A Bizottság iparági szereplőkkel és kutatói közösségekkel egyeztetve úgynevezett „technológiai útiterveket” vázolt fel, melyek hat területen jelölnek meg olyan kulcsfontosságú, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákat, amelyek uniós szinten is fontosak. A pénteki megállapodás felhívja a tagállamokat és más érintett feleket, hogy önkéntes alapon kezdeményezzenek koherens együttműködést a SET-Terv számukra kiemelt területein annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen csoportosítani a ma elszórtan és gyakran egymással párhuzamosan (tehát feleslegesen duplikálva) technológiakutatásra és -fejlesztésre felhasznált köz- és magánpénzeket.

A SET-Terven belül a legtöbb forrást – mintegy 16 milliárd eurót tíz év alatt – a napenergiával kapcsolatos programok kapnák. A cél, hogy 2020-ra a napenergiát hasznosító technológiák alkalmasak legyenek a tömeges előállításra, és az EU villamosenergia-termelésének 15 százaléka származzon ebből a forrásból. A Bizottság becslései szerint a szükséges kutatások több mint 200.000 képzett ember számára teremtenének munkahelyet.

A szénmegkötéssel és –tárolással (CCS) foglalkozó fejlesztésekre 13 milliárd eurót szánna a Bizottság részben magán, részben pedig közpénzekből. Itt az az elképzelés, hogy különböző kísérleti projekteken keresztül meggyőződjenek arról, hogy a jelenleg sokak által túl kockázatosnak és fenntarthatatlannak ítélt technológia teljes egészében – beleértve a széndioxid megkötését, szállítását és tárolását – és nagy biztonsággal alkalmas az ipari méretű felhasználásra.

Fenntartható bioenergiára fókuszáló kutatásokra mintegy 9 milliárd eurót kellene „találni”. Ez a pénzügyi keret lehetővé tenné, hogy a jelenleg ígéretes technológiákat – mint például a fejlett bioüzemanyagok és a biomasszára épülő kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés – el lehessen vinni a kereskedelmi szintű értékesítésig. A terv szerint a kapcsolódó fejlesztések több mint 200.000 munkahelyet teremtenének, és 2020-ra az európai energiamix legalább 14 százaléka származna fenntartható és pénzügyileg is versenyképes bioenergiából.

Negyedik generációs atomreaktorok kifejlesztéséhez 7 milliárd euróra lenne szükség – állítja a Bizottság. A cél egy olyan technológia kifejlesztése, amely a jelenleginél sokkal nagyobb hatásfokkal kihasználja a fűtőanyagot, kevesebb radioaktív hulladékot termel, és alapvetően biztonságosabb, mint a most használt reaktortípusok. A terv azzal számol, hogy az első prototípusok 2020-ra elkészülnének, és kereskedelmi méretekben 2040-ben indulhatna meg a gyártásuk.

A szélerőművekkel kapcsolatban azt tűzte ki célul a Bizottság, hogy csökkenteni lehessen a technológia előállítási költségeit; minél inkább a tengerben épüljenek szélerőműparkok; és problémamentesebben tudjanak kapcsolódni az átviteli hálózatokhoz. Az előrejelzések szerint 2020-ra az európai villamosenergia-termelés 20 százalékát adnák a szélparkok. Ehhez azonban mintegy 6 milliárd eurónyi beruházásra lenne szükség a következő évtizedben.

Az európai energiaátviteli hálózatoknak pedig több, egymással összefüggő kihívásra kellene felkészülniük. Így például fizikailag képesnek kell lenniük arra, hogy kezeljék a valódi, egységes belső piacon zajló energiaáramlásokat, valamint a szolgáltatók és a vásárlók közti komplex ügyleteket. A Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2020-ra – mintegy 2 milliárd eurós összberuházással – intelligens hálózatok jöjjenek létre, amelyek összekapcsolják a keresletet a kínálattal.

A megemelt finanszírozás valamennyi program esetében fedezné az alap- és az alkalmazott kutatást, a kísérleti projekteket, továbbá – a széles körű piaci bevezetést célzó tevékenységek kivételével – a korai piaci bevezetés költségeit.  Javaslat született egy új, mintegy 30 várost lefedő energiahatékonysági kezdeményezésre is („intelligens városok kezdeményezés”), mely az energiahatékonyságot javító, a megújuló energiaforrásokat hasznosító és az energiahálózatokat korszerűbbé tevő technológiák tömeges piaci elterjedését hivatott ösztönözni.

Kapcsolódó cikkek

Évi ötmilliárd euróval többet költenének a tiszta technológiákra (2009. október 8.)

Energiatechnológiai terv a Bizottságtól (2007. november 26.)